2006 óta elvi kockázata van a rendbontásoknak

Draskovics szerint nem kell tartani utcai zavargásoktól

Az igazságügyi és rendészeti miniszter szerint a szombati önkormányzati demonstráció kapcsán nem kell tartani utcai zavargásoktól - Draskovics Tibor erről a Népszavának adott, a lap szombati számában megjelent interjúban beszélt.

2009.10.10 09:36MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Annak elvi kockázata, hogy utcai rendbontások legyenek, 2006 ősze óta sajnos fennáll. Azt viszont nem gondolom, hogy most komolyan kellene ettől tartani" - fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, azóta ugyanis kiderült, hogy a magyar társadalom jelentős része nemhogy nem kedveli, hanem kifejezetten rosszul viseli a politikai véleménynyilvánítás józan határokat átlépő formáit.

"Emiatt a demokratikus politikai erőknek – az összes parlamenti pártot ennek tekintem – nem fűződik érdekük ahhoz, hogy ilyesmibe torkolljanak a rendezvényeik" - fejtette ki. Sok minden történt 2006 óta a jogalkotásban is. Törvények sora született, amelyek megerősítették az állam képességét az ilyen jelenségekkel szembeni fellépésre - mondta. A közbiztonság helyzetéről szólva úgy vélte, azt mindentől függetlenül tovább kell erősíteni. Javítani kell az emberek biztonságérzetét, és vissza kellene vinni arra a szintre, ahol korábban volt.

Úgy véli, nagyon jelentős és jó irányú lépéseket tettek a javítás érdekében - utalt Draskovics az átfogó Btk.-módosításra, vagy arra, hogy egy hónapja hirdették meg a tízpontos közbiztonsági csomagot, amelynek végrehajtásával "jól haladnak". Példaként a szabálysértési törvény módosításait említette, amelyet pénteken terjesztettek elő. A tervezet szerint a rendőrségnek kötelessége lesz felvenni a bejelentéseket, és el kell végeznie mindazokat a nyomozati cselekményeket, amelyek azonnal szükségesek. Az eljárás és a büntetések kiszabása viszont marad a jegyzőnél. A rendőrség bevonásával lényegesen javulhat a felderítések aránya.

A másik fontos dolog a szabálysértési törvény módosításában - mondta -, hogy a jegyzőnek azt is meg kell majd állapítania, mekkora az okozott kár. Az elkövetőt ezután kötelezi a kár megtérítésére, sőt ezt az összeget az APEH adók módjára be is hajtja.

Elmondása szerint szerepel az is a tervezetben, hogy a kis értékű lopásoknál – ha ezek ismétlődnek - egy bizonyos időszakon belül adódjanak össze, és így együtt már meghaladhatják a szabálysértési szintet. A magyar jogalkotás eddig nem teremtette meg a szabálysértések nyilvántartását. Elmondta, már tavaly benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely elrendelte a nyilvántartás létrehozását. Ez január elsejétől működni fog.

Ez volt a feltétele annak, hogy most olyan szabályt lehessen hozni, hogy ha valaki meghatározott időn belül több, vagyon elleni szabálysértést követ el, akkor ezeket úgynevezett érték-egybefoglalással már bűncselekménnyé kell minősíteni, és szigorúbb szankcióval lehet, illetve kell sújtani. A településőrségről szólva Draskovics Tibor elmondta: már csaknem háromszáz település jelentkezett, hogy kiépítenék a rendszert, és több száz megállapodást alá is írtak a támogatások folyósításáról.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.