Rossz gazdasági helyzet = nacionalista hangok?

Inotai András: Lehetőségeinken felül éltünk

"Lehetőségeinken felül éltünk" - hangsúlyozta a Die Welt című német lapnak adott, az újság hétfői számában megjelent, a gazdasági válság kelet-európai hatásaival foglalkozó interjújában Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója.

2010.03.15 14:37MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A konzervatív napilap az interjúhoz nagyméretű fotót mellékelt, amely a Magyar Gárda egyenruhás tagjait ábrázolta. A képaláírás szerint a rossz gazdasági helyzet nacionalista hangokhoz vezet.

Magyarországon például a Jobbik szélsőjobboldali hívei szélsőséges jelszavakat hangoztatnak - fogalmazott az újság.

A Die Welt kérdésére válaszolva Inotai András nem értett egyet azzal a feltételezéssel, amely szerint Közép-, illetve Kelet-Európában a válság már véget ért volna. Mindezzel összefüggésben a válság négy különböző, időben részben egymást követő területéről beszélt.

Elsőként a pénzügyi válságot említette, bizonyos derűlátással úgy értékelve, hogy a válságnak ez a területe már a múlté. A makrogazdasági válság azonban nem ért véget - fogalmazott a magyar gazdasági szakértő, aki szerint a mélypontot talán már elértük, a mélypontról felfelé történő elmozdulás azonban nagyon sebezhető folyamat. Harmadik területeként Inotai András a szociális válságot említette, utalva arra, hogy az nagyrészt még előttünk áll, különös tekintettel a munkaerő-piacra, illetve a jövedelmekre való hatásaira. A negyedik terület kapcsán pedig a politikai válságra utalt, emlékeztetve arra, hogy a korábbi válságok sem múltak el mentális, pszichológiai következmények nélkül.

A válság alkalmas keret a populizmus, a demagógia, a könnyű álmok és a nagy ígéretek számára - jelentette ki.

A lap kérdésére példaként azt a populista, gyakran hangoztatott kijelentést említette, amely szerint azért váltunk túlzottan sebezhetővé, mert túlságosan kinyíltunk a külvilág felé. Inotai szerint a magyar, a cseh és az elmúlt években a szlovák gazdasági modellt is az jellemezte, hogy az export mindenütt gyorsabb ütemben növekedett, mint a nemzeti össztermék.

Ez egy egészséges modell volt, amelyet azután megkérdőjeleztek - tette hozzá. A Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója a lap kérdésére válaszolva elismerte, hogy jelentkeztek nyíltan soviniszta, nacionalista hangok. Ezek szerint mindenért az a kettős rendszer hibáztatható, amelynek alapján Magyarországon erős, exportorientált multinacionális vállalatok működnek, mellettük pedig ott vannak a szegény, gyenge, kis cégek, amelyeket védeni kellene. Inotai András ezt egyfajta késő feudális mentalitásnak nevezte, ahelyett, hogy - mint fogalmazott - előre tekintenénk, és a XXI. században az esélyeket keresnénk. A magyar szakértő szerint a válság megfékezte a térség felzárkózási folyamatát Nyugat-Európához.

Ez a felzárkózás egy ideig lelassulva folytatódik csak, ha egyáltalán folytatódik - fűzte hozzá. Hitelre többet fogyasztottunk, mint azt gazdaságunk termelékenysége lehetővé tette volna - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy ez nemcsak a fogyasztókra, hanem a vállalatokra is vonatkozott.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.