"Nyitott kérdés a szavazati jog"

Borbély: Zöld út az állampolgárságnak

A magyar állampolgárság megadása természetes, a szavazati jog még nyitott kérdés a határon túli magyarok viszonylatában. A romániai tanügyi reform áttörés az erdélyi magyarok szempontjából.

2010.10.29 12:05ma.hu/duna tv
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A határon túl élő magyar állampolgárok magyarországi szavazati jogának lehetősége még nyitott kérdés – nyilatkozta Borbély László RMDSZ-es politikus, román miniszter a Duna Televízióban.

Utalt rá: Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium államtitkárával is tárgyaltak erről.

“Ezt a lehetőséget még körül kell járni,hiszen jogi és más következményei is vannak. Meg kell vizsgálni, melyik az a legmegfelelőbb variáns – nem feltétlenül szerencsés, ha egy magyarországi választás begyűrűzik Romániába, Erdélybe, és ott tele leszünk plakátokkal, mikor a magyarországi választás az egy itten politikai csatározás” - vélte Borbély László.

Viszont gondolkodnak afelől némelyek, hogy Magyarországon alakulnának olyan szervezetek, amelyek vállalnánk a romániai, erdélyi magyarok képviseletét. “Még egy kicsit kell gondolkodni ezen – együtt” - mondta a politikus.

A magyar állampolgárság egyszerűsített eljárásban megadása a határon túli magyaroknak ugyanakkor Románia oldaláról üdvözlendő, természetes lépés, hiszen hasonló mechanizmus ott már évek óta működik is; Schmitt Pál romániai látogatásán is egyértelmű volt, hogy nincs probléma ilyen szempontból a két ország között – fejtette ki Borbély László.

Történelmi lépés az új tanügyi rendszer – 1990 álma valósulhat meg

Történelminek nevezte a román tanügyi reformot, ami lehetőséget ad arra, hogy Romániában is mindenki teljes körben – minden oktatási fokozatban – anyanyelvén tanulhasson. Ez mit jelent a Romániában élő magyarság számára? - hangzott a Közbeszéd kérdése. A tanügyi törvény valóban nagy előrelépés, hiszen 1990 februárjában, a marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetésen ezt – a minden szinten anyanyelvi oktatást – fogalmazták meg célként a százezres tömeg előtt – emlékezett Borbély László.

“Ez most megvalósul, mindent anyanyelven lehet tanulni, ugyanakkor a román nyelvet speciális tankönyvekből tanulják majd a magyar diákok” - mondta a politikus, nagyon fontosnak nevezve a decentralizációt; ezzel ugyanis átmennek döntések az önkormányzatokhoz.

Ezért is fontos, hogy életbe lépjen az új tanügyi törvény- nem csak az erdélyi magyarok, hanem egész Románia számára is – fogalmazott Borbély László.

Az erdélyi magyarok "nem értékelnének" egy új pártot?

Milyen hatása lehet a Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács égisze alatt formálódó új pártnak a Magyarország és a romániai magyar szervezetek egymáshoz való viszonyára? Mennyire erős az RMDSZ viszonya a magyar kormányzattal? - hangzott a Közbeszéd kérdése.

A mindenkori magyar kormányzattal jó viszonyban kell lenni, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek nüanszok” - fogalmazott az RMDSZ-es politikus. Egyébként pedig erős az RMDSZ pozíciója a román kormányban; ezen túl mind a Demokrata Liberális Párt, mind az RMDSZ, mind a Fidesz egy politikai családhoz tartozik – Borbély László nem hiszi, hogy "valamilyen kérdőjelnek kéne lennie ilyen értelemben".

Borbély szerint nem értékeli majd nagyra a romániai magyarság egy újabb párt esetleges megalakulását.

“Azt hiszem, le kell üljünk az erdélyi magyar egyeztető fórumban, és ezen belül kell megtárgyalni és dűlőre vinni ezeket a kérdéseket. A húsz év bebizonyította, hogy akkor, mikor összefognak a magyarok, sikeresek. Amikor pedig széthúznak – lásd Szlovákia, Felvidék – , akkor sajnos bajok vannak” - szögezte le Borbély László.

Vörösiszap – az uniós mechanizmusokon is változtatni kell

A román környezetvédelmi tárca vezetőjeként a romániai magyar politikus a vörösiszap-katasztrófa helyszínén is tájékozódott. “Szörnyű látvány volt – egész más a televízióban vagy fotókon nézni, és más a valóságban ott járni” - mondta a politikus. A történtek figyelemfelkeltőek kell legyenek mindannyiunk számára, hiszen tudjuk jól: mind Magyarországon, mind Romániában vannak még olyan területek, ahol kéne tenni a katasztrófa-megelőzésért.

Ezen a téren közös román-magyar bizottság alakul - jelentette be a tárcavezető. Román oldalról kezdeményezik, hogy több pénzt fordítsanak a megelőzésre a nemzeti költségvetések, erősebben felügyeljék az akár már magánkézbe került veszélyes üzemeket is.

Borbély emlékeztetett: a magyar féllel közösen javasolták Luxemburgban az unió Miniszterek Tanácsában, hogy az EU ilyen esetekben is adjon pénzt, akár egy sürgősségi támogatás formájában a bajba jutott országnak – most vizsgálják, hogy erre milyen alapot hozzanak létre - mondta a tárcavezető. Másfelől pedig meg kéne változtatni az uniós beavatkozási mechanizmust is, hiszen a magyar vörösiszap-katasztrófának nem volt határokon átnyúló hatása, de más esetekben lehet. Akkor pedig sürgősen kell közbelépni, nem lehet várni és gondolkodni azon, hogy mit tegyünk - figyelmeztetett Borbély László, román környezetvédelmi miniszter.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.