Hét fejezet 228 paragrafus

Rogán: idő kell, hogy lássuk, működik-e a médiatörvény

A törvény előterjesztője szerint egy évnek el kell telnie ahhoz, hogy kiderüljenek az új rendszer előnyei és hátrányai. Indoklás és mellékletek nélkül 132 oldalas az új médiatörvény: hét fejezet 228 paragrafus. Bírálói szerint túlzottan szigorú, támogatói viszont úgy vélik, végre rendet visz a káoszba.

2010.11.29 11:23MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az új médiatörvény szigorú tartalom- és határozott piacszabályozást, a közszolgálatiságban racionalizálást és hatékony működést, hatósági kérdésekben pedig átláthatóságot biztosít - ezt mondta az InfoRádiónak adott interjújában Rogán Antal.

A Fidesz országgyűlési képviselője, a törvény előterjesztője szerint ahhoz, hogy kiderüljenek az új rendszer előnyei és hátrányai, egy évnek kell eltelnie. Rogán Antal ezután elképzelhetőnek tarja, hogy bizonyos részleteiben még egyszer módosítani kell a médiatörvényt. A puding próbája az evés - tette hozzá a politikus.

Egy hete került a parlament elé az a törvényjavaslat, amely a korábbi médiatörvénnyel ellentétben nemcsak a rádiókat és televíziókat, hanem a nyomtatott sajtót és az internetes hírportálokat is hatósági felügyelet alá vonja. A tervezet szerint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság kizárólag fideszes delegáltakból álló legfőbb szerve, a Médiatanács lesz hivatott eldönteni, hogy a felügyelt szolgáltatók betartják-e a médiaalkotmányban meghatározott elveket. Többek között azt, hogy kiegyensúlyozottan, sokoldalúan és tényszerűen tájékoztatnak, tiszteletben tartják az alapvető emberi és kisebbségi jogokat, vagy a kiskorúak egészséges fejlődéséhez fűződő jogát.

Az új törvénytervezetben emelkedtek a tétek.

Ha a szolgáltatók ismétlődően és súlyosan vétenek, akkor nagy összegű bírságot, rádió vagy televízió esetében akár a sugárzási jog felfüggesztését is kockáztatják.

A törvény indoklásában ugyanakkor az áll, hogy ez csak a legvégső szankció. A jogszabály tiszteletben tartja a fokozatosság és arányosság elvét, ám a bírság lehetséges összege, 25 millió forint, akkora, hogy könnyen csődbe juttathatja az érintett médiavállalkozást - mondja Polyák Gábor médiajogász, aki korábban az ORTT elnökjelöltje is volt.

Szerinte nem lehet ilyen bírságokat kiszabni a magyar piacon, mert ez a végét jelenti az adott médiumnak.


Rozgonyi Krisztina, az egykori Nemzeti Hírközlési Hatóság utolsó elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a Médiatanács döntése bíróságon megtámadható ugyan, de a bírságot azonnal kell befizetni, a megtámadásnak nincs halasztó hatálya.

Az exelnök emellett a törvényjavaslat alapszemléletét is kritizálja, bár szerinte önmagában az a kérdés, hogy egy hatóság dolga legyen azt mérlegelni, mi minősül súlyos jogsértésnek, nem példa nélküli. A legfontosabb kérdés Rozgonyi szerint

a jogszabály szemlélete

A legtöbb ország arra az útra lépett, hogy a minél részletesebb, szigorúbb szabályok helyett inkább olyan rendszereket próbál kitalálni, amiben támogatja és elősegíti, hogy minél több olyan tartalom, szolgáltatás legyen elérhető, ami jó az országa kultúrájának, nyelvének. Ezzel szemben ez a jogszabály erőteljesen egy tiltó, korlátozó szemléletmódot tükröz, a szabályhalmazból azt tudni, hogy mit nem szabad csinálni, de azt, hogy mit igen, már sokkal nehezebb kérdés.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.