Trianon emléknap

Az MSZP "felelősen gyógyítana", pedig még "nem vagyunk túl rajta"

Sólyom László köztársasági elnök aláírta a június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító törvényt, így az pénteken, a szerződés kilencvenedik évfordulóján hatályba léphet.

_{2010.06.03 20:19MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A törvény sürgős kihirdetését az Országgyűlés kérte. Az aláírást követően Schmitt Pál, az országgyűlés elnöke összehívta a parlamenti emlékülést. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Trianon jelentőségének és szerepének megismertetését kérte az oktatási intézmények vezetőitől. 

A parlamenti emlékülésen - amelyet délután fél ötkor, a békeszerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában tartanak - felszólal az államfő mellett Schmitt Pál házelnök és Német László nagybecskereki püspök. 

Trianon jelentőségének és szerepének megismertetését kérte az oktatási intézmények vezetőitől a szaktárca honlapján csütörtökön közzétett felhívásban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár.
 
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságának felhívásában a kormánypárti politikus azt írta, hogy a magyar történeti közgondolkodás egészen napjainkig nem alakított ki egységes viszonyulást a trianoni döntéshez, amely "Magyarország szétbomlásához, a történeti sorsközösség évezredes hagyományainak elvesztéséhez, Magyarország területi és lelki megcsonkításához vezetett". 

"Kilencven év telt el azóta. Nemzeti közösségünk számára mindig is lelkiismereti kérdés volt, hogyan gyógyítsuk be a sebet, amit a nemzet testén ez a diktátum okozott" - olvasható a dokumentumban, amely részletesen ismerteti a 2010. június 4-én történtek következményeit, a lakosság és a területi veszteséget.

"A magyar szív és a magyar szó léte, öröme mindannyiunk szabad hitvallása, amit nem köthetnek gúzsba sem hatalmak, sem határok" - írta Hoffmann Rózsa, aki zárszóként arra hívott fel: "emeljük fel fejünket, egyenesítsük ki derekunkat, s emlékezzünk szabad lélekkel minden év június 4. napján erre a nemzetünket egyben tartó erőre, hitre, amely rendre velünk volt Rákóczi katonáiként, 1848 honvédjeiként, s 1956 szabadságharcosaiként!"
 
Az MSZP közölte, hogy külön tart trianoni megemlékezést. Lendvai Ildikó pártelnök az MTI-nek elmondta: a szocialisták szerint is meg kell emlékezni Trianonról, de olyan módon, ami a sebeket "felelősen gyógyítja".
 
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Jobbik a parlamenti emlékülés részvevőinek a történelmi Magyarország címerét ajándékozza aranyozott kitűző formájában, hogy az a nemzeti összetartozás jelképe legyen - közölte az MTI-vel csütörtökön Novák Előd, a Jobbik alelnöke. Az ellenzéki politikus közleménye szerint ennek viselésére kéri a Jobbik azokat is, akik június 4-én a Szent István-bazilikától a Sas utcán keresztül a Szabadság térre vonulnak közösen, hogy az ereklyés országzászló visszaállítását követeljék.
 
Csütörtökön jobbikos politikusok néhány percre - egy fekete lepellel - jelképesen "eltűntették" Károlyi Mihály szobrát a Parlament melletti téren; mint mondták: végső céljuk a szobor végleges száműzése a közterületről. Czeglédi János, a Jobbik budapesti elnöke a szobor letakarása előtt újságíróknak elmondta: a Parlament tőszomszédságában nem lehet helye egy olyan ember szobrának, aki nagy szerepet játszott a trianoni területcsonkításban és "a nagyhatalmak terrordiktátumának" sikerében. Az MSZP tiltakozott ez ellen.
 
Lendvai Ildikó a történteket különösen nagy hibának tartja, mint fogalmazott: amit a Jobbik tett, az módszerében szerinte "a könyvégetőket idézi", tartalmában pedig a magyar progresszió besározása. Az MSZP európai parlamenti delegációja csütörtöki közleményében azt írta: Trianon máig ható nemzeti tragédia minden magyar számára, Magyarország és néhány szomszédja együttes uniós tagságával azonban reális esély nyílt Trianon meghaladására. 

Az MTI-hez eljuttatott dokumentumban a szocialisták úgy fogalmaznak, hogy ebben az új helyzetben már elkezdődhetett a magyarság határmódosítás nélküli újraegyesítésének a folyamata, ezért "a trianoni évforduló mindinkább a reális értékelés, a nemzeti felelősségérzet, a külhoni magyar közösségek iránti szolidaritás napjává kell váljon". 

Romsics Ignác történész egy budapesti konferencián azt mondta, hogy a Horthy-korban a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos téveszmék alaptalan revíziós reményeket ébresztettek, a Kádár-rendszer pedig a sorsukra hagyta a határon túli magyar közösségeket.

A professzor szerint ez is hozzájárult, hogy a társadalom nagy része nem tudta feldolgozni a békeszerződés következményeit. Romsics Ignác arról beszélt, hogy Trianon eltérő módon, de az elmúlt 90 évben mindvégig jelen volt a magyar politikai gondolkodásában.
 
Elmondta, hogy a Horthy-rendszer súlyos igazságtalanságként fogta fel és totálisan elutasította a békeszerződést. Az irredenta jelszavak hangoztatása mellett a kor történészei kidolgozták a magyarok kárpát-medencei elsőbbségének elméletét, amely szerint a honfoglaláskor idegenek nem vagy csak elhanyagolható számban éltek itt - folytatta. 

Ablonczy Balázs történész az MTI-nek azt mondta, a trianoni szerződéssel a nemzetet ért traumát mindmáig nem dolgozták fel a magyarok,
"még nem vagyunk túl a gyászmunkán".
 
A szakember rámutatott arra is: a revízión túllépett a történelem, a XXI. századi egységesülő Európában a politika elsődleges feladata, hogy civilizált módon, pozitív célok szolgálatába állítsa mindazokat a hatalmas emberi energiákat, amelyeket a nemzeti érzés ébreszt az emberekben.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter