Nem kell iskola az ország irányításához

Nyolc általánossal a parlamentben?

A 2010 tavaszán felállt parlament csaknem fele új képviselőkből áll, ám köztük csaknem kétszer annyi diploma nélküli vezető ül, mint a régi képviselők közt.

2010.08.17 18:38sagi - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A döbbenetes adatot a Policy Solutions hozta nyilvánosságra, ebből többek közt olyan adatok is kiderülnek, hogy a legkevésbé az MSZP soraiban jelentek meg új arcok, valamint hogy a női képviselők arányát tekintve országunk „egy arab világgal van egy szinten”.

Ami azonban ennél is megdöbbentőbb és aggasztóbb, hogy bár összességében magasnak mondható a parlament iskolázottsági aránya, mégis olyan képviselők is ülnek a kormánypártban, akiknek nemhogy felsőfokú végzettségük nincs, de a középfokú vizsgáig sem jutottak el, vagy csak szakmunkás végzettséget szereztek.

Számos képviselő eleve hivatásos politikusként került az állami vezetés színterére, vagyis a politikán kívül soha semmilyen egyéb, politikától független tevékenységet nem végeztek korábban. Emellett nagyon sokan jöttek az oktatásból – derül ki a felmérésből.

Az iskolai végzettségben egyébként szembetűnő különbség van a bal- és jobboldal közt: míg az MSZP és az újoncnak számító LMP soraiban csak Nyakó Istvánnak nincs felsőfokú végzettsége, míg a Fideszben és Jobbikban összesen több mint 30 olyan képviselő ül, akiknek csak alap- vagy középfokú végzettsége van.

Ez a téma a tv2 reggeli, Mokka című műsorában is előkerült, ahol Vujity Tvrtko beszélgetett Pintér Zsolt karrierszakértő és fejvadásszal. A szakember elmondta, véleménye szerint a diploma nélküli képviselők megszaporodásának akár az is állhat a hátterében, hogy egyre inkább elterjedt egy nézet, miszerint nincs is szükség a diplomára.

Amihez ugyanis korábban diploma kellett, azt most már egy jó szakember középfokú végzettséggel is be tudja tölteni, és „lassan a diplomások veszik át az érettségizettek munkaköreit és helyét”. Pintér szerint viszont az alacsonyabb iskolázottság nem feltétlenül jelent hátrányt, az igazi kérdés inkább az, ismeri-e kellőképp azt a területet, amit politikusként irányít.

Általában a nyugati országokban vagy az Egyesült Államokban túlsúlyban vannak a jogi végzettségű politikusok, ami jól jön egy-egy törvény megalkotásakor, de a szakértő megemlítette ellenpólusként Angela Merkelt, aki a sok jogász és közgazdász közt kivételt képez fizikusi végzettségével.

Vujity Tvrtko kérdésére felelve Pintér Zsolt elmondta, azok a képviselők, akik a parlamenti munka előtt nem szereztek megfelelő iskolai végzettséget, egy-egy kormányváltáskor nem kerülnek az utcára, jellemzően a pártapparátuson belül nagyon jól el tudnak helyezkedni valamilyen háttérmunkában. Aki pedig felsőfokú végzettséggel került az állam irányító testületébe, vagy menet közben szerzett diplomát, az a parlamentből kikerülve általában a felsőfokú oktatásban tud elhelyezkedni, politológusokat és politikusokat képezve, de hallottunk már pénzügyminiszterről is, aki közgazdasági vonalon kezdett tanítani.

A közeledő önkormányzati választásokra azonban mindenkinek fel kell készülnie, és nincsenek könnyű helyzetben azok a vezetők, akik helyét új polgármesterek, képviselők veszik át.

A karrierszakértő a Mokkában annyit mondott, a kisebb falvak vezetőinek jobb esélyeik vannak az elhelyezkedésre, mert jobb szakmai tapasztalatokkal rendelkezhetnek, mint egy-egy nagyvárosi vezető, ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy egyik cég sem szeret túlzottan ismert expolitikust alkalmazni, legfeljebb valamilyen tanácsadói vagy hasonló, háttérben végzett munkára.

Ahol már, a széles ismertségre való tekintettel, nem kérdezi senki, rendelkezik-e megfelelő tudásháttérrel és iskolával…

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.