A keresztnevüket sem használják mert félnek

A felvidéki magyarság a leginkább megfélemlített közösség

Megvan a lehetőség az építkezésre a felvidéki magyarság keretein belül, de ennek az építkezésnek valódinak kell lennie - mondta Berényi József, a Magyar Koalíció Párjának (MKP) elnöke kedden este a határon túli fiatalok szentendrei rendezvényén.

2010.08.25 07:21MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A politikus szerint a határon túli magyarok közül ma a felvidéki magyarság a leginkább megfélemlített közösség.
 
A XXII. Nyári Főiskolás Tábor keretében tartott előadáson Berényi József két fontos területet emelt ki az MKP prioritásai közül: Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztését, hogy az emberek ne költözzenek el, és az identitás megőrzését. 

A párt elnöke a választási eredményekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: az MKP történelmi kudarcot szenvedett, ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a mostani kormánykoalíció sokkal jobb, mint az előző volt, és megvan a lehetőség, hogy a felvidéki magyarok újraépítkezhessenek. 

A vereséggel kapcsolatban hozzáfűzte: húsz év alatt nagyon sokat változott a felvidéki magyar közgondolkodás, új generációk nőttek fel. Számos oka van az MKP kiesésnek, melyekhez hozzátartozik az is, hogy a párt leragadt azoknál a megoldásoknál, kampányfogásoknál, amelyek a kilencvenes években még szükségesek voltak, ma már azonban nem működnek. 

A tanulságokat elemezve hozzáfűzte, az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent a falu megtartó ereje. A magyar közösségek feloldódtak, sokkal nagyobb lett az érintkezés és az egymásra utaltság a többségi nemzettel. Az MKP elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett: a nagyobb együttműködés igénye nem jelenthet önfeladást. 

A jelenlegi helyzetet illetően Berényi József azt mondta: csalódottak, és nem tartják elfogadhatónak, hogy nem került a kormányprogramba a kisebbségi törvény kidolgozása, és hogy a kormánykoalíciós tárgyalásokon a kollektív bűnösség elve és a benesi dekrétumok kérdése föl sem merült. 

A párt ugyanakkor örömmel fogadta, hogy előkészítették a kisebbségek kultúrájának finanszírozásáról szóló törvényt, de mint az elnök fogalmazott, ennek akkor van értelme, ha ezzel leválasztható lesz a kisebbségi kultúrák finanszírozása a mindenkori állami költségvetésről. Szintén hasznosnak ítélte az MKP a nyelvhasználat módosításának bekerülését a kormányprogramba, de arra figyelmeztetnek: nem szabad belemenni, hogy csak a büntetéseket veszik ki az államnyelv-törvényből. 

Szükség van a nemzetközi szervezetek ajánlásának megfelelő kisebbségi nyelvhasználat bővítésére, és "ezekhez ragaszkodniuk kell a kormánykoalíción belül a magyar politikusoknak" - mondta Berényi József. 

Az MKP elnöke kitért arra is, hogy a gazdasági fejlesztésekben óriási lehetőségek vannak, hiszen a mezőgazdasági minisztériumhoz került a regionális fejlesztési program, s a pénzek szétosztásakor sok esetben a magyar kormánnyal is egyeztetni kell a határon átnyúló együttműködés keretében.

A szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatban az MKP elnöke arra mutatott rá, hogy a határon túli magyarok közül ma a felvidéki magyarság a leginkább megfélemlített közösség. "Nagyon kevesen használják a keresztnevüket magyarul azért, mert félnek, hogy hátrányba kerülhetnek" - tette hozzá a politikus. Berényi József azt is elmondta: az elmúlt négy évnek köszönhetően szinte tabutémává válták az autonómiával kapcsolatos viták. 

A diákok kérdéseire válaszolva Berényi József a Híd (Most) és az MKP viszonyával kapcsolatban azt mondta: az együttműködésnek személyes akadálya nincs, ugyanakkor ideológiai és intézményes gátak vannak. Mint mondta, egy vegyes pártban, mint amilyen a Híd, sok kihívás és veszély van. Ha egy kisebbség nyit a többség felé, akkor csak a többségen múlik, hogy átveszik-e a hatalmat a pártban. 

Az elnök kiemelte: magyar szavazatokkal magyar embereket kell a közjogi helyekre juttatni, mert nekik szívügyük a magyarok képviselete. Az MKP elnöke a párt jövőbeni feladataival kapcsolatban azt mondta: parlamenti ellenzékként véleményezni fogják a kormány munkáját; a helyhatósági választásokon minél több helyen szeretnének önállóan indítani jelölteket, de ahol a nemzetiségi arány ezt megkívánja, hajlandók a kompromisszumra, és támogatják a közös, magyar nemzetiségű jelölteket. 

Berényi József hangsúlyozta: 2011-ben sorsfordító népszámlálás lesz Szlovákiában, ezért az MKP azt vallja: összefogva mindent meg kell tenni, hogy a magyarok merjék magukat magyarnak vallani. A párt további terveivel kapcsolatban hozzáfűzte: szeretnének nyitni a fiatalok felé, mert szükség van egyfajta generációváltásra, és nyitni kívánnak a magyarul beszélő romák felé is. 

Az MKP korábbi elnökének, Csáky Pálnak a szerepét illetően Berényi József úgy véli: egy elnök felelőssége mindig nagyobb, de nem lehet egy személyre redukálni a választási kudarcot, a felelősség közös. "Csáky Pál továbbra is a párt nagyon fontos tagja és az egyik fő személy, akivel a jövőben is konzultálni fogok" - közölte Berényi József.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.