Magasabb felvételi küszöb, több egyetemista

Megvannak a felvételi ponthatárok

A tavalyihoz képest 13 ezerrel több gólya érkezhet az egyetemekre, főiskolákra szeptemberben, ugyanis 2009-ben a felvettek száma 94 ezer fölé emelkedett.

2009.07.24 09:48MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A bejutottak aránya csökkent 2008-hoz képest: míg tavaly a jelentkezők 83,6 százaléka került be a felsőoktatásba, 2009-ben mindez 74 százalékuknak sikerült - tette közzé honlapján az Országos Felsőoktatási Információs Központ csütörtök késő este.

A felvettek több mint fele alap- vagy egységes, osztatlan képzés nappali munkarendjén kezdheti meg tanulmányait; az alapszakos hallgatók között a nappalisok, a mesterszakosok körében a levelezősök lesznek túlsúlyban. A tavalyi évhez képest az államilag támogatott képzésre felvettek száma mintegy 13 ezer fővel növekedett (23,8 százalék), a költségtérítésre felvettek ugyanakkor csak nagyjából 600 fővel lesznek többen, mint 2008-ban. A költségtérítéses képzésre jelentkezők száma mind az összes jelentkezést, mind az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve csökkent; az összjelentkezői létszámnövekedés ellenére közel ezer fővel kevesebben kívántak költségtérítéses képzésben részt venni.

Egyes helyeken 451 pont jelentette a belépőt...

A karok közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara vette fel államilag támogatott helyre a legtöbb új alapszakos hallgatót. A mesterszakok esetében ugyancsak az Eötvös Loránd Tudományegyetem dominál: két kara, a Bölcsészettudományi, valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar található a képzeletbeli dobogó első két fokán, míg a harmadik legtöbb nappali munkarendű államilag támogatott mesterszakos hallgatót az SZTE-BTK vette fel.

Az egyetemek mesterképzésben betöltött nagy szerepét jelzi az is, hogy a fenti szempontok alapján összeállított top 20-as listára kizárólag egyetemi karok tudtak felkerülni. Az idén legnépszerűbb felsőoktatási szakon, a turizmus vendéglátáson az államilag támogatott képzések mindegyikénél 352, vagy ennél több pont kellett bejutáshoz - olvasható az Országos Felsőoktatási Információs Központ gyorselemzésében. Az időközben ismét elérhető OFIK honlapján közzétett elemzés szerint ezen a szakon hat helyen 400 pont felett kellett teljesíteni a jelentkezőknek. Így 451 pont jelentette a belépőt a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar nappali, államilag támogatott képzésére, ugyanennek költségtérítéses formájára 435 pont szükségeltetett.

A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar magyar nyelvű alap, nappali képzésén 427 ponttal vették fel a hallgatókat.

Magas volt a ponthatár a médiatudományoknál is

Magas volt a ponthatár a gazdálkodás és menedzsment képzésben is. A legmagasabb ponthatárok a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán alakultak ki, ahol 454 pont kellett a bejutáshoz, harmadik helyre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán meghirdetett képzés került 432 ponttal. 400 pont fölött kellett még teljesíteni a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján (406 pont) és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán (402 pont).

Az informatikai képzési terület legnépszerűbb alapszakja a mérnök informatikus volt. Idén a legnagyobb felkészültséget - és vele 435 pontot - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karára pályázóknak kellett felmutatniuk. Több 400 pont feletti ponthatár nincs is a szakon; a Pannon Egyetem Mérnöki Karán 375 pont, a Műegyetemen 373 pont kellett a bejutáshoz.

A kommunikáció és médiatudomány képzésnél kiemelkedik a mezőnyből a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kara és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (államilag támogatott nappali képzésen 455 illetve 451 pont). A harmadik legmagasabb ponthatárral - talán az intézmény profiljához képest meglepetést okozva - a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kara rendelkezik, itt 439 pont kellett a bejutáshoz.

Évek óta a jelentkezési top 10-ben található a pénzügy és számvitel alapszak is. Az utóbbi két évhez hasonlóan idén is a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán lett a legmagasabb a ponthatár, államilag támogatott képzésre 452, költségtérítésesre 400 pontra volt szükség a bejutáshoz - előbbi kissé csökkent, utóbbi emelkedett 2008-hoz képest. A harmadik helyen egyszerre nyolc képzést is találni, mindegyiken 396-nál húzták meg a ponthatárt.

Az elemzés kitér arra is, hogy idén több mint harminc százalékkal többen jelentkeztek első helyen valamely nappali tagozatos jogászképzésre, mint tavaly. Államilag támogatott képzésben a legtöbb pont - 426 - az ELTE jogi karán kellett a bejutáshoz, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre már 411, a szegedi jogi karra pedig már 409 pont is elég volt. A negyedik helyen négyes holtverseny alakult ki: a Károli Gáspár Református Egyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemen is egyaránt 408-408 a ponthatár.

A gépészmérnöki képzés három helyett javított tavalyi helyezéséhez képest: 2580 jelentkezőjével a 7. helyen áll a legnépszerűbb szakok rangsorában. A képzést meghirdető intézmények közül magasan kiemelkedik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: az első helyen jelentkezők negyede a BME-t választotta. Ez visszaköszön a ponthatárokban is: itt volt a legmagasabb (367 pont). Jóval kevesebb, 299 pont kellett a Budapesti Műszaki Főiskolára és az őt követő Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre való bejutáshoz (275 pont).

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.