A jövő évi költségvetés vitájával folytatják

Határozatdömping a Házban: hajnalig tartott a maratoni ülés

Az Országgyűlés kedden hajnali fél ötkor fejezte be a hétfőn kezdődött ülésnapot. Döntöttek a nyugdíjakról, a Költségvetési Tanácsról, a PSZÁF-ről és a médiatörvény sem úszta meg.

_{2010.12.14 07:05ma.hu/ MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóvá írathatják az állami pillérben egyéni számlán is.

Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, arról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia, január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő, vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag nyilatkozatát személyesen a magyar külképviseletén is megteheti; nekik február 28-ig kell nyilatkozniuk.

Az állami rendszerbe visszalépő tagi kifizetések - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek. Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az 2011. december 1-jé után megszerzett járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen; és ettől az időponttól kezdődően nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.

Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosultnak özvegyi járadékot fizet, amennyiben annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Özvegyi járadék fizetése esetén azonban az özvegyi nyugdíj nem folyósítható.

A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amelynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adja; a vagyon csak az államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre fordítható. Az alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, illetve hozamából származik, ezek után sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.

Az alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lesz, az alap vagyona felett pedig a legfőbb döntéshozó szerv, az öttagú irányító testület rendelkezhet. A testület az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása érdekében dönthet az eszközök értékesítéséről.

Az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani, vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a központi költségvetés előirányzata javára kell befizetni.

A törvény szabályozza a magánpénztárak költségeit is: fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. Az Országgyűlés a hétfőn délután kezdődött határozathozatalok elején egyebek mellett döntött a falfirkálás súlyosabb büntethetőségéről, a személyes és közérdekű adatok állami nyilvántartásba vételéről, valamint a Költségvetési Tanács átformálásáról.

A 2011. évi költségvetést megalapozó salátatörvény hatályba lépésével jogutód nélkül megszűnik a Költségvetési Tanács (KT) titkársága, s az új, háromtagú testület új jogosítványokat kap. A KT a jövőben a Magyar Nemzeti Bank elnökéből, az Állami Számvevőszék elnökéből, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdászból áll; a jelenlegi KT-tagok megbízatása megszűnik.

A KT véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezetéről, ha azzal nem ért egyet, akkor a kormány újra megtárgyalja a tervezetet, és azt ismét megküldi a tanácsnak, amely véleményét nyilvánosságra hozzák.

Módosul a jegybanktörvény is: változik az MNB felügyelő bizottságának a díjazása. Jelenleg a felügyelő bizottsági elnök fizetése az MNB elnök bérének a 15 százaléka, míg a tagoké annak 10 százaléka. A módosítás fix összegűvé teszi a felügyelő bizottság tagjainak díjazását: az elnöké havi bruttó 1,2 millió forint, míg a tagoké havi bruttó 800 ezer forint lesz.

Döntött a parlament arról, hogy januártól ismét naptári napokban számolják a határidőket a közigazgatásban, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a falfirkálás, valamint a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom szabályainak megszegése.

Módosította az Országgyűlés az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt. A termelők így vis maior esetén nem kötelesek a jó erkölcsbe ütköző terményértékesítési szerződések maradéktalan betartására.

Az Országgyűlés törvénybe foglalta, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a jövőben a magyarországi székhelyű kis- és középvállalkozások, valamint a mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók tevékenységét is hitel-, illetve tőkefinanszírozással segítheti.

A PSZÁF a jövőben rendeletet alkothat, a fogyasztók érdekében közérdekű pert indíthat, illetve békéltető testületet is működtethet.

Az Országgyűlés elfogadta azt a médiatörvény tervezetéhez érkezett jobbikos módosító indítványt, amely kimondja: a jelentős befolyásoló erővel rendelkező kereskedelmi televíziók reggeli és esti hírműsoraiban a bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás nem lehet hosszabb terjedelmű a hírműsor időtartamának húsz százalékánál.

Az indítványban kimondott korlátozás az RTL Klub és a TV2 reggel hét óra és fél kilenc közötti, valamint az este hat és kilenc óra között sugárzott hírműsoraira vonatkozna, és érvényes lenne a Neo FM és a Class FM reggeli hírműsoraira is.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter