Európa nevében szólhatunk

Tölgyessy: az uniós elnökség az ország vizsgája

Magyarország először kerül abba a helyzetbe, hogy Európa nevében szólhat, ami egészen más magatartást kíván, mint amit Orbán Viktor idehaza képvisel, a látványpolitizálás, az ellenvéleményen lévők lármás terelgetése könnyen visszaüthet.

2010.12.13 07:55MR1- Kossuth
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A külpolitikában is új gondolkodásra lenne szükség, a magyar érdekek eredményes képviselete aligha lehetséges a világrendszer ellenére.

A következő esztendő első félévében hazánk lesz az Európai Unió soros elnöke. A közvélemény-kutatások szerint a magyarok nagyobbik fele nem tud erről. Az unió az emberek többsége számára a mindennapoktól távolálló, nem igazán barátságos intézménynek látszik, amely előírásaival állandóan bántóan megköti hazánk mozgásterét.

Nálunk a megkérdezetteknek nagyjából húsz százalékkal kisebb része informált az unió dolgairól, mint ahogy azt az uniós elnökség előtt a szlovénok és a csehek között mértek. Mégis a többség, még a Jobbik hívei is, az uniós tagság megtartása mellett áll.

Az unió hangja és arca

Sok évvel ezelőtt, amikor még kevés tagja volt az uniónak, és a brüsszeli bizottság is kisebb volt, a félévente cserélődő elnök számított a közösség hangjának és arcának. Az elnöklő tagállam fogalmazta meg az integráció adott időszakra vonatkozó prioritásait, szervezte és minden szinten elnökölte az unió tanácsának üléseit. Közvetítőként segítette a megegyezések megszületését. Képviselte a tagállamok közös érdekét, úgy, hogy a saját országának szempontjait nem helyezhette előtérbe. Aztán a rotációs elnökség gondjai, az új belépők sokasága következtében 2006-tól egyfajta trióban már három különböző érdekű ország egyezteti szorosabban terveit. Majd 2009 decemberétől állandó elnök vezeti az Európai Tanács üléseit, továbbá állandó külügyi és biztonságpolitikai főképviselő fogja össze az unió külügyeit.

A soros ország ténylegesen csupán a többi szakminiszter tanácskozását elnököli. Az állandó és a soros elnök feladatmegosztása még csak kialakulóban van.

Látható, hogy a tagállamok szövevényes érdekellentétei közepette nincs igazán jó megoldás az unió vezetésére.


2009 végétől az állandó elnök állapítja meg a tanács napirendjét, egyeztet a brüsszeli bizottsággal, viszont a soros elnök kap elsőként szót. Ő ismerteti, hogy az adott kérdésben addig mire jutottak a tagállamok, melyek a még vitás kérdések.

A szertetartó érdekek közötti közvetítésben, a közös álláspont kialakításában így továbbra is jelentős szerepe marad a soros tagállam vezetőjének, nemsokára a magyar miniszterelnöknek. A tartalmi feladat döntően a közvetítés, ám az elnöklő tagállam szervezési, logisztikai teendői is óriásiak.

Az unió tanácskozásai többnyire Brüsszelben lesznek, de így is mintegy 1500 különböző súlyú megbeszélést kell majd idehaza megszervezni. Fél év alatt 35-40 ezer politikus, szakértő utazik hozzánk.

Az elnökség sikerén több mint hatszáz magyar szakértő dolgozik majd. Az elnökség közvetlen költségei 22-23 milliárd, teljes kiadásai hozzávetőleg ötvenmilliárd forint lesznek. (Ezek az összegek hasonlóak a cseh és a szlovén elnökség ráfordításaihoz.)

Izgalmas fél esztendő következhet

A világválság idején érthetően az unió is nehéz helyzetben van. Egyre több tagállam, először éppen Magyarország szorult rá a többiek támogatására, az unió közvetlen hiteleire. A kezdetben közös piacnak induló szövetség csak úgy képes létezni, ha állandóan mélyíti tagállamai integrációját. A közös pénz feltételezi a tagországok költségvetésének valóságos összehangolását. A következő fél év alapkérdése talán éppen ez lesz: miként lehet úgy megvédeni az euró erejét, hogy a bajba jutott államok segítséget kapjanak, de közben a mindig is fegyelmezett költségvetési magatartást tanúsító országok érdekei se túlságosan sérüljenek. A bajba kerülteket kimentő országcsoport, főleg Németország, erősebb garanciákat és bizony szankciókat akar a folyvást túlköltekező államokkal szemben.

A legnagyobb exporttal bíró hatalom fölöttébb érdekelt az euró megtartásában, de adófizetői érthetően elvárják, hogy a segítség fejében mások se gazdálkodjanak lazábban a közpénzekkel, mint ők maguk. Ha a görögök és az írek után további országokat kezd ki a fizetésképtelenség réme, akkor a magyar elnökség ugyancsak izgalmas fél évre eshet.

A cikk itt folytatódik, Kattintson!

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.