22 pénztár egyenként 20 milliós tőkével

Horváth Ágnes szerint, tartani lehet a pénztáralapítás ütemtervét

A egészségbiztosítási pénztárak létrehozásának ütemtervét tartani lehet, a pénztárak működésüket 2009. április 1-jén kezdik meg, a reform kormánybiztosának személye még nem dőlt el - mondta az egészségügyi miniszter, aki az egészségügyi tárca elmúlt másfél éves tevékenységéről is beszámolt a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.

2008.02.13 16:54MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa közölte: pártja egyesre értékeli az Egészségügyi Minisztérium elmúlt másfél évét. Horváth Ágnes a "forgatókönyvről" elmondta: a törvény elfogadása után nyáron és az ősz folyamán kétfordulós pályázatot írnak ki és bonyolítanak le, jövő év februárjában alakulnak meg a pénztárak, márciusban lesz a tagtoborzás, végül április 1-jén "élesben" indul az új rendszer. A kétfordulós pályázatról elmondta: az első fordulóban a kisebbségi befektetők alkalmasságáról döntenek, a másik ütem pedig az ajánlattétel lesz, ami az elképzelések szerint nyilvános lesz.

A pénztárak - már az új befektetőkkel - 2009. február 1-jén létrejönnek, február-márciusban lesz a tagtoborzás. Horváth Ágnes elmondta: a 22 pénztár egyenként 20 milliós jegyzett tőkével jön létre. A kisebbségi értékesítés, majd a kötelező tőkeemelés után az alaptőke 3 milliárd forintra emelkedik. A miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón beszámolt az egészségügyi tárca elmúlt másfél éves tevékenységéről is. Ezek közül kiemelte a gyógyszergazdaságossági törvényt, az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozását, az intézményi struktúra átalakítását, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését és a jogviszony-ellenőrzést.

A tárcavezető ismertetése szerint a gyógyszergazdaságossági törvényből adódó árversenynek köszönhetően 2007 tavaszától mintegy 2.500 készítmény ára csökkent átlagosan 16 százalékkal, megszűnt a gyógyszerkassza hiánya, 207 új patika és 623 gyógyszerárusító hely nyílt Magyarországon. Az Egészségbiztosítási Felügyelet munkájáról elmondta, hogy a felügyelet eddig háromezer vizsgálatot folytatott le, és eleget tett az ellenőrzési és tájékoztatási feladatának. Utóbbi kapcsán a nyilvános várólistákat és a minőségi indikátorok közzétételét említette a tárcavezető.

A vizitdíjról és a kórházi napidíjról szólva Horváth Ágnes beszámolt arról, hogy a két díj bevezetése óta az egészségügyi szolgáltatók éves bevétele elérte a 20 milliárd forintot, ami egy háziorvosi praxisnak havonta átlagosan 180 ezer, a rendelőknek, kórházaknak pedig (az intézmény nagyságától függően) havi 5-10 millió forint bevételt jelent. Mint mondta, a két díjforma nem csak bevételt hozott, de az ágazat különböző területein megtakarítást eredményezett.

Kérdés kapcsán a tárcavezető közölte: 2008-ban még megmarad az intézmények által sokat kritizált teljesítményvolumen-korlát (tvk). Arra számítanak, hogy lesznek olyan pénztárak, amelyek megszüntetik a tvk-t, és más módszerrel szerződnek az egyes intézmények felé. Ez a finanszírozási korlát teljes egészében 2010-ben szűnhet meg. Ehhez kapcsolódóan elmondta: a fekvőbeteg- intézményeknél az egy ágyra jutó finanszírozást 136 ezer forintról 146 ezerre emelték a múlt évben, és több intézmény is plusz finanszírozásban részesült.

A területi ellátási kötelezettség megszüntetését azonban nem tervezik - mondta -, hiszen ez a betegek ellátási biztonságát jelenti. A jogviszony-ellenőrzés eredményeit ismertetve Horváth Ágnes elmondta: 990 ezerről 400 ezerre csökkent azok száma, akik nem rendelkeztek jogviszonnyal, vagy jogviszonyuk tisztázatlan volt. Kiemelte: az ellátást továbbra is mindenki megkapja, azonban az elmaradt egészségbiztosítási járulékot az APEH visszamenőleg behajthatja.

Mikola István fideszes országgyűlési képviselő az egészségügyi miniszter szavaira úgy reagált: a Fidesz egyesre értékeli az Egészségügyi Minisztérium elmúlt másfél évét. A Fidesz szakpolitikusa kiemelte: a tárca még Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter vezetésével "szétrúgta" a szakmai kamarákat, eltávolította az egészségügyi reform útjából az orvost. A következő lépésben a gyógyszerpiacot alakították át úgy, hogy liberalizálták a gyógyszerforgalmazást, súlyos gondokat okozva ezzel a gyógyszer-kiskereskedelemben dolgozó gyógyszerészeknek - hangsúlyozta. A gyógyszerbiztonság is megrendült azáltal, hogy a gyógyszereket kivitték a patikákból - tette hozzá. Megjegyezte, hogy a minisztérium csökkentette a gyógyszertámogatások mértékét is. Ezt követte a kórházak átalakítása, "szétverték" a jelenlegi struktúrát és a kórházakban működő orvoscsoportokat - mondta az ellenzéki képviselő, majd közölte: mára oda jutottunk, hogy orvosok százai kacsingatnak külföldre.

Hétfőn elérkeztünk "az egész nagy reformfolyamatnak csúfolt ámokfutás végső nagy stációjához", ami abból áll, hogy a kormány megkezdte a társadalombiztosítási rendszer szétbontását - jelentette ki Mikola István. Hozzátette: az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényt a társadalom nem támogatja.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.