Lekerült a napirenderől a "médiaalkotmány"

A Fidesz eljárási okra hivatkozik, az MSZP biztosra veszi sikerét

Az MSZP szerint fél siker született hétfőn, de a szocialisták nemcsak a "szájkosártörvények csomagjának" elhalasztását, hanem azok visszavonását követelik.

2010.06.28 16:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Lendvai Ildikó pártelnök - a Szanyi Tiborral és Mandur Lászlóval közösen tartott - hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a nemzetközi és hazai szervezetek, illetve az ellenzéki pártok nyomása fél sikert már hozott, mert az Országgyűlés elfogadta azt a napirendet módosító javaslatot, miszerint nem lesz végszavazás a médiát érintő törvények egy részéről.

Számunkra csak az a kielégítő, ha nem egyszerűen elhalasztják, hanem visszavonják "a szájkosártörvények csomagját" - jelentette ki.

Szanyi Tibor a sajtótájékoztatóra egy nagyméretű kutyákra való szájkosárral érkezett, szavai szerint "demonstrációs célzattal".

Remélem, hogy erre a szájkosárra emberi formában nem lesz szükség még jelképesen sem - fogalmazott.

Fidesz: eljárási okok indokolják a napirendről levételt

Eljárási okokkal, a szakmai javaslatok mérlegelésével indokolta a fideszes kezdeményezésű médiacsomag egyik előterjesztője, hogy hétfőn mégsem került napirendre a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat zárószavazása, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány, az úgynevezett "médiaalkotmány" általános vitája, amelyet az előzetes napirend még tartalmazott.

Cser-Palkovics András az MTI-nek az Országházban nyilatkozva kifejtette: az alkotmánymódosításról hétfőn zárószavaz a Ház, míg a médiastruktúrára vonatkozó másik három javaslatról a tervek szerint a következő hetekben, de még július 19-e előtt meglesz a végszavazás. A fideszes politikus közölte, a csomag ötödik, "médiaalkotmánynak" nevezett elemének általános vitáját is lefolytatják a nyári rendkívüli ülésszak végéig.

Az indítványhoz augusztus 31-ig lehet módosító indítványokat benyújtani. A részletes vita szeptember első felében, határozathozatal pedig októberben várható.

Az előzetes tervek szerint a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról végszavazott volna hétfőn az Országgyűlés, valamint megkezdődött volna az általános vitája a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslatnak. Azonban mindkettő lekerült a napirendről.

Cser-Palkovics András magyarázatképpen azt mondta, eljárási kérdésnek tekintik a szavazások sorrendjét. Hangsúlyozta, alapvetően azt gondolták helyes eljárásnak, ha az alkotmány módosításával kezdik el a határozathozatalokat.

Ezután következik a zárószavazás a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról, a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslatokról. Hozzátette, a következő napokban, hetekben mérlegelik a médiacsomag négy, még el nem fogadott eleméhez érkező szakmai javaslatokat.

Ha az Országgyűlés hétfőn elfogadja az alkotmánymódosítást, bekerül az alaptörvénybe a szólás szabadságához való jog és a "közszolgálati médiaszolgáltatás" feladata.

Az alkotmány egyebek mellett kimondaná, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához.

A médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítása, amelyről végül nem szavaznak hétfőn, hozná létre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre.

A két határozati javaslat a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szól.

Az ötödik, "médiaalkotmánynak" nevezett rész a tartalomszabályozás keretjavaslatát fogalmazza meg annak érdekében, hogy abból később egy új médiatörvény-tervezet kerülhessen a Ház elé.

A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió (MTV), a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda (MTI) szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük a Közszolgálati Közalapítvány lenne.

A civil kontrollt egy tizennégy tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.