"1. Bűnbánat, 2. Jóvátétel, 3. Megbocsátás"

Rendben befejeződtek az október 23-i nemzeti ünnep hivatalos központi megemlékezései

A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődik ma az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. és a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából tartandó központi ünnepségsorozat; a parlamenti pártok külön-külön ünnepelnek.

_{2009.10.23 14:00}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A pártoktól érkezett jelzések szerint a központi ünnepségen az MSZP politikusain kívül a KDNP képviselteti magát, politikusaik ott lesznek a zászlófelvonáson és a koszorúzáson is.

A zászlófelvonást követően a Vértanúk terén csendes megemlékezés lesz Nagy Imre szobránál, ahol Sólyom László köztársasági elnök, Bajnai Gordon miniszterelnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke rója le tiszteletét. A közjogi méltóságok koszorúkat helyeznek el az Ötvenhatosok terén is.

Sólyom László a Sándor-palotában Nagy Imre Érdemérmeket ad át, az ünnepségen a miniszterelnök is ott lesz. Bajnai Gordon este köszöntőt mond a Húsz éves a Köztársaság Díj ünnepségén a Parlamentben. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke kora reggel az Új Köztemetőben koszorút helyez el az 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából a 301-es parcellánál.

A Fidesz délelőtt koszorúz az Új köztemetőben, majd az 1948-ban lerombolt, most újjáépített nagytétényi Országzászlót Orbán Viktor, a párt elnöke jelenlétében avatják fel. Az ünnepségen Orbán Viktor és Szabolcs Attila polgármester mond beszédet, majd az Országzászlót megáldják a történelmi egyházak papjai. Az SZDSZ kora délután szintén a 301-es parcellájánál tart megemlékezést, amelyen beszédet mond Retkes Attila pártelnök.

A Magyar Demokrata Fórum ugyancsak a 301-es parcellánál tiszteleg a forradalom és szabadságharc áldozatainak emléke előtt délelőtt. A KDNP elnöke, Semjén Zsolt a Borsod megyei Füzéren mond ünnepi beszédet kora este.

_{Kiállítások Budapest utcáin (fotó: MTI)}

Az ünnepélyes zászlófelvonás előtt Sólyom László államfő ellépdelt a díszszázad előtt. Az ünnepségen az államfő mellett részt vett Bajnai Gordon miniszterelnök, Katona Béla, az Országgyűlés elnöke, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

A meghívottak között sok politikus, közéleti személyiség volt látható, és jelen voltak a diplomáciai testület képviselői is. A Kossuth Lajos teret és a Vértanúk terét a rendőrség kötélkordonokkal teljesen lezárta. A területre csak a meghívott vendégek és az akkreditált újságírók mehettek be.

Az érdeklődőket a Garbaldi utca és a Nádor utca kereszteződéséhez irányították, illetve az Alkotmány utcába juthattak be beléptetőkapun át.

A zászlófelvonás után néhányan bekiabáltak, a kormányt és a szocialistákat szidalmazva.

Az MDF koszorúzott a 301-es parcellában

Az MDF politikusai és főbb tisztségviselői is elhelyezték koszorúikat pénteken Budapesten a Új köztemető 301-es parcellájában az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulóján.

A párt nevében Dávid Ibolya elnök, Herényi Károly elnökhelyettes, Kerék-Bárczy Szabolcs szóvivő és Pusztai Erzsébet országgyűlési képviselő koszorúzta meg a központi emlékművet, Tóth Ilona sírját, valamint a 298-as parcellában lévő emlékhelyet.

A koszorúzáson mintegy negyven szimpatizáns is részt vett.

Megemlékezés a Nagy Imre szobránál

Nagy Imre szobránál tisztelegtek a közjogi méltóságok, kormánytagok és közéleti személyiségek, valamint a mártír miniszterelnök családjának tagjai a Kossuth téri zászlófelvonás után az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulóján, péntek délelőtt Budapesten.

A megemlékezők a tisztelet jelképeként egy-egy szál virágot helyeztek el Nagy Imre szobránál. A Kossuth teret és a Vértanúk terét a rendőrség kötélkordonokkal már a zászlófelvonás előtt lezárta.

A kordonon kívül, a Nádor utca és a Garibaldi utca kereszteződésénél miközben a Nagy Imre szobornál zajlott a megemlékezés, mintegy harminc ember „hazaáruló” „libatolvajok” , illetve „vesszen a kormány” mondatokat skandálta, majd a kötélkordonok mögött sorfalt álló rendőröket szidalmazta.

Mécs: 1956 eseményeit 1989 legitimálta

Ma nem csak 1956. október 23-ára, hanem 1989. október 23-ára is emlékezni kell; akkor ugyanis, a forradalom után harminc évvel a nép, szabadságot kapott, és legitimálta ’56 eseményeit - mondta ünnepi beszédében pénteken Szentesen, Mécs Imre. Az 1956 után halálra ítélt, majd kegyelmet kapó Mécs Imre, az MSZP országgyűlési képviselője hangsúlyozta: 1956-ban „reformokat, szabadságot és függetlenséget akartunk”, de a nép túljutott a fiatalok céljain, és egy nap alatt szabadságharc alakult ki.

A magyarok nem ijedek meg, szembeszálltak a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével. A küzdelem végül véres harcba torkollott november 4-én, amikor a szovjetek bevonultak.

„A sok elnyomásból kialakult egy olyan adag gyúlékony anyag, mely berobbant, és melyben a fiatalság csak a gyutacs volt”- emlékezett a politikus. Beszédében kiemelte: 1989. október 23-án a harmadik köztársaság kikiáltásával olyan alkotmányos rendszert sikerült létrehozni, amely kiállta az idők próbáját, úgy is, hogy többször finomításra szorult. Még abban az évben újra temették Magyarország miniszterelnökét és kivégzett társait.

A temetésen megjelent több százezer ember méltóságteljes viselkedése lett a legitimációja az ,56-os eseményeknek. A legnagyobb feladat annak tudatosítása, hogy mindenki felelős a jövőért, hisz sokkal könnyebb elfogadni egy lágyabb diktatúrát, mint vállalni a saját felelősséget.

Mostanra hihetetlen lehetőségek nyíltak az ország és a magyarok számára, a lehetőség azonban nagyobb felelősség is - emelte ki Mécs Imre.

Kósa Lajos: húsz év alatt nem jutottunk sehová

Hazugságban, az 56-os forradalom tagadásában született a Kádár-rendszer, és hazugságban született a demokráciánk, hiszen bölcsőjét az MSZMP ringatta 1989-ben, ennek következtében nem jutottunk előrébb az elmúlt húsz évben - mondta Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere a városban tartott október 23-i megemlékezésen pénteken. A politikus úgy fogalmazott: "hazugsággal nem lehet demokráciát csinálni, márpedig ma Magyarországon az alapértékek eltorzítása, az igazság kimondhatóságának megkérdőjelezése folyik."

Kósa Lajos szerint mindenki érzi, hogy a magyar demokrácia ezen az úton, a hazugság és közömbösség útján nem mehet tovább. Az 56-os forradalom igazi örökségének útján kell elindulni, azonban "az erdőből kivezető út legalább olyan hosszú lesz, mint az oda bevezető, feltéve ha nem tévedünk el."

_{Kósa Lajos beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepi megemlékezésen (fotó: MTI)}

Koszorúzás az Ötvenhatosok terén

Közjogi méltóságok, ,56-os szervezetek és Nagy Imre unokái katonai tiszteletadás mellett elhelyezték az emlékezés virágait az 1956-os emlékműnél péntek délelőtt Budapesten, az Ötvenhatosok terén.

A rendezvényen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Bajnai Gordon miniszterelnök, Katona Béla, az Országgyűlés elnöke, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A teret a rendőrség kordonnal teljesen lezárta, oda csak a meghívottak és az akkreditált újságírók léphettek be. Az ünnepséget mintegy ötven érdeklődő követte végig a Dózsa György út és a Városligeti fasor találkozásánál.

A csendes tömegben egyetlen nagy transzparens volt látható, amelyre azt írták: "1. Bűnbánat, 2. Jóvátétel, 3. Megbocsátás".

SZDSZ: 1956 mindenki forradalma volt

1956 mindenki forradalma volt, aki hitt a független és demokratikus Magyarországban - mondta az SZDSZ ünnepi megemlékezésén a budapesti Új köztemető 301-es parcellájánál a párt elnöke.

Retkes Attila kijelentette, amikor arról beszél, hogy az SZDSZ hogyan kötődik a forradalomhoz, nem akarja elvenni azt senkitől, aki ma távol áll tőlük, de fontos számukra 1956 emléke, és azonosulnak eszméivel.

Hozzátette: mindenkit óvna attól, hogy azt gondolja, "1956 a miénk és csak a miénk". A politikus leszögezte, hogy 1956 "az akkori főszereplők közötti nézetkülönbségek ellenére a nemzeti összefogás forradalma volt".

A pártelnök úgy fogalmazott, hogy aki ki akarja rekeszteni a független és demokratikus Magyarország akár egyetlen hívét is a forradalom örökösei közül, az 1956 emlékét gyalázza meg. Hangot adott annak a meglátásának, hogy a szabad demokratáknak különösen szoros, személyes kapcsolatuk van a forradalommal. Azt mondta, hogy a demokratikus ellenzék, illetve a liberális párt alapítói, tagjai között szép számmal voltak, vannak olyanok, akik 1956 eseményeinek résztvevői, illetve az azt követő megtorlások elszenvedői voltak.

Közülük az idén nyáron elhunyt Király Bélát, Budapest Nagy Imre miniszterelnök által kinevezett katonai parancsnokát, az SZDSZ egykori parlamenti képviselőjét emelte ki. Kijelentette, hogy aminek viszont biztosan nincs köze 1956-hoz, az a rasszista, antiszemita szélsőség.

Azt mondta, tudjuk jól, a kádári megtorló diktatúra milyen nagy igyekezetet fordított arra, hogy kapcsolatot mutasson ki a szabadságharc és az 1940-es évek elejének szélsőjobboldali mozgalmai között. Ez a hazug szándék azonban nem járt, nem járhatott sikerrel. Retkes Attila szerint most, 53 évvel a forradalom után, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulóján "mi, demokraták nem hagyhatjuk, hogy a nyilasok mai örökösei, a szélsőjobboldali uszítók teljesítsék be Kádár János tervét, és bemocskolják 1956 emlékét".

A közelmúlt egyik riasztó eseményének nevezte, hogy szélsőséges politikai erők ki akarták rekeszteni a magyar költők sorából Faludy Györgyöt, aki nemcsak a XX. század egyik kiemelkedő művésze, hanem a forradalmat kiváltó kommunista terror elszenvedője, a recski haláltábor fogja volt. A párt megemlékezését ezért Faludy György 1956, te csillag című versével zárták.

Ezt követően az egybegyűltek - akik között többek között megjelent Demszky Gábor főpolgármester, egyik helyettese Ikvai-Szabó Imre, Boruzs András, a párt budapesti elnöke, valamint Geberle Erzsébet és Gulyás József parlamenti képviselő is - elhelyezték az emlékezés virágait.

_{Retkes Attila virágot helyez el Nagy Imre néhai miniszterelnök sírjánál (fotó: MTI)}

Rendben befejeződtek az október 23-i nemzeti ünnep hivatalos központi megemlékezései

Rendben lezajlottak az október 23-i nemzeti ünnep hivatalos központi megemlékezései tájékoztatta az operatív törzs vezetője péntek délután az MTI-t. Muhoray Árpád, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettese elmondta: idén kevesebb kordonra és biztonsági intézkedésre volt szükség.

A programok minden helyszínen rendben a biztonsági terveknek megfelelően zajlottak - közölte.

Az operatív törzs tagja a Országos Rendőr-főkapitányság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Köztársasági Őrezred, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a fővárosi védelmi bizottság képviselője, a Miniszterelnöki Hivatal, a rendezvényszervezéssel megbízott cég kapcsolattartója, valamint a Budapesti Közlekedési Vállalat képviselője.