Kormányhatározat mondja ki:

Iszapkatasztrófa: Felelős a Mal. Zrt!

A vörösiszap-katasztrófa egyértelmű károkozójaként nevezi meg a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t az október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet során keletkezett károk enyhítéséről és a helyreállításról szóló kormányhatározat.

2010.11.06 08:42MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Magyar Közlönyben pénteken megjelent határozat szól az állam nevében a céggel szemben történő kártérítési eljárás meszabályalkotások, feladatkiszabások határidejéről is. Az ajkai térségben október 4-én bekövetkezett katgindításáról is.

Rendelkezik továbbá a károsultak elemi lakhatási feltételeinek biztosításáról, az ingóságokban keletkezett károk enyhítéséről, valamint a mindehhez szükséges jogasztrófával kapcsolatban a most kihirdetett kormányhatározat úgy fogalmaz: az "e határozat alapján nyújtott támogatás nem a károkozó helyetti helytállás, kizárólag a károsultak elemi lakhatási feltételeinek mielőbbi megteremtésére irányul, és az állam a károkozó MAL Zrt.-vel szembeni igényeit érvényesíteni kívánja, ezért felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg a MAL Zrt. ellen a Magyar Állam nevében indítható kártérítési eljárás lehetőségét, és intézkedjék az eljárás megindítására."

A tíz halálos áldozatot követelő, sok milliárd forintos kárt okozó katasztrófa ügyében a Mal Zrt. eddig nem ismerte el felelősségét. Ugyanakkor a cég humanitárius segítségként öt éven át évi 300 millió, összesen 1,5 milliárd forintos juttatást ajánlott fel, de erről nem egyeztetett a zrt. tevékenységét felügyelő kormánybiztossal, Bakondi Györggyel, aki emiatt megtiltotta a peren kívüli egyeztetés folytatását. Azt, hogy ki a felelős a katasztrófáért, büntetőjogi, közigazgatási és polgári jogi eljárások során próbálják tisztázni.

A büntetőjogi felelősséget a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja: eddig a cég három vezetőjét gyanúsították meg. A pénteken megjelent kormányhatározat értelmében a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak kárenyhítéséra úgy nyílik lehetőség, hogy a károsultak állami előfinanszírozásból a megsemmisült ingatlanok helyett új vagy használt cserelakásra tarthatnak igényt, ingóságaik kártérítésére 500 ezer forint értékhatárig, egyéb értékeik elvesztése miatt 200 ezer forintig kaphatnak kárpótlást. Az ingatlanokra 10 év elidegenítési tilalmat vezetnek be, és a károsultaknak vállalniuk kell, hogy a más forrásból megtérülő kárösszeget az állam javára visszafizetik.

A 1221/2010. (XI. 4.) kormányhatározat kimondja: a kormány nem nyújt támogatást a természetes személyek tulajdonában lévő második károsodott lakóépület, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületek, építmények helyreállításához és újjáépítéséhez, és egy családban egy gépjármű értékarányos kártérítésére van lehetőség.

fotó: MTI

A kormányhatározatra reagálva a Mal Zrt. jogi képviselője az MTI-nek szombaton úgy fogalmazott: a kormányhatározat nem jogszabály, csak a kormány tagjainak és a kormányszerveknek nyújtanak belső útmutatást, de az mindenképpen megdöbbentő, jogilag pedig példa nélküli, ha a kormány határozza meg a károkozó kilétét bármilyen ügyben. Az pedig végképp elfogadhatatlan lenne, ha a kormány még a felelősség kérdésében is állást foglalna, holott jelenleg még a katasztrófa okairól sem készültek el végleges szakértői vélemények - tette hozzá Ruttner György.

Az ügyvéd megjegyezte: mind a károkozás, mind a felelősség kérdésében döntést csak az okok feltárása után, az igazságügyi szerveknek, végső soron pedig a bíróságnak kell hoznia.

Ruttner György az előzetes szakértői véleményekre utalva úgy fogalmazott: nagy valószínűséggel talajtörés okozhatta a támfalrész ledőlését, és így a 10 halálos áldozatot követelő katasztrófát. Hozzátette: a talajtörés bekövetkezését elősegíthette az 1997-es privatizációs szerződésben a gyárat a zagytározóval együtt megvásárló cégnek az állam által kötelezően előírt úgynevezett résfal felépítése, valamint az idei évben lehullott rendkívüli mennyiségű csapadék.

A Mal Zrt. jogi képviselője szerint a felelősség az eddig ismert előzetes szakvélemények alapján is többrétű, mert a tározót a 80-as évek közepén kezdték építeni a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Alumíniumipari Tröszt megrendelésére, és a tározó tervezését és kivitelezését is állami cégek hajtották végre. Hozzáfűzte: az építési engedélyeket és az 1990-es használatbavételi engedélyt is állami hatóságok adták ki, így a Mal Zrt. az 1997-es privatizációkor, mint vevő, jóhiszeműen joggal hihette, hogy a tározókkal minden rendben van, hiszen minden szükséges engedéllyel rendelkezett mind a korábbi építtető, mind az eladó, mind pedig a tározókat működtető cég, ráadásul az illetékes állami hatóságok folyamatosan ellenőrizték és minden esetben rendben lévőnek találták a tározók működtetését.

Az iszapkatasztrófa legfiatalabb áldozatának sírja. Angyalka 14 hónapos volt. (fotó:MTI)

Ruttner György tudatta: a kormányhatározatban szintén kilátásba helyezett eljárásokkal kapcsolatban a Mal Zrt. álláspontja az, hogy mindenkivel peren kívüli megegyezésre törekszik, így természetesen az állami szervekkel is.

"Várjuk a végleges szakvéleményeket, amelyek alapján majd végleges állásfoglalást lehet kialakítani a katasztrófa okairól, azok alapján, azt követően pedig majd a felelősségről, illetve az esetleges felelősökről is" - fogalmazott a cég jogi képviselője. A tíz halálos áldozatot követelő, sok milliárd forintos kárt okozó katasztrófa ügyében a Mal Zrt. eddig nem ismerte el felelősségét.

Ugyanakkor a cég humanitárius segítségként öt éven át évi 300 millió, összesen 1,5 milliárd forintos juttatást ajánlott fel, de erről nem egyeztetett a zrt. tevékenységét felügyelő kormánybiztossal, Bakondi Györggyel, aki emiatt megtiltotta a peren kívüli egyeztetés folytatását. Azt, hogy ki a felelős a katasztrófáért, büntetőjogi, közigazgatási és polgári jogi eljárások során próbálják tisztázni. A büntetőjogi felelősséget a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja: eddig a cég három vezetőjét gyanúsították meg.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.