Nem okoznak gondot a bedőlő hitelek

Simor: nem kell, de jó, ha van IMF-hitel

A jegybankelnök úgy látja, hogy a pénzügyi rendszernek nem okoznak gondot a bedőlő hitelek, az pedig szociálpolitikai kérdés, hogy a kormány segít-e a legrosszabb helyzetbe került hiteleseknek.

2010.10.13 14:55MR1- Kossuth
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Simor András az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában megerősítette, hogy az országnak nem feltétlenül van szüksége újabb IMF-hitelre, de a piacról fölvett kölcsön drágább.

Ugyanakkor hangsúlyozta: független az IMF-megállapodástól az, hogy szigorú költségvetési politikára van szükség, és csökkenteni kell a költségvetés hiányát.

Nem alapvető része a jegybanki létnek, hogy az ember egyetértsen a kormány különböző gazdaságpolitikai elképzeléseivel - mondta Simor András a 180 percben.

A nemzeti banknak nagyon határozott feladatköre van, amit a parlament által jóváhagyott törvény határoz meg, és ez független attól, hogy a kormány milyen gazdaságpolitikai vonalat visz.

Az MNB-nek az a dolga, hogy a törvényben meghatározott feladatait ellássa, biztosítsa az árstabilitást és a pénzügyi rendszer stabilitását. Az jó, ha a kormány gazdaságpolitikája erre rásegít, de nem szükségszerű feltétel - fogalmazott Simor.


Az IMF-hitelről szólva a jegybankelnök azt mondta, a kormánynak szíve joga eldönteni, akar-e megállapodást kötni a valutalappal és az Európai Unióval.

Simor továbbra is úgy látja, ahhoz, hogy finanszírozzuk a költségvetés hiányát, illetve a magyar fizetési mérleget, nincs szükség hivatalos hitelezőkre, hiszen a magyar költségvetés és Magyarország finanszírozni tudja magát a szabadpiacról , ám egy ilyen hitelmegállapodás feltételei még mindig jóval kedvezőbbek, mint a piacon, devizában felvehető források.

Igaz, tette hozzá Simor, a valutaalap és az unió nem olyan hitelező, mint egy kereskedelmi bank, velük nemcsak a kamatfeltételekről kell megállapodni, hanem a követendő gazdaságpolitikai útról is. A kérdés éppen az, megéri-e a két kamat közti különbség, hogy Magyarország olyan úton indul el, amit kötelező betartani, de erre már a kormánynak kell válaszolnia. Az is egyértelmű ugyanakkor, hogy a szigorú költségvetési politika független attól, van-e megállapodásunk az EU-val és az IMF-el; a költségvetés hiányát, a GDP-hez mért államadósságot, csökkenteni kell – hangsúlyozta a jegybankelnök.

Az IMF-fel egyébként nem azért nem jött létre a megállapodás nyáron, mert nagy volt különbség a költségvetési hiánycél-számban, hanem mert nem sikerült megegyezni, hogyan jutunk el oda.

Ilyen vitás pont volt például a bankadó, amelyik nem ugyanaz a teher, amit Európa több országában már bevezettek, vagy terveznek bevezetni.

Ez a fajta bankadó ugyanis alapvetően nem arra szolgál, hogy betömje a költségvetési lyukakat, hanem, hogy egy nagy pénzügyi válság idején legyen miből menteni a bankrendszert. Ennek megfelelően annak a bankadónak a mértéke ötöde, tizede annak, amit a magyarországinak.


Azokra a sajtóértesülésekre reagálva, amelyek szerint nagyobb pénzintézetek a bankadó miatt kivonulnának Magyarországról, Simor azt mondta, nem tud ilyenekről, de nem is tartja valószínűnek, hogy egy ötven-száz fiókos bank egyszerűen összecsomagol, és elmegy.

Az viszont biztos, hogy az adó jelentősen visszaveti, körülbelül megfelezi a bankok profitját, amely nem volt magasabb a régiós átlagnál, így ha egy nemzetközi bank most azon gondolkodik, hogy szabad forrásait hova helyezze el, akkor Magyarország esélyei csökkennek. Így viszont kevesebb forrás áramlik majd Magyarországra, márpedig erre a pénzre szükségünk lenne, a magyarországi megtakarítások ugyanis nem elegendőek ahhoz, hogy a gazdaság fejlődését finanszírozzák. A magas, 20 ezer milliárdot is meghaladó eladósodottság Simor szerint két kérdést vet fel. Egyrészt, hogy érdemes-e, szabad-e a svájcifrank-hiteleket forinthitellé alakítani, illetve, hogy ha nem, érdemes-e a kormánynak vagy valaki másnak segíteni a nehéz helyzetbe került devizahiteleseken.

A jegybankelnök úgy látja, a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából még nagyon hosszú ideig nem okozna gondot az erős, erősödő svájci frank, bár nyilván növekednének a veszteségek, de ezt lehet kezelni.

Azt, hogy szociális alapon érdemes-e, kell-e segíteni a hiteleseknek, már a kormány felelőssége eldönteni.

Az mindenesetre fontos, hogy csak a valóban rászoruló réteget segítsük, és ne keltsünk olyan képzeteket az emberekben, hogy érdemes nem fizetni. Segíteni pedig úgy kell, hogy minél hamarabb visszatereljük a bajba jutott adósokat a banki csatornába, hiszen eddig a bankok jól kezelték ezeket a helyzeteket – hangsúlyozta a jegybankelnök.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.