Tizenkét kérdésből álló kérdőív

Beleszólhatunk az új alkotmányba?

Az új alkotmány előkészítésével kapcsolatban tizenkét kérdésből álló kérdőívet küld a választókorú állampolgároknak a napokban a nemzeti konzultációs testület - jelentette be vasárnap a fideszes Szájer József, a grémium vezetője és a korábban MSZP-s, jelenleg független parlamenti képviselő, volt házelnök, Szili Katalin, a testület egyik tagja.

2011.02.13 14:45MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kérdőíven arról kérdezik az emberek véleményét: az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e; korlátozza-e az állam eladósodását; vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség; járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után; engedjék-e a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem; az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után.

A testület arra is választ vár, hogy az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét; védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét; védje-e fokozottan a nemzeti vagyont; csak átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás, a közbeszerzéseken való részvétel; a bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására; továbbá szankcionálják-e a parlamenti bizottságok előtt való meg nem jelenést. A tizenkét kérdésre különféle válaszlehetőségeket ajánlanak majd fel, a kérdőív végén pedig a véleményüket is kifejthetik a választópolgárok, akik a kérdőíveket díjmentesen küldhetik vissza.

Az íveket a napokban kezdik nyomtatni, és várhatóan tíz napon, két héten belül minden választópolgár megkapja. Ezt követően két hét áll rendelkezésükre, hogy azt visszaküldjék. A feldolgozást a kormány apparátusa végzi majd.

Szili Katalin a Miniszterelnökségen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az alkotmányozás nem a napi politika ügye. A politikus elsősorban arról a hat kérdésről beszélt, amely az értékekről szól, ugyanis - mint mondta - "mi, magunk, egy értékközösség is vagyunk". A volt házelnök az egyik legfontosabb kérdésnek nevezte a jövő nemzedékek létfeltételeinek védelmét. Elmondta azt is, hogy a nemzeti vagyon ügyében alapvetően a termőföld és az élővizek védelmét emelik ki.

zájer József, a nemzeti konzultációs testület vezetője sajtótájékoztatót tart a Miniszterelnökségen (fotó: MTI)


Szájer József a további kérdéseket részletezve kifejtette: kíváncsiak arra, az emberek szerint kell-e az alkotmánynak korlátot állítania a mindenkori kormányokkal szemben annak érdekében, hogy az adósságállomány ne haladhasson meg egy bizonyos szintet.

A fideszes EP-képviselő hosszan beszélt arról a kérdésről, hogy a kiskorú gyermekek után a szülők rendelkezhessenek-e szavazati joggal. Mint mondta, vitát szeretnének indítani a témában, és néhány javaslatot is tesznek: járjon-e, és ha igen, minden gyermek után, vagy egy család csak egy plusz szavazatot kapjon a gyermekek számától függetlenül.

Az extra szavazati jogról a nemzeti konzultációs testületben is vita alakult ki - tette hozzá.

Szájer József hangsúlyozta, az állampolgárok közül a 18 év alattiak alkotják a legnagyobb olyan csoportot, amely ki van zárva a politikai képviseletből, ezért ha "pozitív döntés" születne, az "mindenképpen komoly következményekkel járna", a politikusoknak jobban oda kellene figyelniük erre a társadalmi rétegre. Személyes meggyőződése szerint nagyon fontos lenne - akár elsőként, "úttörőként" a világon -, ha egy ilyen intézmény bekerülne az alkotmányos rendszerbe. Ezzel Magyarország irányt mutathatna a legutolsó nagy szavazatijog-kiterjesztés tekintetében - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a magyar jogrendszerben létezik megoldás arra, hogy ha kell, eldöntsék: kié lenne a szavazati jog akkor, ha például elválnak a szülők. Kérdésre hozzáfűzte, a határon túli magyarokkal kapcsolatos szavazati jog egy későbbi, a választójogi törvénnyel összefüggő kérdés, és arról már folyik egy vita.

Szólt arról is, hogy a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottsága, amelyet ő vezet, az alapvető jogokat illetően az alapjogi charta listáját - amelyben a nők jogai kiemelten szerepelnek - szeretné beemelni az új alkotmányba.

A kérdőívek költségét firtató újságírói felvetésre a fideszes politikus azt mondta: töredékébe kerül annak, mint amit egy országos népszavazás elrendelése jelentene.

Szájer Józsefet Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció vezetésére.

A testület tagja Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, Csák János, Magyarország londoni nagykövete, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Szili Katalin. A fideszes EP-képviselő korábban azt mondta, szeretné, ha a testület munkájában "kültagként" részt venne Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is. Szili Katalin felkérését néhány nappal ezelőtt azzal magyarázta Szájer József, hogy a volt házelnök egy olyan környezeti, környezetvédelmi és szociális szempontot jelenít meg a testületben, amely "minden magyar állampolgár számára fontos". Szili Katalin "szövetségesünk" abban, hogy új alaptörvényre van szükség - fűzte hozzá akkor.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.