Felvirágozzák a 301-es parcellát

Nagy Imre kivégzéséről és újratemetéséről emlékeznek meg szerdán

Több rendezvénnyel emlékeznek meg szerdán Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai kivégzéséről, illetve újratemetéséről; Orbán Viktor miniszterelnök reggel háromnegyed 8-kor beszédet tart a Szabadságharcosokért Közalapítvány megemlékezésén Budapesten, a Kozma utcai Kisfogház Emlékhelyen.

2010.06.15 12:27MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A rendezvény résztvevőit Boross Péter volt miniszterelnök, a közalapítvány elnöke köszönti. Az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökének, Nagy Imrének és mártírtársainak újratemetése emléknapja alkalmából szerdán 9 órakor Nagy Imre szobránál a fővárosban a Vértanúk terén koszorúzási ünnepség lesz.

Az emlékműnél Sólyom László köztársasági elnök, Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes helyez el közös koszorút. Megemlékezést és koszorúzásokat rendez Debrecen önkormányzata és a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei szervezete is szerdán. Koszorúzásokat tartanak a Kossuth utcában 16 órakor Nagy Imre emléktáblájánál és fél ötkor Szilágyi József 1956-os mártír emléktáblájánál a Péterfia utcában.

A debreceni Belvárosi Közösségi Házban Szilágyi József a bírái előtt címmel irodalmi és dokumentum-összeállítást mutatnak be. Nagy Imre 1896-ban született Kaposváron, az első világháborús orosz hadifogságban ismerkedett meg a kommunizmus eszméivel.

A Szovjetunióban dolgozott az ottani magyar rádió szerkesztőjeként, a szovjet központi statisztikai hivatalnál, valamint a Komintern Agrártudományi Intézetében. Földművelésügyi miniszterként vezetője volt az 1945-ben végrehajtott földreformnak, majd belügyminiszter, illetve az Országgyűlés elnöke lett. Szovjet kezdeményezésre 1953-ban miniszterelnökké választotta a pártvezetés, 1955-ben váltották le. Másodszor 1956. október 23-án éjjel választotta meg a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetősége miniszterelnöknek, majd megalakította koalíciós kormányát, kihirdette az ország semlegességét és a Varsói Szerződésből való kilépését.

Tevékenységéért 1957-ben a romániai Snagovba internálták, majd az 1958. június 9. és 15. közötti perben halálra ítélték, és 16-án kivégezték.

A per ítélete alapján a forradalom és szabadságharcban betöltött szerepéért, illetve a szovjetekkel szembeni ellenállás miatt Nagy Imrén kívül kivégezték 1958. június 16-án Gimes Miklós újságírót és Maléter Pál honvédelmi minisztert.

A vád egyebek mellett a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés volt. A perről leválasztották Szilágyi Józsefnek, Nagy Imre miniszterelnöki titkárságvezetőjének az ügyét; őt külön eljárás után végezték ki 1958 áprilisában.

A Nagy Imre-perben szintén vádlott volt Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere, aki a börtönben, miután éhségsztrájkba kezdett, máig tisztázatlan körülmények között meghalt 1957 decemberében.

1989. június 16-án a Nagy Imre-per áldozatait a budapesti Hősök terén tartott megemlékezésen újratemették, majd a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.