Szlovákia bajosan tudna "szankcionálni"

Csáky Pál: Magyarország nem lehet "nemzetbiztonsági kockázat" Szlovákia számára

Túlzó és hisztérikus eljárás a szlovák miniszterelnök részéről nemzetbiztonsági kockázatot emlegetni a szomszédos Magyarország kapcsán annak vonatkozásában, hogy a magyar állam könnyített eljárással adná meg a magyar állampolgárságot a szlovákiai magyar kérelmezőknek is.

2010.05.14 10:26ma.hu/duna tv
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az ugyancsak e műsorban megszólaló nemzetközi jogászok úgy látják: semmiféle nemzetközi szerződést nem sértene Magyarország, ha könnyített eljárásban megadná a magyar állampolgárságot az azt kérelmező határon túli magyar személyeknek. Szlovákiának pedig nem lenne egyszerű "szankcionálni" emiatt az ott élő magyarokat.

Mind Szlovákia mind Magyarország NATO-tagállam, EU-tag, a két ország határa a schengeni rendszeren belülre esik. Ennek fényében túlzó és hisztérikus eljárás a szlovák politikai vezetés részéről nemzetbiztonsági kockázatot, a nemzetközi jog és a szlovák-magyar alapszerződés megsértését emlegetni a magyar kormánypártok állampolgársági tervei kapcsán – ez derül ki Csáky Pál Duna Televíziónak adott nyilatkozatából.

Úgy látja: a szlovák politikusok kijelentései egyfelől a finisébe forduló szlovákiai parlamenti választási kampánynak szólnak. Másfelől: szerinte Robert Fico szlovák kormányfő ezzel, tehát a magyar állampolgárság (tervezett) könnyített megadása körüli vita gerjesztésével is próbálja háttérbe szorítani azokat a személyét ért hazai vádakat, miszerint Szlovákia szempontjából nem jól „nyúlt hozzá” a görög válságban kényessé vált nemzetközi helyzethez.

A Duna Televízió felvetésére, hogy valós veszély lehet-e a szlovák kormányfő kijelentése, miszerint egyes szakmákban – rendőrség, biztonsági szolgálatok, tűzoltóság – akár az állását is elveszítheti az szlovákiai személy, aki magyar állampolgárságot kap, Csáky így reagált: „Ha Robert Fico és a jelenlegi kormánykoalíció tagjainak kijelentéseit hallgatom, néha úgy tűnik, hogy Szlovákia a korlátlan lehetetlenségek országa. Minden és mindennek az ellenkezője is lehet. Talán mégis indokoltabb lett volna a szlovák kormányfő részéről is a tárgyszerű, visszafogottabb megnyilatkozás”.

A Duna Televízió kérdésére, hogy miként fogadták a szlovákiai magyarok a magyar állampolgársági törvény várható gyors magyar parlamenti beterjesztését, a szlovákiai politikus – egzakt felmérés híján – saját tapasztalatait ismertette. „Úgy vélem, szóródnak az álláspontok. Vannak, akik bekeményítenek, felveszik a magyar állampolgárságot, mondván: ne mondja meg nekik Fico, hogyan akarnak magyarok lenni és szabad emberként élni Európában. A szlovák-magyar peremvidéken élők egy részét viszont elbizonytalanította a szlovák fellépés” –mondta Csáky.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy sem a mostani, sem a jövőbeni szlovák kormányoknak nem lesz módjuk megtudni, mely szlovák állampolgár rendelkezik egyben magyar állampolgársággal is.

„ Ez a Magyar Köztársaság szerveire és a kérelmező polgárra tartozik. A restrikciókat tehát, amelyekkel most megpróbálja megfélemlíteni a szlovákiai magyarokat, a pozsonyi politika nem is fogja tudni alkalmazni” – jelentette ki Csáky Pál a Duna Televízióban. Az ugyanebben a műsorban nyilatkozó Valki László és Lattmann Tamás nemzetközi jogászok úgy látják: Magyarország semmiféle nemzetközi szerződést nem sértene a magyar állampolgárság határon túli magyar személyeknek való könnyített megadásával.

„A nemzetközi jog semmilyen tiltó szabályt nem mond ki az állampolgárság megadása terén. Az Európa Tanács (ET) 1997-es egyezménye szerint minden ország szabadon dönt arról, hogy kinek ad és kinek nem ad állampolgárságot" – jelentette ki Valki László. Más kérdés, hogy az említett ET-egyezmény lehetőséget ad bizonyos válaszlépések megtételére azon államnak – ez esetben Szlovákiának –, melynek polgárai második állampolgárságot is szereztek.

Ennek értelmében Szlovákia hozhat olyan törvényt, miszerint az a szlovák állampolgár, aki saját akaratából, saját nyilatkozata alapján felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan, a törvényből kifolyólag (ex lege) elveszítse szlovák állampolgárságát. Lattmann Tamás kihangsúlyozta: ilyen „megfosztó” jogszabályt csak azokra az esetekre és személyekre lehet megalkotni és alkalmazni, akik saját aktusukkal, kifejezett önkéntes nyilatkozatuk alapján nyerik el második állampolgárságukat.

A nem egyéni kérelemre, hanem automatikusan biztosított második állampolgárságra ez a lehetőség nem áll fen – szögezte le a szakember.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy komoly nehézségbe ütközhet Szlovákia, ha adott esetben e „megfosztó” szabályozást vetné be a magyar állampolgárságot is megszerző polgáraival szemben. Szlovákia ugyanis – éppen az említett ET-rendelkezés alapján – nem „diszkriminálhatná” a magyar állampolgárságot önkéntes nyilatkozattal megszerző polgárait.

Ha ilyen "megoldás" mellett döntene, akkor bármilyen más – a magyartól eltérő – második állampolgárságot szerzett polgárától is el kellene vennie a szlovák állampolgárságot - állítja Lattmann Tamás. „Ez utóbbi kötöttség lehetséges politikai hátrányai bőven felülírják a mostani választási kampány őrületében elérni remélt előnyöket” – szögezte le a nemzetközi jogász a Duna Televízióban.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.