A parlament elé terjeszti?

Alkotmányozás - Az MSZP saját koncepciót készített

A szocialisták parlamenti frakciója február 12-i ülésén dönthet arról, hogy az MSZP önálló alkotmánykoncepcióját a parlament elé terjeszti-e valamilyen formában.

2011.01.28 12:01MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetjének vezetője, aki az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának is tagja volt, elmondta: bár kivonultak a testület munkájából, egy saját politikusaikból és kutatóikból álló testület elkészítette a párt önálló alaptörvény-koncepcióját.

Döntés egyelőre csak arról van, hogy nem veszünk részt "a parlamenti performanszban", emiatt azonban kérdéses, milyen legyen a viszonyulásunk az alkotmányozás egészéhez - folytatta Lamperth Mónika, rámutatva: emiatt a frakciónak kell döntenie arról is, mi legyen az MSZP alkotmánykoncepciójának sorsa.

"Kapkodó és elhamarkodott": Szili részt vesz az alkotmányozásban

Szili Katalin független országgyűlési képviselő szerint egy új alkotmány nyilvánvaló szükségességét mutatják például az Alkotmánybíróság által az elmúlt húsz évben megfogalmazott hiányosságok, illetve az alaptörvény rendszerváltás óta történt összesen harmincnégy változtatása is.

Ahogy azt korábban megírtuk: a Szociális Unió és a Szövetség a Jövőért Mozgalom elnöke sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: annak ellenére is részt vesz az alkotmányozásban, hogy az várhatóan egy "kapkodó és elhamarkodott folyamat" lesz.

Bővebben Itt!

Mint kifejtette, korábban a szocialista képviselőcsoporton belül felvetődött, hogy önálló határozati javaslat formájában, vagy a parlamenti esti bizottság előterjesztéséhez benyújtott módosító indítvány formájában a Ház elé is terjesszék az anyagot; ő maga akkor az előbbi megoldást támogatta, a döntés azonban a frakcióé.

A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló, a Magyar Szocialista Párt honlapján található anyag szerint az MSZP "megerősíti, hogy az alaptörvény nem az éppen hatalmon lévőké, az alkotmányozó hatalom akarata mögött ott kell állnia a magyar állam polgárai többsége támogatásának". Nélkülözhetetlennek tartja a jogállami berendezkedés megőrzését, védelmének további garanciákkal való megerősítését, és hangsúlyozza, hogy az 1989-1990-es alkotmányozás eredményeit az új alkotmányban meg kell őrizni. A szocialisták elfogadják, hogy az új alkotmány a preambulumában az alkotmányozás alanyait: az Országgyűlést és a Magyar Köztársaság állampolgárainak közösségét megjelölve hivatkozzon a Magyar Köztársaságnak az európai és a nemzetközi közösséghez tartozására, a magyar és az európai kultúra értékeire, arra, hogy az alkotmány szellemiségét a szabadság, az egyenlőség és a testvériség egyetemes értékei adják, célja az emberi és állampolgári jogok biztosítása, ezek védelme; a jogállamiság és a népszuverenitás tiszteletben tartása.

Az MSZP szerint az új alkotmánynak el kell ismernie az Európai Unió közösségi jogának az elsődlegességét.

A Magyar Köztársaság államformája köztársaság, nemzeti jelképei nem változnak, a nemzeti jelképek köre a Himnusszal bővül - rögzítenék, lehetőséget adva arra, hogy országos népszavazási kezdeményezés az alkotmány módosítására is irányulhasson, népszavazásra nem bocsátható tárgykörök pedig csak a központi költségvetést, a zárszámadást, a központi adónemeket és a helyi adók központi feltételeit szabályozó törvények, továbbá az adók, a vámok, az illetékek és a járulékok mértékét meghatározó törvényi rendelkezések lehessenek.


"A Magyar Köztársaság a határain túl élő magyarok számára is biztosít az ország területén jogokat, amelyeket törvény szabályoz, határain kívül kedvezményeket és támogatásokat nyújt. Törvény egyes jogok gyakorlását magyarországi lakóhely meglétéhez kötheti" - áll az anyagban, amely szerint választójogot csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára kellene biztosítania az új alkotmánynak.

Kimondanák, hogy a sajtó és a média a politikai alapú hatalomgyakorlástól független. A szöveg kitér arra is, hogy az állam köteles védelmet (de nem alanyi jogot) nyújtani a még meg nem született, de emberként fejlődő életnek – mint az élethez és emberi méltósághoz való jog későbbi érvényesülése feltételének – is.

A szocialisták jogforrásoknak a törvényt, a kormányrendeletet, a miniszteri rendeletet és a helyi önkormányzat rendeletét, továbbá a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletét tekintenék és rögzítenék: a jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan jogot nem vonhat meg, illetve nem korlátozhat, kötelezettséget nem állapíthat meg vagy nem tehet terhesebbé. Szerintük az elfogadott alaptörvényt a következő parlamentnek kell megerősítenie, és ezt követően népszavazásra kell bocsátani. A köztársasági elnöknek a jelenleg hatályos feltételek mellett marad fenn a joga az Országgyűlés feloszlatására, és a kormányt továbbra sem mentheti fel; az államfő "kiegyensúlyozó, kiegyenlítő szerepkört tölt be" - rögzítenék a szocialisták.

Az MSZP az új alkotmányban megtiltaná az indokolás nélküli elbocsátást a közszolgálatban; lehetővé tenné választott regionális önkormányzatok létrehozását; rögzítené, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész - akit 6 évre választana a Ház, és interpellálható lenne -, a számvevőszék elnöke és alkotmánybíró nem választható meg újra.

Az új alkotmány lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság ideiglenes intézkedésként felfüggeszthesse az alkotmányellenes jogszabály alkalmazhatóságát - áll a szocialisták koncepciójában, amely szerint a pártpolitikai szempontok érvényesülésének kizárása érdekében a jelenleginél szigorúbb szabályoknak kell vonatkozniuk az alkotmánybírói tisztség betöltésére, az Alkotmánybíróság tagjait jelölő bizottságban pedig valamennyi képviselőcsoportnak egy-egy taggal kellene képviseltetnie magát.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.