"Vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni"
Zárt ajkak: A Benes- dekrétumok nem kerülhetnek említésre a csehek biztosítékaként!
Magyarország elutasítja, hogy a Lisszaboni Szerződés cseh ratifikálása érdekében az EU bármilyen módon említést tegyen a Benes-dekrétumokról - mondta Balázs Péter magyar külügyminiszter kedden Luxembourgban újságíróknak, az EU-országok kétnapos külügyminiszteri értekezlete után.
2009.10.27 15:59MTI"Magyarország számára ez olyan vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni" - fogalmazott, és ezt az álláspontot azzal indokolta, hogy az EU reformszerződése a jövőről, nem a múltról szól. "Semmilyen utalás nem történhet tagállami jogi aktusokra, kiváltképp nem visszamenőleges hatállyal" - szögezte le a miniszter a magyar álláspontot. Azt is elutasította, hogy módosítsák a Magyarország által elsőként ratifikált Lisszaboni Szerződést, illetve hogy bármi olyan megoldást, kiegészítést illesszenek hozzá, amely újabb ratifikációt igényel.
Václav Klaus cseh elnök mentességet követel Csehországnak a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól, mert attól tart, hogy ellenkező esetben visszakövetelhetik elkobzott javaikat a II. világháború után Csehszlovákiában meghozott Benes-dekrétumok alapján elűzött szudétanémetek. A charta hatálya alóli kivétel azonban olyan szerződésmódosítást jelentene, amely miatt minden részes államnak újra kellene ratifikálnia a Lisszaboni Szerződést.
E ratifikációval már csak Prága adós. Balázs Péter elmondta, hogy az uniós külügyminiszterek megbeszélésén Ausztria ugyanolyan határozott álláspontot fejtett ki, mint Magyarország. Mint a magyar miniszter hozzátette, a németek is "érzékenyen figyelik" ezt a kérdést. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter az MTI tudósítójának azt mondta: Szlovákia, mint Csehszlovákia másik utódállama ugyanolyan jogi biztosítékra tart igényt, mint amit Csehország végül megkap, de ennek nem szükségszerűen kell a charta hatálya alóli kibúvót jelentenie.
Szlovákia már korábban ratifikálta a Lisszaboni Szerződést, anélkül, hogy a Klauséhoz hasonló követeléssel fellépett volna. A külügyminiszteri tanácskozás után az EU soros svéd elnöksége folytatja az egyeztetést az érintettekkel a mindenki számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében. Lajcák egyébként kedden Luxembourgban kétoldalú megbeszélést is folytatott Balázs Péterrel. A magyar külügyminiszter közölte: annak a november 3-i közös rendezvénynek a programpontjait egyeztették, amelynek során lerakják az új Ipoly-híd alapkövét. Balázs Péter elmondta, hogy az EU-külügyminiszterek tanácskozásán - reménykedve a Lisszaboni Szerződés mielőbbi hatályba lépésében - véleményt cseréltek a reformszerződéssel bekövetkező intézményi változásokról, így például az Európai Tanács 2 és fél évre választandó elnökének és a félévente cserélődő soros EU-elnökségnek a majdani viszonyáról.
E tekintetben Magyarország, amely 2011 első felében látja el a soros elnöki tisztséget, a várhatóan folyamatosan kialakuló szokások és eljárásmódok kezdeti formálói között lesz. Létrejön majd a Lisszaboni Szerződéssel az Európai Külügyi Szolgálat is, és az új tagországok különösen odafigyelnek arra, hogy ennek apparátusában saját diplomatáik is ott legyenek - mondta a magyar külügyminiszter.
Balázs Péter reményének adott hangot, hogy a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcson sikerül majd megállapodni az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozási elveiben, amiről a külügyminiszterek most még nem jutottak egyetértésre. Magyarország e tekintetben azt vallja, hogy az EU-országoknak saját körben már a decemberi koppenhágai világértekezlet előtt tisztázniuk kell, milyen elvek szerint tartják kívánatosnak az anyagi terhek elosztását. Két szélső álláspont között kell valamilyen megoldást találni: az egyik "a szennyező fizet" elve, a másik "a jómódúbb fizet" elve.