Nem földrajzi - érzelmi
Újra elkezdődhet a lokátorharc
Csaknem tíz éve húzódik a mecseki radar ügye: annak eredeti helyszínét még az első Orbán-kormány jelölte ki, ám a Zengőt a civilek tiltakozása miatt elvetették, majd a környezetvédők a tubesi beruházást is sikeresen megakadályozták.Most a Hármashegy jött szóba, de az sem tetszik senkinek. Kérdéses, hogy a NATO meddig tűri a huzavonát, s mikor száll ki a húszmilliárdos projektből.
2010.06.25 07:33Népszabadságírja a Népszabadság. Úgy tűnik, nem lesz könnyű zöld ágra vergődni aMecsekbe tervezett NATO-radar ügyében, mert a civil szervezetek a napokban megszellőztetett új helyszín, a Hármashegy ellen is hevesen tiltakoznak.
Ha pedig Orbán Viktor tartja a szavát, ott sem lesz lokátor. A kormányfő ugyanis még idén februárban azt nyilatkozta: a létesítményt olyan helyre nem lehet telepíteni, ahol azt az emberek nem akarják. Szerinte le kell ülni a NATO-val, és más helyszínt kell keresni. Igaz, akkor még nem tudhatta, hogy valószínűleg nincs is jó megoldás.
Óvatosabban nyilatkozott tegnap Hende Csaba honvédelmi miniszter. Ő a Népszava keddi híre kapcsán, amely szerint – a természeti értékek védelme miatt korábban elvetett Zengő, illetve a Pécs melletti Tubes helyett – a közeli Hármashegyen épülne fel a létesítmény, csak annyit közölt: nincs döntés, még csak javaslat sem arra, hogy hová kerüljön a lokátor. Ugyanakkor hozzátette: az új helyszín kijelölésénél több egymással versengő szempont létezik – az egyik ezek közül a környezetvédelem –, de „a haza biztonsága mindenek felett” áll. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, később nyilván kiderül. A miniszter következetes viszont a tekintetben, hogy szerinte a katonai létesítmény legjobb helye – amint aztmég az első Orbán-kabinet regnálásának utolsó napjaiban, egy 2001márciusában kiadott kormányhatározattal eldöntötték – a Zengőn lett volna.
Ennek egyszerű földrajzi oka van: onnan „lát” a legmesszebb a radar, és takarásban levő területek sincsenek, ami alapvető követelmény ahhoz, hogy az alacsonyan szálló repülőgépeket is a határtól megfelelő távolságban észlelhessék.
Mellesleg katonai szakértők éppen ezért ragaszkodnak a Mecsekhez, amely a déli országrész legmagasabb pontja. A Sólyom László köztársasági elnök támogatását is élvező zöldek viszont – a védett növényzet, különösen a zengői bazsarózsa megóvására hivatkozással – sikeresen megakadályozták az építkezést.