Magyarország ünnepel

Bajnai szerint Magyarország sikeres és gyarapodó

Bajnai Gordon miniszterelnök szerint 1989-ben jól döntött Magyarország, hogy a Nyugathoz kötötte magát, és saját kezében vette sorsa alakítását, újból elindulva azon az úton, amelynek végén az erős, sikeres és gyarapodó Magyarország van.

_{2009.10.22 11:19MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A kormányfő csütörtökön, a Parlamentben rendezett ünnepi konferencián közölte: 1956-ban a forradalom és szabadságharc elbukott, de célját - ha évekkel később is - elérte, ugyanis 1956. október 23-án fogant az 1989. október 23-án született szabad Magyarország.

Bajnai Gordon azt mondta, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása óta, az elmúlt húsz évben sok mindent elértünk, de sokan vannak azok, akik csalódtak a rendszerváltásban; ebben a politikusoknak nagy a felelőssége, hiszen nem az emberek, hanem a politikusok hagytak ki kínálkozó lehetőségeket.

"Hálával és tisztelettel gondolunk ezért 1956 hőseire, és büszkén gondolunk a rendszerváltásra mindannyian, akik máig köszönhetjük ennek szabadságunkat és demokráciánkat" - fogalmazott.

Hozzátette: ugyanígy lehetünk büszkék az ország elmúlt húszéves teljesítményére is, hiszen kiteljesedett a szabadság, kiépültek a demokratikus intézmények, megerősödött a piacgazdaság, Magyarország elfoglalta az őt megillető helyet a szabad világ országai között, ez pedig a magyar nemzet évszázados célkitűzése volt, és ennek elérése az egyik legnagyobb nemzeti teljesítmény.

A miniszterelnök kitért arra, hogy húsz évvel ezelőtt az egy főre jutó nemzeti termék 375300 forint volt, ma 2 millió 770 ezer 380 forint. Hozzátette: még tíz évvel ezelőtt is az Európai Unió fejlettségének 53 százalékán volt a magyar életszínvonal, tavaly már 63 százalékon.

Bajnai Gordon elmondta, sokan vannak, akik nem adatott meg a vágyott felemelkedés, ezért továbbra is az egyik legnagyobb feladata az ország vezetőinek, hogy a lemaradóknak, a kirekesztetteknek, a kevésbé szerencséseknek újból megadják a boldogulás és érvényesülés lehetőségét.
Véleménye szerint sokak csalódottsága nem a rendszerváltás mértékével és minőségével szemben fogalmazódik meg, hanem azzal kapcsolatban, mennyire voltunk képesek kihasználni az elmúlt 20 év során a kínálkozó lehetőségeket.

Mint mondta, nem a demokratikus intézményekkel van a gond, hanem azzal, milyen tartalommal töltjük meg azokat.

Bajnai Gordon szerint a politika túl sokszor helyezte saját érdekeit az ország, a köz érdeke elé; őszintétlenség, felelőtlen ígérgetés, áltatás és önáltatás jellemzik ma is a közbeszédet, és befolyásolják rossz irányba az ország közállapotát.

A kormányfő szerint a gazdasági világválság megmutatta: könnyen elveszíthetjük azt, amit elértünk az elmúlt 20 évben, megmutatta azt, milyen, ha elillan a bizalom.

"A bizalom, olyan mint a levegő, amíg ott van körülöttünk észre sem vesszük, mikor fogyni kezd, hirtelen mi is fuldokolni kezdünk" - fogalmazott.
Úgy vélte, a válságban megláttuk az ország évtizedek óta felhalmozódott bajait, többek között azt, hogy a rendszerváltáskor elvesztett egymillió munkahelyből csupán 200-300 ezret nyertünk vissza.

Bajnai Gordon azt mondta, most nem elég csak a gazdaságot rendbe tenni, az egész országot kell alapjaiban megerősíteni "friss szemmel, józan ésszel, felhagyva az évtizedek óta folyó önáltatással".

Úgy folytatta: az állam addig nem tud rendet rakni, amíg maga is át nem alakul és meg nem erősödik, ez pedig csak akkor történhet meg, ha a politika kész arra, hogy túllépjen a bennfentességen, ezt pedig kikényszeríteni a választók tudják.

A miniszterelnök közölte: olyan országot akarnak, ahol minden polgárnak lehetősége van jólétben élni, és ahol a mainál jóval nagyobb az összetartás.
"Csak együtt tudjuk elérni ezt a célt, mi, magyar emberek mindahányan" - fogalmazott, hozzátéve: Magyarország mi magunk vagyunk tízmillió lélegző, érző "mini Magyarország" teszi ki a hazát.

Bajnai Gordon azt mondta, azoknak, akik megbélyegeznek, fenyegetnek, megtámadnak másokat származásuk, eltérő elveik miatt, azt üzenik: megvédik tőlük a köztársaságot, nem engedik, hogy a "történelem szemétdombjáról előrángatott gyűlöletes eszmék újból olyan mélységbe rántsák az országot, mint tették 65 évvel ezelőtt, a II. világháború idején".
A történelem megtanította, hogy nem lehet lebecsülni a szélsőséges eszmék romboló hatását - hangoztatta a politikus.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulója, valamint a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi konferencián részt vettek a közjogi méltóságok és a pártok képviselői.

Katona Béla: október 23-a a XX. század történelménak talán legfontosabb dátuma

któber 23-a a XX. század történelmének talán legfontosabb dátuma – nyitotta meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 53., valamint a harmadik köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi konferenciát Katona Béla csütörtökön, a Parlamentben.

Az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy 1956-ban az ország polgárai soha nem látott egységben mondták ki: szabadságban, függetlenségben és demokráciában akarnak élni.

Úgy fogalmazott, hogy ez akkor sajnos nem sikerült, de egy világ tanulta meg tisztelni a jogaikért harcoló magyarokat.

A házelnök hozzátette, hogy 33 évet kellett várni arra a pillanatra, amikor 1956 céljai megvalósulhattak és megalakult a harmadik Magyar Köztársaság. „Büszkék lehetünk és büszkék is vagyunk a két ’56-ra” – jelentette ki Katona Béla.

Az ünnepi konferencia a történelmi zászlók bevonulásával és a Himnusszal kezdődött. Az eseményen részt vett Bajnai Gordon miniszterelnök és Sólyom László köztársasági elnök, valamint a többi közjogi méltóság, a pártok több vezető politikusa, illetve a diplomáciai testületek számos tagja.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter