Összecsapások Alexandriában

Nem indul újra az államfői tisztségért Mubarak

Elkeseredett összecsapások robbantak ki kedden éjjel Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hívei és bírálói között Alexandriában. "Az Egyesült Államok érdemi és békés változást akar Egyiptomban, a változások folyamatának most azonnal kell megkezdődnie."

_{2011.02.02 07:48MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Mohamed el-Baradei egyiptomi ellenzéki vezető, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatója az al-Arabíja arab műholdas tévécsatornának nyilatkozva kijelentette: Mubaraknak "péntekig" távoznia kell a hatalomból, csak utána kezdődhet párbeszéd az ellenzék és a kormány között.

Mint mondta, a tárgyalásokon szó lesz a hatalomátadás részleteiről és a parlament feloszlatásáról is.

"Ha Mubarak elnök távozik, akkor minden rendben fog menni" - hangoztatta. Ugyanebben az értelemben nyilatkozott Mohammed el-Beltagi, a Muzulmán Testvériség ellenzéki szervezet egyik volt parlamenti képviselője a frissen megalakult ellenzéki ernyőszervezet, a Nép Követeléseire Figyelő Nemzeti Bizottság nevében.

Szavai szerint a tömörülés csak abban az esetben hajlandó tárgyalásokat kezdeni a demokráciába való átmenetről, ha előbb lemond az államfő.

"Első követelésünk, hogy Mubarak távozzon. Csak ezután kezdődhet párbeszéd a hadsereggel a hatalom békés átadásának részleteiről" - szögezte le. Mint mondta, ez az ernyőszervezet töltené be a politikai vákuumot Mubarak bukása esetén.

A tömörülés célja egy új alkotmány megírása és egy nemzeti kormány megalakítása. Az ernyőszervezet tagja az El-Baradei vezette Nemzeti Szövetség a Változásért is.

_{Több százezer ember követeli a 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnök lemondását a kairói Tahrír téren 2011. február 1-jén. (fotó: MTI)}

Londoni elemzők: nem valószínű a Szuezi-csatorna lezárása

Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint nem valószínű, hogy az egyiptomi kormányellenes megmozdulások és az esetleges kormányváltás egyik következménye a világkereskedelem szempontjából alapvető jelentőségű Szuezi-csatorna lezárása lenne.

A Barclays Capital, a londoni City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja erről külön összeállított, befektetőknek kedden kiadott forgatókönyvcsokrában kiemelte, hogy a Szuezi-csatorna lezárásához az egyiptomi kormány formális döntésére, emellett a fegyveres erők beleegyezésére lenne szükség. A cég londoni elemzői "számos közel-keleti szakértővel" megvitatták az ügyet, és az elhangzottakból arra a következtetésre jutottak, hogy az egyiptomi hadsereg "vonakodnak" a víziút lezárásától. Ha Egyiptomban radikális, nyugatellenes kormány kerülne hatalomra, akkor lenne esély arra, hogy a Szuezi-csatorna "ismét a nemzetközi hatalmi politika túszává válik", de e forgatókönyv megvalósulása a Barclays Capital londoni elemzői szerint jelenleg nem tűnik közeli veszélynek. A ház szerint mindemellett az amerikai haditengerészet Bahreinben állomásozó 5. flottája is elrettentő erőként szolgálhat bármely olyan egyiptomi kormány számára, amelynek esetleg ilyen tervei lennének.

A Barclays Capital kimutatása szerint a tengeren zajló világkereskedelmi forgalom éves összértékének hozzávetőleg 7,5 százaléka halad át a Szuezi-csatornán, a világ nyersolajellátásának pedig a 4,5 százaléka függ a csatornától, illetve a földközi-tengeri partvidékre kifutó, párhuzamos csővezetéktől (Suez-Mediterranean Pipeline, Sumed). Ez utóbbi napi kapacitása 2,34 millió hordó.

A Szuezi-csatorna az egyiptomi gazdaság számára is elsődleges fontosságú. A Barclays Capital adatai szerint a víziút használati díja az egyiptomi hazai össztermék (GDP) 3 százalékát, a folyó bevételeknek pedig a 8 százalékát adja. A befektetési csoport londoni szakértői az elemzésben kiemelik, hogy jóllehet Szuez városában is súlyos összecsapások zajlottak le a tüntetések kirobbanása óta, arról azonban nem érkeztek jelentések, hogy a csatornán áthaladó hajók ellen is támadást kíséreltek volna meg.

_{Imádkoznak a tüntetők, amint több százezer ember követeli a 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnök lemondását a kairói Tahrír téren 2011. február 1-jén. (fotó: MTI)}

A Barclays Capital elemzői szerint akkor sem valószínű, hogy a csatornán haladó hajóforgalom komolyabb veszélybe kerülne, ha a tüntetők nyugati érdekeltségeket vennének célba.

Még abban a "valószínűtlen" esetben is, ha egyes csoportok megkísérelnének fennakadást előidézni az áthaladó forgalomban, ezt "nem feltétlenül lenne könnyű" megvalósítani, mivel nincsenek arra utaló jelek, hogy a tiltakozóknak meglennének a megfelelő eszközeik a tartályhajók elleni szervezett támadásokhoz, de még ilyen szándéknak sincsenek jelei - áll a Barclays Capital londoni elemzésében.

A ház szerint mindemellett a nyersolaj-keresleti növekedés "epicentruma" ma már Ázsia, és e piac igényeit a közel-keleti és a nyugat-afrikai olaj - amely nem halad át Ázsia felé a Szuezi-csatornán - egyre nagyobb mértékben fedezi.

Így a víziút esetleges lezárásának hatásai ezúttal jóval korlátozottabbak lennének, mint az 1950-es, 1960-as évek lezárásai idején - áll az elemzésben.

_{Az államfő távozását sürgető feliratot mutat egy nikábot viselő vallásos muzulmán nő, amint több százezer ember követeli a 30 éve hatalmon lévő Mubarak elnök lemondását (MTI)}

Le Monde: a Nyugatnak egy diktátort néven kell neveznie

A kairói és a tuniszi tüntetők legfőbb üzenete a "realista" nyugati diplomácia számára az, hogy egy diktátort mindig diktátornak kell nevezni - írta keddi szerkesztőségi írásában a Le Monde.

A mérvadó francia liberális újság szerint a tunéziai és az egyiptomi események azzal a fontos kérdéssel szembesítették a nyugati demokráciákat, hogy az egyetemes értékek nevében elkötelezett diplomáciát kell-e folytatniuk vagy sem, azaz az emberi és más szabadságjogok zászlaját rakják inkább zsebre, csak félig lengessék, vagy pedig folyamatosan tartsák kifeszítve?

A lap szerint nem egyszerűen morális vagy meggyőződésbeli kérdésről van szó, mert a probléma a gazdasági és stratégiai érdekek védelmét is érinti. Franciaország ugyanis a jövőben fog fizetni azért, hogy nem mondta ki időben: a tuniszi rezsim egy "durva kleptokrácia". Ahogy az Egyesült Államok is védekezni lesz majd kénytelen a jövőben Egyiptomban, amiért korábban teljes erejével támogatta Hoszni Mubarak rendszerét - véli a lap.

A Le Monde úgy látja, hogy az amerikaiaknak és az európaiaknak sokat változott az álláspontjuk erről a kérdésről az évek során.

Az emberi jogok védelme Jimmy Carter (1976-1980) amerikai elnöksége idején vált elsősorban a Szovjetunióval szemben a nyugati diplomácia egyik nyíltan képviselt fő elemévé, amelyet olyan civil szervezetektől vett át, mint például az Orvosok Határok Nélkül.

A hidegháború végére ennek a diplomáciának a nevében született meg a beavatkozás jogáról, illetve feladatáról való gondolkodás, s az emberi jogok védelmének a nevében az államok szuverenitását kimondó, korábban szentnek számító elv sérült. Idővel viszont egyre több bírálat érte az "emberi jogiság" nevében folytatott politikát azzal az indokkal, hogy az olyan nagy országok mint az Egyesült Államok vagy Franciaország diplomáciáját nem irányíthatja kizárólag az emberi jogok féltése.

Az "emberi jogiság" "nyugatiasnak" minősült, s a nyugati diplomácia a realizmus, a gazdasági érdekek, a stratégiai stabilitás és annak a kulturális relativizmusnak a nevében, amely szerint a "fehér ember" túl sok bűnt követett el a gyarmatosítás időszakában ahhoz, hogy bárkinek is bármiről papoljon, fokozatosan visszavonulót fújt az emberi jogok védelme terén - hívta fel a figyelmet a Le Monde.

Izrael a békeszerződésért lobbizik

Izrael azt kérte kedden a nemzetközi közösségtől, hogy tartassa be minden egyiptomi vezetéssel a két ország közötti békeszerződést.

"Izrael úgy véli: a nemzetközi közösségnek meg kell követelnie minden egyiptomi kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az Izraellel kötött békeszerződést" - hangoztatta egy nyilatkozatban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A dokumentum szerint "Izraelnek érdeke megőrizni a békét Egyiptommal".

A két ország amerikai közvetítéssel 1979-ben kötött békét, miután az izraeli erők kiürítettek minden egyiptomi területet, amelyet az 1967-es háborúban elfoglaltak.

Bár a két ország viszonya hűvös, a békeszerződés túlélt két libanoni háborút (1982 és 2005), két palesztin intifádát (azaz felkelést, 1987-ben és 2000-ben) és az izraeli-palesztin megbékélési folyamat befagyását. Netanjahu nyilatkozata szerint az izraeli kormányfő "bátorítja a szabad és demokratikus értékek térnyerését a Közel-Keleten", de ha Hoszni Mubarak rendszerét egy radikális rezsim váltja föl, "amint az Iránban és máshol történt, az eredmény csapás lehet a békére és a demokráciára".

_{Egyházi személyek érkeznek kart-karba öltve a kairói Tahrír térre 2011. február elsején (fotó: MTI)}

A kairói repülőtérről a városba vezető utakon forgalom nincs, de rengeteg az ellenőrző pont

A Kairóba mostanság érkezőnek a legszembetűnőbb, hogy repülőgépének a leszállása után kipillantva az ablakon azt látja: az általában lüktető forgalmú főutakon alig látni gépkocsit.

Ugyanez vonatkozik a légikikötő érkezési termináljára, ahol csak néhányan lézengnek, míg az indulási oldalon nagy a tülekedés, mindenki arra vár, hogy felszállhasson a káoszból kimenekítő gépekre. Kairóban, Alexandriában és Szuezben délután háromtól másnap reggel nyolcig kijárási tilalom van életben. Katonai harckocsik állnak készenlétben a hivatali épületek előtt.

A zavarosban halászó fosztogatók ellen a maguk a polgárok vették kezükbe biztonságuk megóvását, ellenőrző pontokat létesítve. A repülőtéri parkolóban a taxik most nem érnek egymásba, mint máskor, a taxisok nem dacolnak a kijárási tilalommal. Egy minibusz sofőrje azonban főnöke intelme ellenére felvesz egy kisebb csoportot.

Este kilenc óra van. Ez rendszerint a nyüzsgő éjszakai élet kezdetét jelenti Kairóban, most azonban városba vezető út szinte teljesen kihalt, de sorra követik egymást az ellenőrzőpontok, és mindegyiknél meg kell állni. Az első útakadálynál még harckocsi posztol. Egy katona hajol ki a járműből, majd miután futó pillantást vett a sofőr személyi igazolványára, int, hogy mehet tovább. Következő, majd a harmadik poszton megint csak katonák őrködnek.

Az előkelőnek számító Héliopolisz városrészben azonban egyre gyakoribbá válnak a civil ellenőrzőpontok, s innentől kezdve már nagyjából minden 500 méterre jut egy. Közülük az elsőnél puskákkal, pisztolyokkal, késekkel és vasrudakkal felfegyverkezett öt férfi tanulmányozza figyelmesen a sofőr igazolványát, de azután továbbengedik. Néhány helyen nők is őrt állnak.

A városközpontba tartók több megállóhelynél tapasztalták, hogy amint előkerültek a külföldi útlevelek, a gyanú eloszlik. Az őrök rádöbbennek, hogy nem gonosztevőkről van szó, és barátságosan üdvözlik a turistákat, sőt az is előfordult, hogy kiáltozásokkal jelezték a következő pontnak: turisták, turisták!

Később a rend alkalmi őrei már szabadkoznak: "sajnáljuk, de csupán saját magunkat igyekszünk megvédeni". Miután a minibusz több mint 70 kényszerű "megálló" után elérte úti célját, a sofőr azzal búcsúzik utasaitól: ilyen csak minden 30 évben egyszer fordul elő.

Obama felszólította Mubarakot, hogy ne jelöltesse újra magát

Barack Obama amerikai elnök felszólította Hoszni Mubarak egyiptomi államfőt, hogy ne jelöltesse újra magát a következő elnökválasztáson - jelentette kedden a Dow Jones hírügynökség és a CNN.

Az amerikai elnök személyes üzenetét a hírtelevízió szerint Frank Wisner volt kairói amerikai nagykövet adta át az egyiptomi vezetőnek. Obama az amerikai kormányzati tisztségviselőkre hivatkozó források szerint azt is kikötötte, hogy Mubarak elnök fia, Gamal sem indulhat a választásokon.

Az amerikai vezetés képviselői a Dow Jones szerint kedden az egyiptomi események két kulcsszereplőjével tárgyaltak. Amíg Wisner Mubaraknál járt, addig Margaret Scobey, az Egyesült Államok jelenlegi nagykövete Mohammed el-Baradei-jel, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt vezetőjével vette fel a kapcsolatot, akit az ellenzéki csoportok megbíztak, hogy folytasson tárgyalásokat a kormányzattal.

Scobey a zavargások kezdete óta először lépett kapcsolatba az ellenzék megbízottjával.

Nem indul újra az államfői tisztségért Mubarak

Kitölti jelenlegi mandátumát, de nem indul újra az államfői tisztségért Hoszni Mubarak. Az egyiptomi államfő ezzel a bejelentésével nem szerelte le az elégedetlenkedőket, mi több,

Mubarak kedden este élő televíziós beszédben jelentette be, hogy a szeptemberben esedékes elnökválasztáson nem jelölteti magát. Elnöki mandátumának utolsó hónapjaiban azon dolgozik majd, hogy a hatalom átadása békés és zökkenőmentes legyen - mondta a 82 éves politikus. Az öltönyt és nyakkendőt viselő Mubarak nyugodtnak tűnt az állami televízióban sugárzott beszéd során.

Nyilvánvaló utalással a nyolc napja tartó és egyre erősödő kormányellenes tüntetésekre kijelentette, hogy "függetlenül a jelenlegi körülményektől" soha nem állt szándékában jelöltetni magát az idei elnökválasztásra.

"Elég időt töltöttem el életemből Egyiptom és népe szolgálatában" - mondta az elnök, hozzátéve, hogy büszke az általa elért eredményekre.

Közölte azt is, hogy nem szándékozik elhagyni Egyiptomot politikai karrierjének befejeztével. "Ez a hazám. Itt éltem, küzdöttem és védelmeztem földjét, szuverenitását és érdekeit, és itt halok meg" - fogalmazott.

Az 1981 óta hatalmon lévő Mubarak reformokra szólított fel, s közölte, hogy javasolni fogja az elnökjelöltséghez szükséges kritériumok enyhítését. Az igazságügyi hatóságokat arra szólította fel, hogy küzdjenek a korrupció ellen.

Beszédével azonban nem érte el a remélt hatást.

A Kairó belvárosában a kijárási tilalommal dacoló kormányellenes tüntetők ezrei világosan értésre adták, hogy elégedetlenek, s nem tágítanak a Mubarak azonnali lemondására vonatkozó követelésükről. "Az elnök nagyon makacs, de mi nála is makacsabbak vagyunk. Nem hagyjuk el a (Tahrír) teret" - harsogta egy ellenzéki vezető hangosbemondón.

_{1982. május elsején készült kép Hoszni MUBARAK egyiptomi elnökről, amint beszédet mond a munka ünnepén Kairó belvárosában. (fotó: MTI)}

Összecsapások robbantak ki Alexandriában

Elkeseredett összecsapások robbantak ki kedden éjjel Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hívei és bírálói között Alexandriában.

A kormány mellett és ellen tüntetők táborából több tucat ember rontott egymásra az államfő televíziós beszéde után. Lövések is eldördültek, s úgy tudni, hogy legalább 12 ember megsebesült.

Az összetűzés helyszínére páncélozott járművekkel megerősített katonai egységet küldtek ki.

Obama: Amerika érdemi, békés és azonnali változást akar

Az Egyesült Államok érdemi és békés változást akar Egyiptomban, a változások folyamatának most azonnal kell megkezdődnie - mondta Barack Obama amerikai elnök egyiptomi kollégájának, Hoszni Mubaraknak a helyi idő szerint kedden este telefonon folytatott beszélgetésben.

Ezt maga Obama elnök jelentette be a Fehér Házból közvetített beszédében.

A két vezető mintegy fél órán keresztült beszélt telefonon, miután Mubarak bejelentette, hogy nem jelölteti magát újra az elnökválasztáson.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter