Inkább erre kellene koncentrálni

KEH: Az új alkotmány lehetőség a magyar nemzet számára

Kedden elküldte hat pontba foglalt javaslatát az új alkotmány tervezetéhez Schmitt Pál köztársasági elnök, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának.

2010.11.24 12:11dunatv.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az új alkotmány tartalmára immár konkrét, szövegszerű javaslatokat tartalmazó dokumentum nem sokkal az után született meg, hogy egy nyelvi és tartalmi hibákat is tartalmazó munkaanyag kikerült a világhálóra, meglehetősen erős kritikát váltva ki a sajtóban.

Kiss Norbert, az államfői hivatal Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában nyilatkozva szerdán hangsúlyozta: a hibás anyag lényegében "egy vázlat" volt, amivel szerinte túlzóan és felnagyítva foglalkoztak egyes médiumok. A hibáért a Köztársasági Elnöki Hivatalban megtörtént a felelősségre vonás, ezen túl pedig sokkal fontosabb lenne arról beszélni, milyen lehetőséget jelent Magyarország számára a huszonegyedik században az új alkotmány megszületése.

A hivatalvezető részletesen ismertette az államfő javaslatait a Duna Televízió reggeli műsorában. "Egy háttéranyag került ki, amivel egyes sajtóorgánumok, úgy gondolom, túlzóan felnagyítva foglalkoztak” - nyilatkozta Kiss Norbert a Hattól nyolcig stúdiójában. Hangsúlyozta: a Salamon László vezette parlamenti alkotmány-előkészítő eseti bizottság különféle háttéranyagokat gyűjt az új alaptörvény tervezetének elkészítéséhez; az elnöki hivatal munkatársai átküldtek egy munkaanyagot a bizottsághoz.

“Egy anyagot, ami dolgozatnak is csak erősen mondható, egy vázlat - és ez az anyag kikerült” - mondta a háttérről az ügy hátteréről a hivatalvezető. Kiss Norbert hozzátette: nem tartja helyesnek, hogy a parlament honlapján minden hozzászólást megjelenítenek, de mivel nem ők irányítják a folyamatot, ebbe nincs beleszólásuk.

fotó: MTI

Megjegyezte viszont: az államfő még szeptemberben eljuttatott egy levelet az alkotmány-előkészítő bizottsághoz, amely “tisztán, világosan tartalmazta a köztársasági elnök óhaját, akaratát, javaslatait, jó szándékú hozzászólásait” a készülő alaptörvényhez, akkor még konkrétumok nélkül. Schmitt Pál már ebben a levélben jelezte, hogy az elképzeléseit, vállalásait a bizottsággal és a közvéleménnyel is ismerteti majd.

Az új alkotmány – lehetőség a huszonegyedik század kihívásai közepette

“Lehet beszélgetni arról, hogy bizonyos munkafolyamatok jól vagy rosszul zajlanak, de ennél jóval fontosabb kérdés az, hogy egy új alkotmány készül Magyarországon, amibe sokan sokféle gondolatot szeretnének megjeleníteni, s ehhez egy komoly munkafolyamatnak kellett elkezdődnie” - tette hozzá Kiss Norbert.

Megjegyezte: maga a KEH is egy nagyon intenzív időszakot tudhat maga mögött; amellett, hogy az alkotmány módosításához szükséges javaslatokon dolgoztak, a munkatársak többek között az államfő több mint százhúsz programjának megszervezéséből is kivették részüket . Az új alaptörvény megszületés egy lehetőség, ezt a köztársaság elnöke fontosnak tartja hangsúlyozni – mondta a hivatalvezető.

A 21. században komoly kihívásokkal néz szembe az ország, és az alkotmánynak – bár nem kényszer, hanem egy lehetőség nyomán – de változnia kell. “Sok alkotmányjogász vitatkozik azon, hogy szükséges-e a módosítás vagy sem; különböző jelzőket akasztanak a jelenlegi alaptörvényre. Egy biztos: a 21. századhoz illeszkednie kell az új alkotmánynak” - hangzott az érvelés. Kedden végül a KEH-en keresztül Schmitt Pál hat pontban összefoglalva elküldte javaslatait az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottságnak.

Kiss Norbert ezek közül kiemelte a kereszténységre való utalás új alkotmányban javasolt formuláját: "a Köztársaság valamennyi állampolgára, mindazok, akik hisznek Istenben, mint az igazság, jóság és szépség forrásában, mindazokkal, akik nem osztoznak ebben a hitben, de tiszteletben tartanak más forrásokból származó egyetemes értékeket...".

A magyar nyelv védelmére vonatkozó kitétel úgy hangozhatna az államfői javaslat szerint, hogy “A magyar köznyelv és a tájnyelvi változatok óvása, ápolása, fejlesztése alapvető és elsődleges nemzeti érdek”. Szerte Európában hasonlóan fogalmaznak egyes országok alkotmányai – jegyezte meg Kiss Norbert.

A családok és a gyermekek védelmét így javasolja megfogalmazni – a német, a lengyel, az ír, a spanyol és a portugál, a szlovák és a szlovén alkotmányt is alapul véve – a köztársasági elnök: “A gyermekek gondozása és nevelése a szülők természetes joga és elsőrendű kötelezettsége, valamint a Magyar Állam szerepe, hogy az anya és apa családalkotó tevékenysége fölött őrködjék, nem sértve ezzel a gyermeknevelés elveinek szabad megválasztásához fűződő, és a gyermek alapvető érdekeivel összhangban gyakorolt jogokat.

Különösen védendők az édesanyák és a nagycsaládosok, akiket önként vállalt többletterheik miatt megkülönböztetett erkölcsi és anyagi támogatásban kell részesíteni.” Kiss Norbert megjegyezte: egy nemzetnek, ha fenn kíván maradni, gyarapodnia szükséges, és a “magyar nemzet a 21.században ilyen kihívás elé is néz”, ezért segíteni kell ennek megfelelni. Például a családi adózással vagy a kormány egyéb intézkedéseivel.

“Ha ezt az alkotmány még megerősíti, akkor talán még szilárdabb alapokon áll majd az ország” - jelentette ki a hivatalvezető. Schmitt Pál, akinek eddigi pályafutásából eredően is fontos a sport és annak támogatása, ezzel kapcsolatos elképzeléseit is beemelte az új alaptörvényhez küldött javaslataiba, ahol is a sporthoz való jogot említi: “A Magyar Állam minden tőle telhető módon támogatja, elősegíti a sportoláshoz való jog érvényesülését". Hasonlóan fontos elemként – és az állam kötelezettségeként – emelné be az új alaptörvénybe az állampolgárok élethosszig való tanulásának támogatását.

A Szent Korona alkotmányban való elhelyezésének lehetőségéről, a legmegfelelőbb “precíz mondat” megtalálásáról Schmitt Pál sokat egyeztetett jogász szakemberekkel – jegyezte meg Kiss Norbert. Végül a következő tétel került javaslatként a parlamenti bizottsághoz: "a Szent Korona független európai államiságunk történelmileg megszentelt jelképe". A KEH hivatalvezetője a javasolt mondat hátteréről azt mondta: az nem kívánja a Szent Koronát dicsérni, hiszen a történelem ezt a jelképet már megszentelte. Amennyiben ez a mondta bekerül az új alaptörvénybe, azzal a Szent Koronára való utalás is megjelenik benne – szögezte le Kiss Norbert a Duna Televízió szerda reggeli műsorában.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.