Harrachnak tetszett

Hiába ígér a Fidesz konkrétumokat, az ellenzék a fejét rázza

Közösen, ötpárti vita keretében elemezték a parlamenti erők Orbán Viktor miniszterelnök hétfői évértékelőjét.

2011.02.08 11:20ma.hu/duna tv
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Fidesz, a KDNP, az MSZP, az LMP és a Jobbik képviselői négy tárgykör – a beszéd konkrétumainak léte vagy nem léte, az új adórendszer és az államadósság problémája, a nyugdíjkassza kérdése, valamint a februártól várható reformok lehetséges hatásai – köré építették fel mondandójukat.

Voltak vagy nem voltak konkrétumok?

Ha a konkrétumokra vonatkozó igények teljesültek volna, Orbán Viktor évértékelője még most is tartana – így reagált a stúdióban elhangzott kritikákra Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciójának vezetője.

“Orbán Viktor bemutatta, hogy államférfi; olyan beszédet mondott, amely első felvonása volt az országértékelésnek. Hiszen következik a második felvonás egy hét múlva” - szögezte le a politikus.

A beszéd tartalmáról annyit mondott: az első részében a veszélyre, a gyurcsányi örökség következményeire figyelmeztetett a kormányfő; a második részben az összefüggésekre, részben pedig a távlatokra mutatott rá.

“A megoldás, a kivezetés útját mutatta meg, amik között ott van a munka szerepének az értékelése, de a magyar szellem is, amiről elég sokat beszélt, és még sok minden más, amire a miniszterelnök úr utalt” - érvelt Harrach Péter.

MSZP: inkább "uralkodói beszéd" volt

Az ellenzéki pártok ugyanis – akárcsak a beszédet addig elemzők többsége – a konkrétumokat hiányolták Orbán Viktor hétfői évértékelőjéből. Balogh András, az MSZP elnökhelyettese úgy összegezte véleményét: az volt a benyomása, hogy Orbán Viktor beszéde “sokkal inkább egy uralkodói”, ha úgy tetszik, államfői beszéd volt az általános problémákról.

Ennek ellenére számos elemével egyetért Balogh, például azzal, hogy a munka világának problémáit - talán első ízben ilyen határozottan – felvetette és a középpontba állította a kormányfő.

“Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy az országértékelő beszéd, mint a világban létező műfaj, az elmúlt időszak eredményeiről, problémáiról, és a jövő konkrét lépéseiről szól – akkor e tekintetben van hiányérzetem. Ez az év rendkívül viharos volt, nagyon radikális változások történtek a gazdaságban, a külvilággal való kapcsolatokban – a társadalom és a politizáló közvélemény is különösen kíváncsi arra, hogy a végrehajtó hatalom első embere mit gondol ezekről a történésekről. De arra sem emlékszem, hogy az uniós elnökségünk akár egyszer is szóba került volna a beszédben” - szögezte le az MSZP-s politikus.

Jobbik: hol vannak a célok eléréséhez szükséges eszközök?

“Abban semmi kivetnivaló nincs, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a maga köreiben összejön, és egy érzelmi-lelki összetartó beszédet mond. Ez azonban országértékelésként jelent meg, és ennek van egy műfaja. Mi azt az államférfit hiányoltuk, aki nem napi politikában süllyed el, hanem a legfontosabb stratégiai megoldandó kérdéseknél eszközökről is beszél” - összegezte a Jobbik véleményét Balczó Zoltán, a párt alelnöke. Példaként említette, hogy az elemzők az Orbán-beszéd legfontosabb üzenetének tartották az államadósságnak címzett hadüzenetet.

“Milyen eszközökkel, hogyan próbál ezen segíteni? Azt is mondják: fontos, hogy végre elhangzott a munkahelyteremtés és a munka fontossága. Mi úgy gondoljuk, kellene már látszatának lennie a 2014-ig ígért háromszázezer új munkahelynek; a legújabb adatok szerint 2010 utolsó negyedévében huszonháromezerrel csökkent a munkahelyek száma.

Azt vártuk, hogy mond eszközt a miniszterelnök arra, amivel ezt a helyzetet meg tudja oldani. “

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédet tart a Millenáris Parkban.(fotó: MTI)


LMP: Magyarország többet érdemel

“Azt hiszem, nem is arról érdemes beszélni, amit mondott a miniszterelnök, hanem arról, amit nem mondott” - reagált Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika frakcióvezető-helyettese, aki hiányolta, hogy egyetlen szó sem esett a sajtóban már napvilágot látott, szerinte megszorító intézkedések tartalmáról. Ugyancsak nem volt szó az uniós elnökség kapcsán kialakult helyzetről, "azaz, hogy a német kancellár és a francia elnök a soros uniós elnök, Orbán Viktor feje felett intézkedik az EU jövőjéről". Hasonlóan nem volt szó az egészségügy, avagy az oktatás reformjáról, amiről pedig komoly viták zajlanak a kormányon belül is – hangoztatta Jávor Benedek. A szimbolikus beszéd Orbán Viktor erőssége, nyilván ezen a pályán próbál pontot szerezni most is; de Magyarországnak szüksége lenne egy kiszámítható, előre látható, tervezhető kormányprogramra, ami választ ad azokra a nagy kérdésekre, amikkel az országnak szembe kell néznie. Mindez tökéletesen hiányzott ebből a beszédből, ami ilyen értelemben nem tekinthető évértékelőnek – szögezte le az LMP-s politikus.

Hozzátette: egy belső fórumon, egy Fidesz-gyűlésen “ez elmegy”, de a miniszterelnök évértékelő beszédétől többet várunk el, “mert Magyarország többet érdemel”.

Fidesz: egy-két hét múlva lesznek konkrétumok

Úgy gondolom, azt kell eldönteni, hogy arról beszélünk-e, ami ebben a beszédben benne volt, vagy arról, ami nem – így reagált az elhangzottakra Gulyás Gergely, fideszes képviselő, az alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság alelnöke.

“Tértől és időtől függetlenül értékelni a beszédet hiba lenne, hiszen tudjuk, hogy Orbán Viktor jövő hétfőn az Országgyűlésben mond beszédet, korábban pedig a kormány jelentett be, hogy februárban konkrét cselekvési tervet is előterjeszt. Ezért a konkrétumokat hiányoló kritikák egy-két hétig megállhatnak, azután lesznek konkrétumok is “ - összegzett Gulyás Gergely.

A politikus úgy látja: a lényeg, hogy a miniszterelnök évértékelője kijelölte a fő irányokat – az egyik sarokpont az államadósság csökkentése, a másik a munkalehetőségek bővítése. Az is nyilvánvaló – jegyezte meg - , hogy a gazdasági intézkedések hatása nem azonnal jelentkezik. Tehát az, hogy 2010-es utolsó negyedévében csökkent vagy nőtt a foglalkoztatottak száma, ez fontos adat, de még nem ennek a kormánynak a gazdasági tevékenységével kapcsolatos - hangzott az állítás.

Egyebek között beszélt a miniszterelnök az alkotmányozásról, az államadósságról és a munkahelyteremtésről. Az államadósság ma nyolcvan százalék a GDP-hez arányítva. Hogyan látják a miniszterelnök ezzel kapcsolatos mondatait, illetve magát az adósság elleni harc lehetőségét? - vetette fel a Hattól nyolcig.

MSZP: nagy veszteségeket okoz az új adórendszer

Nagyon jó, hogy ez a kérdés így előtérbe került, mert az ország legfőbb baja ma az elszegényedés, a lecsúszás - fogalmazott Balogh András.

“Most itt az államadósságról beszélgetünk hangsúlyosan. Csak szeretném megjegyezni, hogy az új adórendszer bevezetésével az ország veszteségei akkorák, mint amekkora összeget elő lehet teremteni a kötelező magán-nyugdíjpénztárak államosításával” - mondta a politikus, aki hangsúlyozottan számításokra alapozva mondta ki a véleményét. Ez egy olyan adórendszer, amely kifogásolható mindazok által, akiket izgat a társadalmi igazságosság. Ha már ebbe a rendszerbe belement a kormány, akkor legalább látszanának a szükséges eredmények – érvelt a szocialista politikus.

KDNP: megvan a társadalmi igazságosság az adórendszerben

Az új adórendszerben megjelent a társadalmi igazságosság – amely egy fontos szempontot, a demográfiai helyzet javítását is szolgál –, ez pedig a családi adózás – reflektált Harrach Péter az elhangzottakra. “Kétségkívül egyfajta átcsoportosítás ez a gyermeket nevelő, ezért kettős terhet vállaló emberek részére. A demográfiai helyzet a nemzet jövője szempontjából létkérdés.” - hangoztatta a KDNP-s politikus. “Ezen a téren valóban jelent előrelépést az új adórendszer, de egészében a társadalom 15-20 százaléknyi gazdag rétegének jelenti a lehetőségeket; a nyolcvan százalék számára viszont a jövedelmek romlását – reflektált egy mondatban Balogh András.

Jobbik: nem jó helyre megy többlet jövedelem

A Jobbik nagyon örül a családtámogatás rendszerének, de abszolút igazságtalannak látja az egykulcsos adót, a kedvezmények átcsoportosítását is.

(fotó: MTI)


Ezen túl egy közgazdasági hátrányát is látja az új adórendszernek: a felső középosztály fogyasztása – ahová a jövedelemtöbbletet átcsoportosították – nem úgy növekszik, hogy az komoly belső keresletet generálna Magyarországon.

LMP: éppen a Fidesz akarta elereszteni a hiányt

Kivéve most a rendszerből a családi adózás kedvezményeit, az egykulcsos adórendszer a magas jövedelműek számára kedvez; ez a felső középosztály kedvezményezése, függetlenül attól, hogy gyermeket nevelnek-e vagy sem – szögezte le Jávor Benedek.

Ami az államadósságot illeti: szerinte a Fidesz-kormány még a választások idején is “azt lebegtette”, hogy a költségvetési hiány elengedésével pörgetné fel a gazdaságot. “A kormányoldalon látszott inkább egy felelőtlen költségvetési politika, amitől csak az EU nyomására léptek vissza”- hangoztatta az LMP-s képviselő.

A magán-nyugdíjkassza államosításából származó bevételt – ha már megtörtént ez a lépés – , valóban csak az államadósság csökkentésére lenne szabad fordítani, ehhez képest ötszázmilliárd forint a folyó költségvetési kiadások finanszírozására megy el - figyelmeztetett Jávor Benedek.

Fidesz: fenntarthatatlan volt a magánkasszák rendszere

Az elmúlt nyolc év államadósság növekedése pontosan négy magán-nyugdíjpénztárnyi vagyont tesz ki. A tizenhárom éves teljes magán-nyugdíjpénztári megtakarítást kétévente “zabálta fel” az elmúlt időszakban folytatott gazdaságpolitika” - élt viszont érvvel Gulyás Gergely. Ezért az államadósság csökkentése elsődleges célja a kormánynak. A kötelező magánkasszák részbeni megszüntetésének oka éppen a rendszer fenntarthatatlansága volt a meghonosodott gazdasági rendszerben – hangzott a kormánypárti szempontrendszer.

Ami a magánkasszákból származó bevételek felhasználását illeti, arról azt mondta Gulyás Gergely: amivel a központi költségvetés eddig évről évre kipótolta az állami nyugdíjkassza hiányát, azt most a magánkasszákból visszafolyó pénzből fizetheti meg.

Mit várnak a februárban bejelentendő strukturális reformoktól? Azok lehetséges irányáról és várható hatásairól mi a pártok véleménye? - kérdezte a Hattól nyolcig .

“Korántsem volt megnyugtató az út, amint Magyarország az elmúlt húsz évben haladt. Csakhogy nem látom, hogy jó irányú fordulat következett volna be, és ez engem aggaszt” – zárta mondandóját az MSZP elnökhelyettese.

A Jobbik a februári konkrét bejelentések után formálna csak véleményt a reformok irányáról és lehetséges hatásukról. Balczó Zoltán mégis annyit megjegyzett: hiányolta Orbán Viktortól a választ arra a kérdésre, hogy a jelenleg segélyekből élni akarókat miként lehet rákényszeríteni arra, hogy dolgozzanak, ha már lesz munkalehetőség.

Jávor Benedek úgy látja: a kormányzat lépései szembe mennek a munkahelyteremtés céljával. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett járulékemelések éppen az alacsony képzettségűek és jövedelműek munkavállalását lehetetlenítik el és növeli terheiket. A várható intézkedések kapcsán pedig azt mondta: a tömegközlekedéstől forrásokat elvenni a lehető legrövidlátóbb megoldás. “A munkából élők attitűdje szemben áll a spekulációval. Ez két réteget érint: egyrészt a pénzvilág képviselőit, másrészt az említett segélyből élőket.

Mindkét réteg arra spekulál, hogy ne kelljen dolgozni” - fogalmazott Harrach Péter. Ha a jövőnket a munka és általában a dolgozó ember dönti el, akkor ennek a szempontnak az érvényesítése fontos, és erről szólt a miniszterelnöki beszéd lényeges része – hangoztatta a KDNP-s politikus.

“A segélyek kapcsán más megoldás nem nagyon lehetséges, csak az, hogyha valaki képes dolgozni, akkor ne legyen más választása, mint hogy akár közmunkát is elvállaljon” – hangoztatta Gulyás Gergely.

De ez átmeneti megoldás, munkahelyek teremtésére van szükség, arra, hogy a piacról tudjanak az emberek munkát szerezni és megélni – enélkül Magyarország nem lesz képes kitörni a mostani helyzetéből – nyilatkozta a fideszes politikus a Hattól nyolcig stúdiójában a Duna Televízióban.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.