Lassan jön a posta
A bírósági döntés dacára sem adja ki az adatokat a KSH
Nem adja ki a Központi Statisztikai Hivatal az EU-nak küldött, az államháztartás hiányáról és az államadósságról szóló eredeti jelentéseit, jóllehet erre már jogerős bírósági ítélet kötelezi. A hároméves pereskedést minden fórumon elvesztő hivatal most azzal érvel: megvárják az ítélet kézbesítését, és csak azután lépnek.
2009.12.13 09:15Magyar Nemzet OnlineHiába született erre vonatkozó jogerős ítélet, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) továbbra sem hajlandó kiadni az EU-nak küldött, az államháztartás hiányáról és az államadósságról szóló eredeti jelentéseit, noha azok közérdekűnek minősülnek.
A Magyar Nemzet a keddi jogerős döntés után kereste meg a KSH-t azzal, hogy az ítélet értelmében adják ki szerkesztőségünknek a 2004-től készített jelentéseiket. Kérésüket a hároméves pereskedést minden fórumon elvesztő KSH azzal utasította el, hogy megvárják az ítélet kézbesítését, s majd az abban előírt határidő szerint jár el. A lépéssel a KSH mindössze időt nyert, a közérdekű adatok kiadását már nem tudja megakadályozni, csak késleltetni.
Ennek oka, hogy a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a hivatal fellebbezését, s helybenhagyta a Fővárosi Bíróság által áprilisban hozott elsőfokú ítéletet. Eszerint a KSH-nak ki kell adnia a magyar jelentésnek már azt a változatát is, amelyet az uniós statisztikai hivatalhoz, az Eurostathoz elküldött, nem pedig csak az Eurostat észrevételei alapján véglegesített változatot. A döntés nagy jelentőségű, mert megszűnt a költségvetési manőverezés egyik eszköze, a közvélemény – elvileg – jövőre már április 1-jén megismerheti az államháztartás állapotára vonatkozó számokat, s nem kell több hetet várnia az Eurostat észrevételeit tartalmazó, „átfésült” jelentésre.
A KSH rosszhiszeműségét jelzi, hogy még mindig nem hajlandó a jelentések kiadására – mondta tegnap Langmár Ferenc újságíró, aki 2006 októberében kezdett el jogi úton harcolni a dokumentumok nyilvánosságáért.
Langmár szerint a KSH vezetésének büntetőjogi felelőssége is felmerül, hiszen közérdekű adatok visszatartásáról van szó.
A bíróság hasonló okok miatt korábban a Pénzügyminisztériumot is elmarasztalta, amiért a tárca egy százmilliárd forintos költségvetési tétellel kapcsolatban titkolózott.