FBI-t csinálna az AH-ból!

Pintér Sándor rendőrségpárti - támogatták a kinevezését

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának kormánypárti többsége támogatta Pintér Sándor kinevezését belügyminiszterré a jelölt csütörtöki bizottsági meghallgatásán; az ellenzéki képviselők tartózkodtak.

_{2010.05.27 18:31}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A belügyi tárca várományosa a nap folyamán már beszámolt elképzeléseiről az emberi jogi, a nemzetbiztonsági, valamint az alkotmányügyi bizottság előtt, pénteken pedig az önkormányzati bizottság hallgatja meg. A szavazás előtt Csampa Zsolt (Fidesz), a bizottság alelnöke jelezte: a miniszter-jelölt jól felkészült, határozott válaszokat adott, és ha az ellenzéki képviselők nem nemmel szavaznak, hanem tartózkodnak, azt "gesztusként fogják venni".

A bizottsági ülés kezdetén Kocsis Máté (Fidesz) elnök jelezte: még nem zárult le a nemzetbiztonsági ellenőrzése három jobbikos és egy fideszes képviselőnek, így ők a meghallgatásban csak hozzászólhatnak, de nem szavazhatnak. Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt meghallgatásán Kontrát Károly államtitkárjelölt is részt vett.

Pintér egységes rendőrségpárti, nem csendőrségpárti

Nem csendőrségpárti, hanem egységes rendőrségpárti vagyok - mondta Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt a kinevezését megelőző meghallgatáson az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában Budapesten csütörtökön. A jelölttől azt kérdezték, mi a véleménye a Jobbik programjában szereplő csendőrségről.

A belügyi tárca várományosa kijelentette: a csendőrség katonai szervezet volt eredetileg. Egész Európában elterjedt, és többségüket az országok beolvasztották a rendőrségbe, mivel a csendőrségre, mint katonai szervezetre már nincs szükség. Máshol pedig a honvédelmi miniszter hatásköréből a csendőrséget áttették a rendőrség hatáskörébe. Nem indokolt a jelenlegi közállapotokban, hogy honvédelem, katonaság irányítson ilyen rendvédelmi területeket - jelentette ki. Mint mondta, "a magyar rendőrség alkalmas szervezetileg, felkészült vezetőivel, hogy a közrendet és közbiztonságot Magyarországon garantálja". Kijelentette: amellett, hogy a rendőrség alkalmas szervezet a közrend, közbiztonság garantálására, egy egységes, ilyen jellegű szervezetet működtetni olcsóbb, gazdaságosabb és hatékonyabb is, mintha két különálló szervezet jönne létre.

Azt gondolom, ma senki nem gondolja Magyarországon, hogy a honvédelemnek lehetőséget kell biztosítani a közrend és közbiztonság fenntartásában - szögezte le. "Én nem vagyok csendőrségpárti, én egységes rendőrségpárti vagyok" - jelentette ki, hozzátéve, hogy az önkormányzati rendőrséget sem támogatja a jelenlegi társadalmi viszonyok között, mivel azzal ugyancsak egy szétaprózott rendőrség járna.

A lakosságszámhoz kell alakítani a rendőrség létszámát

A lakosság számához és a népsűrűségéhez kell igazítani a rendőrkapitányságok létszámát - válaszolt képviselői kérdésre Pintér Sándor kijelölt belügyminiszter a nemzetbiztonsági bizottság csütörtöki budapesti ülésén. A belügyi tárca vezetői posztjának várományosa a kinevezés előtti meghallgatásán egy kérdésre válaszolva kifejtette: vannak olyan területei az országnak, ahol "túlszolgálat" van, azaz több a rendőr, mint a szükséges.

Felidézte: 1992-1993 között az Országos Rendőr-főkapitányságon egy tanulmányt készítettek, amely megállapította, hogy a rendőri létszámot a legjobb a lakosság létszámához és a lakosság népsűrűségéhez alakítani. Ezt a tanulmányt most felújították, és ennek az elvnek a figyelembe vételével kell újra elosztani a megyei rendőr-főkapitányságok és a 152 rendőrkapitányság létszámát - jelentette ki a bizottság ülésén a belügyminiszter-jelölt.

Felhívta a figyelmet arra: a lakosságszám és lakosság-sűrűség határozzák meg elsősorban a bűncselekmények elkövetésének helyszínét, egy adott terület bűnügyi fertőzöttségét.

_{Pintér meghallgatása - Fotó: MTI}

A KDNP-s Földi László kérdésére, hogy miként képzeli ez 3.500 rendőr munkába állítását, emlékeztetett rá: 1998-ban, amikor átvette a Belügyminisztérium irányítását, jelentős rendőrhiánnyal küzdöttek, de 2002-ben, amikor átadta, az iskolából kibocsátott állomány "létszám feletti" volt, azaz fel lehet tölteni a rendőrségi státusokat. Közölte: reményei szerint négy év alatt ismét el lehet oda jutni hogy "a kontraszelekció leküzdésére alkalmas" létszámtöbblet legyen a rendőrségen. Hangsúlyozta: az viszont, hogy az utcán több rendőr legyen, hamarabb elérhető cél.

Mint mondta, nem új emberek felvételével kívánja ezt megoldani, hanem - a társszervek segítségével - a meglévő állományt a legveszélyeztetettebb területekre vezénylésével. Példaként említette a Készenléti Rendőrség állományát, mint amit tartósan át lehet vezényelni a vidék egyes területeire, ahol a rendőrhiányra vezethető vissza a tulajdon elleni szabálysértések elkövetése. De - jegyezte meg - az irodákban ülőket is a közterületre vezényelhetik, annak érdekében, hogy több rendőr legyen az utcán és vegyen részt a bűnmegelőzésben.

Hangsúlyozta: "igazságos elosztást" szeretne, hogy ne legyenek közbiztonságilag privilegizált területei az országnak, de ez nem azt jelenti, hogy ahol most jó, ott le kell rontani a közbiztonságot, hanem fordítva, a jelenlegi legmagasabb szinthez kell csatlakoztatni a többi területet.

Arra a felvetésre, hogy hamarosan Románia is tagja lesz a schengeni övezetnek és ott megszűnik a határellenőrzés, hangsúlyozta: minden egyes kiképzett határőrre, rendőrre szükség van. Azt szeretné, ha rendőrségi szolgálatban maradnának és a közrend, közbiztonság fenntartásában vennének részt azok, akik jelenleg a román határ őrizetében vesznek részt.

Szűkebb központi és bővebb területi vezetés

Szűkebb központi és bővebb területi vezetést szándékozik kialakítani a rendőrségen Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt, aki erről a kinevezését megelőző meghallgatáson beszélt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában csütörtökön. A belügyi tárca várományosa a nap folyamán már beszámolt elképzeléseiről az emberi jogi, a nemzetbiztonsági, valamint az alkotmányügyi bizottság előtt, pénteken pedig az önkormányzati bizottság hallgatja meg.

A miniszterjelölttől Harangozó Tamás (MSZP) a rendőrségi "vízfejről" érdeklődött, mire Pintér Sándor kifejtette: a központi állomány létszámát lehet csökkenteni, a hatáskörök "területre történő irányításával". A miniszterjelöltet kérdezték a rendőrség képzési rendszerének átalakításáról is. Pintér Sándor közölte: szükség van arra, hogy a fiatal rendőrök elméleti tudása a gyakorlattal ötvöződjön, ezért el kell érni, hogy egy év iskolai képzés után minél hamarabb - először fegyvertelenül, önálló intézkedésre nem jogosítottan - már részt vehessenek az utcai szolgálatban.

Básthy Tamás (KDNP) a körzeti megbízottakkal (kmb) kapcsolatban érdeklődött. A belügyi tárca várományosa arról tájékoztatta a képviselőt, hogy a kmb-sek létszáma pillanatnyilag nem felel meg az elvárásoknak, de abban bízik, hogy ez a későbbiekben változni fog. Elmondta azt is, hogy jelenleg terveznek kmb-s házakat, ezekben több kmb-s család is élhetne, azaz lenne egy elszeparált civil rész, de lenne benne olyan hivatali iroda, ahol a körzeti megbízott fogadni tudja a hozzá forduló állampolgárokat, valamint lenne egy előállító helyiség. Ha elkészül, véleményezik a kmb-sek, és a későbbiekben ez megoldható lesz - mondta. Hozzátette: ehhez kérik az önkormányzatok támogatását és a Belügyminisztérium is megfelelő pénzzel fog ehhez rendelkezni.

Hozzátette: ez a cél, de ezen túlmenően szükség van a pillanatnyi helyzet megoldására is, erre pedig a vezénylés a legmegfelelőbb módszer. Szavai szerint elsősorban az északkelet-magyarországi területeken kell megoldani, hogy valamennyi faluban, községben állandó vagy fokozott rendőri jelenlét legyen.

_{Fotó: MTI}

Célszerű a tulajdon elleni szabálysértéseket elzárással büntetni

Célszerű lenne a tulajdon elleni szabálysértéseket egyes esetekben a jelenlegi pénzbírság helyett elzárással büntetni - mondta Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában csütörtökön.

A belügyi tárca várományosa reggel már beszámolt elképzeléseiről az emberi jogi bizottság előtt, és még a nap folyamán meghallgatja az alkotmányügyi valamint a honvédelmi és rendészeti, pénteken pedig az önkormányzati bizottság. A jelölttől Tóth Gábor (Fidesz), aki egyúttal Bag polgármestere is, kérdezte, hogy mit kíván tenni a tulajdon elleni szabálysértések számának csökkentése érdekében. A belügyminiszter-jelölt kifejtette: jelentős szakmai kihívást jelentenek a tulajdon elleni szabálysértések, főleg az ország északi-északkeleti részén rontják a lakosság közérzetét, ezért tervezetet dolgoztak ki arra, miként lehet ezt megelőzni.

Felhívta a figyelmet arra: korábban problémát jelentett, hogy a feljelentést és a szabálysértés elbírálását a jegyzőkre bízták, akik nem tudtak ezekben az ügyekben megfelelően eljárni. Tavaly azonban a felderítést a rendőrség hatáskörébe utalták, de "ez kevés". Hozzátette: a tulajdon elleni szabálysértéseket jellemzően azok követik el, akik szociális segélyből élnek, nincs megfelelő megélhetésük. Ha rájuk pénzbírságot szabnak ki, elvonják a pénzt a családtól.

Az állam pedig tulajdonképpen "egyik zsebéből a másikba" teszi a pénzt és nem lesz visszatartó ereje. Vagy esetleg további tulajdon elleni szabálysértést követnek el, hogy megszerezzék a pénzbírságra valót. "Meggyőződésem, hogy ezen változtatni kell, meggyőződésem az, hogy ezekben az esetekben a tulajdon elleni szabálysértéseket elzárással kell sújtani" - mondta. Ezeket az elzárásos ügyeket a rendőrségi szabálysértési előadó nem bírálhatja el, ezért alkotmány- és törvénymódosítás szükséges.

Ha csak a törvényt módosítanák - fejtette ki - és a bíróságokat terhelnék ezekkel a cselekménysorozatokkal, akkor a bíróságok "belefulladnának" a 80-100 ezer ügy elbírálásába.

Ezért szükséges az alkotmány módosítása is, hogy a bírósági titkárok eljárhassanak ezekben az ügyekben. Mint mondta, a bírósági titkárok jogvégzettek, szakvizsgával rendelkeznek, nagyobb szakértelemmel bírálnák el az ügyeket és egyúttal elősegítené a bírósági titkárok fejlődését is, hiszen megtanulnának tárgyalást vezetni és a döntést meghozni.

A jelölt ehhez a módosításhoz kérte a bizottság támogatását.

Arra a kérdésre, figyelembe veszik-e majd az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) véleményét a javaslatról, kifejtette: kikérik az OIT véleményét és a testület nemleges véleményét is figyelembe fogják venni. Mint mondta, szeretné, ha ebben a kérdésben társadalmi konszenzus alakulna ki.

Kezdőlap