Vona nem enged a gárdaegyenruhából?
Alakuló ülés - szokatlan problémával: Sólyom rendet szeretne
Kumin Ferenc közlése szerint a köztársasági elnök elvárja, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén ne történjen semmilyen jogsértés.
2010.05.12 14:22MTIA Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője szerdán arra reagálva mondta ezt az MTI-nek, hogy a parlamenti pártok alakuló ülést előkészítő keddi megbeszélésén téma volt, milyen öltözékben jelenik majd meg Vona Gábor az Országgyűlésben, majd - még aznap - Lendvai Ildikó MSZP-elnök nyílt levelet írt a köztársasági elnöknek, arra kérve Sólyom Lászlót: figyelmeztesse a magyar demokrácia írott és íratlan szabályainak tiszteletben tartására "az Országgyűlés alakuló ülésén a betiltott Magyar Gárda egyenruhájára emlékeztető öltözetben megjelenni kívánó jobbikos képviselőket".
Kumin Ferenc az MTI Lendvai Ildikó levelével kapcsolatos kérdésére nem kívánt külön válaszolni, de általában az üggyel kapcsolatban jelezte: "a köztársasági elnök elvárja, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén ne kerüljön sor semmilyen jogsértésre".
A parlamenti pártok alakuló ülést előkészítő keddi megbeszélésén Vona Gábor, a Jobbik első embere az MSZP leköszönő elnökének kérdésére közölte, fekete mellényben és fehér ingben jelenik meg az alakuló ülésen.
Az egyeztetés után Vona Gábor újságíróknak megerősítette, hogy pénteken egy olyan fekete mellényben érkezik majd az Országgyűlés alakuló ülésére, amelynek a mellén egy árpádsávos pajzs, a hátán pedig egy hímzett oroszlán látható. Lendvai Ildikó a tárgyaláson azt tudakolta: az alakuló ülés méltóságának megőrzése jegyében fenntartja-e a Jobbik korábbi szándékát és az Országgyűlésben olyan öltözetben jelenik-e meg, amely nem egyezik a teljes közvélemény egyetértésével.
Vona Gábor erre úgy reagált, köszöni az aggódó szavakat az öltözködési stílusért, ő maga fekete mellényben, fehér ingben jelenik meg az ülésen. Az MTI-nek elmondta azt is, a frakcióból csak ő viseli majd ezt az öltözetet, "amelyet mindenki annak nevez, aminek akar".
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője minderre azt mondta: minden képviselőnek az az érdeke, hogy a magyar Országgyűlés megalakulása a Magyar Köztársaság közjogi hagyományaihoz méltó módon történjen meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlést nem Schmitt Pál leendő házelnök és nem a Fidesz hívja össze, hanem a köztársasági elnök.
Sólyom László államfő lesz az, aki először szót kap majd az új Országgyűlésben - rögzítette. Lendvai Ildikó mindezek után írta meg nyílt levelét, amelyben úgy értékelte, az alakuló ülés méltóságát, a magyar demokrácia értékrendjét és a törvényességet komoly sérelem fenyegeti, mert a Jobbik már előzetesen jelezte, hogy képviselői egységesen a betiltott Magyar Gárda egyenruhájára emlékeztető öltözetben kívánnak megjelenni. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerdán a TV2 Mokka című műsorában azzal kapcsolatban, hogy mi lesz akkor, ha pénteken Vona Gábor - korábbi ígéretét betartva - "gárdamellényben" jelenik meg az alakuló ülésen, úgy fogalmazott: "a magyar törvényeket mindenkinek be kell tartani, akkor is, sőt pláne akkor, ha országgyűlési képviselő".
Ehhez hozzátette, hogy a pénteki alakuló ülésen ebben az esetben a köztársasági elnök "nyilván a legkörültekintőbben" fog eljárni.
Lövétei István alkotmányjogász még május elején azt mondta az MTI-nek, hogy véleménye szerint szabálysértést követ el Vona Gábor, ha az új Országgyűlés alakuló ülésén a jogerősen betiltott Magyar Gárda mellényében, vagy arra emlékeztető, gárdaöltözet szerű viseletben jelenik meg.
Hozzátette: az Országgyűlés pénteki alakuló ülésén mind a korelnöknek - ezúttal a fideszes Horváth Jánosnak -, mind pedig a megválasztott új házelnöknek joga van ahhoz, hogy döntsön, mi legyen, ha egy képviselő gárdamellényben jelenik meg az ülésteremben. (A házszabály kimondja, hogy a törvényhozás elnöke gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról.)
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tavaly novemberben úgy egészítette ki a szabálysértési kormányrendeletet, hogy a feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvétel, annak bármely formája, a feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhájának, formaruhájának nyilvános rendezvényen történő viselése is szankcionálható lett.
"Ugyanilyen megítélés alá esik az a magatartás is, ha valaki olyan egyenruhát, formaruhát visel, amelyről annak jellegzetes tulajdonságai alapján a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel" - olvasható a tárcának a rendeletmódosításról tájékoztató akkori közleményében.
Alakuló ülés - szokatlan problémával
Az államfő szerepvállalásának kérdése is felvetődött kedden politikusok részéről azzal kapcsolatban, hogy milyen öltözékben jelenik majd meg az Országgyűlés alakuló ülésén Vona Gábor, a Jobbik első embere, aki korábban többször megerősítette, gárdamellényt visel majd.
Az ügyben a házszabály, a szabálysértési kormányrendelet, valamint a mentelmi jogról rendelkező törvény szolgálhat útmutatóul.
A házszabály szerint az alakuló ülést a köztársasági elnök nyitja meg és vezeti (tehát lényegében ellátja a házelnöki feladatokat), amíg át nem adja a levezető elnöklést a korelnöknek.
A levezető elnök a házszabály szerint, ha nem is eszköztelen ilyen esetben, jogosítványai korlátozottak: egy általános rendelkezés szerint az Országgyűlés elnöke biztosítja a Ház jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint munkájának megszervezéséről. Ugyanakkor rendreutasítási lehetősége csak az éppen felszólaló képviselők esetében van a házelnöknek.
A házszabály szerint azt, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamelyik országgyűlési képviselőt sértő kifejezést használ, illetve, ha egyébként a házszabálynak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második felszólítás következményeire.
Az elnök egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit (...) másodszor utasít rendre. Nem lehet megvonni a szót, ha az elnök a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítások következményére - áll a szövegben.
Az ülés félbeszakításának csak egészen különleges esetben lehet helye: ha a parlament ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. A Ház működését ugyanakkor nem csak a házelnök, hanem a házbizottság is befolyásolja; ez a testület a most megalakuló új Országgyűlés esetében péntek este állhat fel.
A feladatait felsoroló passzusok alapján több esetében felmerülhet a jelen kérdés házbizottsági tárgyalása: a vonatkozó kitételek szerint például a házbizottság "megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal"; "egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket"; "az Országgyűlés elnökének felkérésére megvitatja az Országgyűléshez (annak tisztségviselőihez) érkezett jelentősebb beadványokat (petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket stb.), és véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket".
Az ügyhöz kapcsolható még a honatyákat megillető mentelmi jog, amelyet a képviselők jogállásáról szóló törvény szabályoz. A jogszabály szerint a képviselőt a megválasztása napjától megilleti a mentelmi joga, és "a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni."
Szakértők az MTI-nek rámutattak: mivel a jelen ügyben olyan szabálysértési kérdésről van szó, ami pénzbírsággal sújtható, az őrizetbe vétel lehetősége a tettenérés esetén sem merülhet fel; büntetőeljárási kényszerintézkedés pedig azért nem, mert az csak bűncselekmény esetén jöhet szóba. Ebből az következik, hogy kényszerintézkedés, például az ülésterembe való belépés fizikai megakadályozása a képviselővel szemben egy szabálysértés esetén nem alkalmazható.