Hányszor lehet vizsgázni?

Hoffmann Rózsa "nem igazán érti" Pokorni kritikáit

Az oktatási államtitkár szerint koncepciójuk számos elemével választ ad a fideszes politikus által bírált területekre és azok problémáira. Hoffmann Rózsa szerint a felsőoktatás színvonalának emelése számos esetben nem pénzkérdés, de nyilván jó lenne többet fordítani a köz- és felsőoktatásra.

2010.11.12 09:08ma.hu/duna tv
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Nem is érti teljes mértékben Pokorni Zoltán kritikáit – így reagált Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a parlament oktatási bizottsága fideszes elnökének bírálataira, amelyeket Pokorni az új felsőoktatási koncepció kapcsán fogalmazott meg a napokban, többek között éppen a Duna Televízióban.

Emberi tényezőkre is alapoz az új tervezet

“Hogyan hozható össze a mi koncepciónk azzal, hogy Európa elszívja a hallgatókat? A törvény tervezetéből semmi, ennek ellentmondó nem olvasható ki. Vagy amit Pokorni Zoltán említett, hogy elnéptelenednek a vidéki főiskolák – a koncepció pontosan a vidéki főiskolákat is erősíti.

Sok olyan oldala van a tervezetnek, amelyek révén a Pokorni Zoltán által joggal felvetett problémákra autentikus választ ad, ezért nem teljesen értem a kritikát” - reagált Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a parlament oktatási bizottsága fideszes elnökének nyilvánosan elhangzott bírálataira.

Nem lehet, hogy Pokorni Zoltán olyan vonatkozásban beszélt a hallgatók elszívásáról, hogy az itthon készülő tervezet “túl poroszos” lenne, és olyasfajta megkötéseket tartalmazna, amelyek a nyugati felsőoktatásban nincsenek meg? Például hogy hányszor lehet vizsgázni? - hangzott a Közbeszéd kérdése.

A hazai felsőoktatás gondjainak egyik oka az, hogy a hallgatók nem veszik elég komolyan, hogy alacsony tudással érkeznek az egyetemre, illetve az oktatókat nem becsüli meg úgy a rendszer, mint ahogy kellene – jelentette ki Hoffmann Rózsa, hozzátéve: pont ezt a két tényezőt kívánják javítani elképzeléseikkel.

Azon persze lehet vitatkozni – és vélhetően itt van az alapvető vita Pokorni Zoltán és a törvénytervezetet előkészítő szakértői csapat között –, hogy az utóbbiak azon az elven vannak: nem kell mindent parttalanul megengedni, például, hogy végtelen számban vizsgázhassanak a hallgatók, ilyen téren is fel kell emelni a színvonalat – érvelt az új elképzelések mellett az oktatási államtitkár.

“Olyan egyetemi oktatásra és olyan szabályokra van szükség, amelyek a leendő magyar értelmiség valódi minőségét garantálják – ezek a fiatalok valamikor jogászok, mérnökök, orvosok lesznek. Nem mindegy a társadalomnak, hányszor futottak neki a próbálkozásnak, milyen starttal indultak, milyen akaratot mutattak abban, hogy felkészüljenek a vizsgákra. Sok-sok olyan mozzanat van a törvényben, ami azt mondja: keményen kell dolgozni ahhoz, hogy a diplomát jó színvonalon meg lehessen szerezni” - szögezte le Hoffmann Rózsa.


Megszűnik a lineáris fejkvóta-finanszírozás

Nem csak pénz kérdése a felsőoktatás színvonalának emelése, most is elég sok pénz van a felsőoktatásban – reagált a politikus a Közbeszéd felvetésére, miszerint jelentős többletpénzek nélkül hogyan lehet színvonalat emelni?

A merev, lineárisan fejkvóta alapú finanszírozás megszűnne a felsőoktatásban – ezzel azt akarják kiküszöbölni, hogy a hallgatók után járó támogatás miatt a színvonalat meg nem ütő diákokat is befogják és bent is tartsák a felsőoktatási intézmények – hangzott az interjúban.

A jövőben a felsőoktatási intézmények alapműködését nagyobb százalékarányban finanszíroznák, tizenöt százalékot szánnak a hallgatói létszám automatikus követésének, tizenöt százaléka a finanszírozásnak pedig az egyetem tudományos munkáját követné.

“Ez az elv azt segítené elő, hogy ne kényszerüljön egyik évről a másikra egyik vagy másik karát bezárni egy intézmény, mert az adott évben ott esetleg kevesebb a hallgató. Ennek a finanszírozási elgondolásnak a részletei azonban még kidolgozásra várnak, hiszen ez egy kerettörvény-tervezet, aminek még sok egyéb kiegészítő jogszabálya is lesz” - mondta Hoffmann Rózsa államtitkár.

Az oktatói színvonal garanciái

Hogyan garantálják több pénz nélkül a minőségi oktatók jelenlétét? Hiszen a nagy tudású, nyelveket beszélő oktatók könnyedén külföldi karriert építhetnek az itthoni oktatás helyett - hangzott a Közbeszéd felvetése. “Az egész oktatásügyet, a köz- és a felsőoktatást is, nagyobb hányaddal kell finanszírozni – ezzel az egész kormány tisztában van. Viszont nem volna méltányos, ha most, ebben a pillanatban rajtunk kérnék számon, hogy miután nyolc év alatt az előző kormányok kiürítették az államkasszát, most radikálisan emeljük az oktatók és pedagógusok bérét. Bár magam ezt szeretném és az egész kormány is, de egyszerűen nincs miből” - reagált az oktatáspolitikus. Hozzátette: természetesen, ahogy a gazdaság motorja beindul, ahogy növekednek a munkahelyek, ahogy sikerül ledolgozni az iszonyatos államadósságot, amit a Bajnai-kormány jóvoltából az állam most nyög, akkor több pénz kerül majd az oktatásra. Addig is az európai uniós forrásokat próbálják meg felhasználni, bár azt bérre valóban nem lehet fordítani – mondta Hoffmann Rózsa.

Minőséget viszont azzal is lehet emelni, hogy egyértelmű követelményeket támasztanak az oktatók felé, ha körülírják azokat a paramétereket, amelyeknek meg kell felelnie egy egyetemi karnak, egyébként nem méltó az intézmény az egyetemi címre – ez is beépült a törvénytervezetbe.

Ez a koncepció egyébként bírja a professzori kar támogatását is – szögezte le az államtitkár.

Csak évek múlva hozhat látványos javulást

Az új felsőoktatási törvény egyes elemei csak évek múlva léphetnek hatályba, egyébként is az oktatási szabályozás fontosabb hatásait soha nem lehet egyik napról a másikra érzékelni – jelentette ki kérdésre válaszolva Hoffmann Rózsa.


Lényeges színvonal növekedés várható például a keményebb bejutási követelményektől, de ezt a változtatást három évnél előbb nem lehet bevezetni, éppen a méltányosság miatt – hangzott az ismertetés.

“Akik most a középiskola 11-12.évfolyamán tanulnak, nem hozhatók olyan helyzetbe, hogy eddig elég volt húsz százalékot teljesíteni az érettségin ahhoz, hogy átmenjenek, és most hirtelen többet kelljen” - érvelt az oktatáspolitikus.

Ám a jövőben emelik az elégséges érettségihez szükséges teljesítmény százalékos szintjét, hogy mennyivel, azt majd az előzetes mérések alapján határozzák meg.

Megjegyezte: Európa-szerte az a gyakorlat a tesztek esetében, hogy ötven százaléknál húzzák meg az elégséges szint határát. Nálunk ezt húsz százalékban határozták meg – ez a magyarázata annak, hogy a felsőoktatásba lépő fiatalok tudásának radikális romlására panaszkodnak az egyetemek – mondta a politikus. Megjegyezte: ez nem azt jelenti, hogy a mostani nemzedékek rosszabb képességűek lennének, hanem “az ember más csak ilyen; ha nincs egy felfelé húzó, szelíd kényszerítő erő, akkor talán nem hajt annyira”.

Az a végső cél, hogy a munkáját ki-ki komolyabban vegye: a középiskolában és az egyetemen is. Ettől lesz igazán színvonalasabb a felsőoktatás. Ez pedig nem pénz kérdése, hanem akaraté, szabályoké. Illetve a morális meggyőződésé, hogy egy kemény munkára épülő országot akarunk építeni, és a felsőoktatásnak ezt kell szolgálnia” -nyilatkozta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Duna Televízió stúdiójában.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.