A Rákosi-korszakot viseli magán

Salamon: szimbolikus kötelezettség is az új alkotmány

Az alkotmány-előkészítő bizottság december 15-ig szeretné befejezni munkáját, eddig szeretnék benyújtani az új alkotmány alapelveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot.

2010.10.22 10:38MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Salamon László, a testület elnöke a 180 percben kifejtette: a rendszerváltozás alkotmánya alapvetően megfelel a demokratikus jogállami követelményeknek, azonban még maga az alaptörvény is leszögezi, hogy ideiglenes, többek között ezért is kell újat alkotni. Szimbolikus kötelezettség alapozza meg az új alkotmányt – fogalmazott az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában Salamon László, az alkotmány-előkészítő bizottság KDNP-s elnöke.

„A most hatályos alaptörvény különböző történelmi okok miatt önmagát minősítette ideiglenesnek 1989-ben. Ezen kívül magán viseli a legsötétebb sztálini Rákosi-korszak évszámát, 1949-et.

Ettől meg kell szabadítani a magyar alkotmányos berendezkedést” – fogalmazott a politikus a 180 percben.

Salamon László megjegyezte, senki nem vitatja, hogy a rendszerváltozás alkotmánya alapvetően megfelel a demokratikus jogállami követelményeknek, az előbb említett szempontok azonban nem hagyhatók figyelmen kívül. Ráadásul az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján az alaptörvény korrigálásra szorul, különösen szerkezeti értelemben – folytatta. Salamon László példaként említette, hogy az alapvető jogok az alkotmány végén helyezkednek el, azaz „szimbolikus értelemben nincsenek kellően megbecsülve”.


A felvetésre, hogy milyen mélységben kell átírni az új alkotmányt, az előkészítő bizottság elnöke kifejtette: a kormánykoalíció pártjai szerint az alkotmányos rendszert tartalmi értelemben nem kell alapvetően átrendezni, azonban az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján az alkotmányos berendezkedés strukturális felépítésében lényeges változásokat lehet végrehajtani.

Salamon László elmondta: egy kisebb terjedelmű, rövidebb alkotmányban gondolkodnak, hiszen számos olyan szabályt, amely nem a kiemelkedő alkotmányos garanciák körébe tartozik, lehet szabályozni más törvényekben is.

„Az alkotmányos rendszer egészének kiépítéséhez hozzátartoznak majd azok a törvények és törvénymódosítások, amelyek az alkotmánnyal együtt fogják az alkotmányos rendszer jellegét megszabni” – tette hozzá.

A preambulumról szólva Salamon László úgy fogalmazott, ezzel kapcsolatban politikai vitára számít, ugyanakkor megjegyezte: amikor az Országgyűlés a Horn-kormány alatt megpróbált új alkotmányt alkotni, és el is fogadott egy koncepciót, a határozati javaslat tartalmazta a történelmi hagyományokat, azokat az utalásokat, amelyeket most sokan vitatnak.

„Ha 15 évvel ezelőtt nem volt baj a Szent Korona-elmélet utalásszerű megjelenítésével legalább preambulumban, nem volt baj a történelmi hagyományokkal, a nemzeti gondolat erősítésével, akkor most mi a probléma?” – tette fel a kérdést Salamon László, hangsúlyozva: olyan preambulumra van szükség, amely a nemzet egésze, vagy a lehető legnagyobb része számára elfogadhatóvá teszi az új alkotmányt.

Az alkotmány-előkészítő bizottság december 15-ig szeretné befejezni munkáját, eddig szeretnék benyújtani az új alkotmány alapelveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.