Alap az alapjogi charta

Médiatörvény: nem találtak "jogi fogást" a Médiahatóságon

Az Európai Bizottság a vitatott magyar médiatörvényt nemcsak az unió audiovizuális médiáról szóló irányelveire tekintettel vizsgálja, de az EU alapjogi chartájában rögzített sajtószabadság megsértésének vonatkozásában is.

2011.01.24 22:12MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Mint Jonathan Todd szóvivő Brüsszelben kifejtette, az EU hatóságai azt is górcső alá veszik, nem sérül-e a szolgáltatások telepítésének és nyújtásának az uniós szerződésben előírt szabadsága. A felügyeleti hatóság szerepével azonban nem foglalkoznak. Kroes péntek este a Bizottság nevében levelet intézett a budapesti kormányhoz, határozott aggodalmának adva hangot a médiatörvénnyel kapcsolatban.

Egy formális szerződésszegési eljárás megindítása Magyarország ellen Todd szerint "lehetőség" csupán, arra az esetre, ha az aggodalmak beigazolódnának, és Magyarország nem tisztázná azokat. Nem kell azonban "a szekeret a lovak elé fogni" - figyelmeztetett a szóvivő.

Kroes levele a nem audiovizuális média kérdéseire is kitér - mondta a bizottsági szóvivő. A biztos külön hangsúlyozta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében nemcsak az elektronikus média körére alkalmazható - ahogyan az EU tagállamaiban szokás -, hanem az on-demand szolgáltatásokra, valamint a blogokra is videoblogokra is.

Levelében a médiabiztos a jól körülhatárolt kritériumok hiánya miatt is aggodalmát hangoztatta. Szerinte mindez a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának túlzott korlátozásához vezethet, s ezen a ponton felmerülhet az uniós alapjogi charta 11-es cikkelyében foglalt véleménynyilvánítási és információs szabadság sérelme is.

A médiatörvény egy további, Kroes által kifogásolt pontja arra vonatkozik, hogy a jogszabály regisztrációs kötelezettséget ír elő a médiumok számára, s nemcsak az audiovizuális média körében.

"Kroes aggodalmának adott hangot, hogy e szabályok megszorítások nélküli alkalmazása a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának aránytalan korlátozását jelentené" - mondta a szóvivő.

Nem talált viszont jogi fogást az Európai Bizottság a bírálók, köztük eredetileg Kroes által is kifogásolt Médiahatóságon (NMHH) és annak összetételén. A testület kizárólag a kormányzó jobboldali konzervatív Fidesz tagjaiból áll, akik kilenc éven át tölthetik be posztjukat.

Az EU médiaügyi irányelvei azonban semmilyen rendelkezést nem tartalmaznak a felügyeleti hatóságok függetlenségére vonatkozóan.

Az EU államai "rendkívüli bölcsességről" téve tanúbizonyságot, semmi ilyen meghatározást nem fogadtak el, pedig az Európai Bizottság és az Európai Parlament törekedett erre - mondta Kroes szóvivője.

Facebookon a levél

Hétfőn kora este felkerült a "Szól a rádió - Változások a Magyar Rádióban" elnevezésű nyílt Facebook-csoport oldalára Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címzett, angol nyelvű levele.

Az oldalon Mong Attila egy bejegyzést tett közzé, amelynek címeként mindössze annyit tüntetett fel: "Neelie Kroes levele. Erről a linkről letölthető pdfben". (Mong Attila, a Magyar Rádió reggeli műsorának szerkesztője és műsorvezetője, aki a december 21-i adásban egy perc csenddel tiltakozott az azon az éjszakán elfogadott médiatörvény ellen.)

A részletekről Itt írtunk - Kattintson!

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.