Rekordmagasan tetőzött a Rába

Képek: Fokozódó árvízvédelmi készültség a dunántúlon - tetőznek a folyók

A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) megkezdte a csatornák zsilipelését, az árvízi kapuk zárását, valamint az átemelő- és szennyvíztisztító-telepek árvízi üzemmódra való átállítását - közölte az MTI-vel a társaság csütörtökön.

A budapesti és szentgotthárdi árvíz képei képgaléria

2009.06.25 16:07MTI

A szerdán megkezdett munkálatok csütörtök délelőtt folytatódnak, a Margitszigeten a Palatinus strandnál ipari búvár merül zsilipzárás céljából, 10 és 12 óra között pedig a IV. kerület Komp utcánál 2-3 árvízi kaput zárnak - olvasható a közleményben. Az elkövetkezendő napokban további emelkedés várható, folyamatosan folynak a védelmi munkák.

Az FCSM - mint a fővárosi árvízi védekezés szakmai irányítója - már megkezdte az operatív védekezést, fokozatosan meg kell kezdenie a csatornák zárását. Szerdáig 15 zsilipet zártak le, s árvízi üzemmódra álltak át a szennyvíztisztító-telepeken és a 21 végponti átemelőtelepen. Csütörtökön a felszíni kapukat kezdték lezárni. A közleményben kitérnek arra is, hogy a teljes védelmi vonalat és az átemelőtelepeket megerősített figyelőszolgálattal ellenőrzik. A védekezésbe bevonható munkatársak riasztási listáját naprakészen tartják: ők szükség esetén éjjel-nappal riaszthatók és munkába állnak a legrövidebb idő alatt.

A csatornázási művek szerint a társaság felkészültségét a legutóbb, 2006-ban meggyőzően bizonyította a 860 centiméteres rekord vízmagasságot elért áradás elleni sikeres védekezés. Emlékeztettek arra: Budapest önkormányzata még 1946-ban a csatornázási művekre bízta a főváros árvízvédelmét. Mint hozzátették, ennek az a magyarázata, hogy árvíz esetén a csatornahálózat a legveszélyeztetettebb, hiszen a magas víz visszafolyhat a csatornákba, onnan pedig a lakott területekre.

Egyrészről meg kell védeni a fővárosi csatornahálózatot a Duna vizének beáramlásától, másrészt folyamatosan biztosítani kell a szennyvíz és a csapadékvíz zavartalan elvezetését. A csatornarendszeren keresztüli elöntésektől zsilipek, a folyómederből való kilépés ellen pedig több mint 90 kilométernyi úgynevezett fővédvonal védi Budapestet.

Összeült az árvízvédelmi törzs

Az árvízvédelmi helyzetre tekintettel csütörtök reggel összeült az árvízvédelemért felelős Országos Műszaki Irányító Törzs - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az MTI-vel. A törzs ülését követően, a délelőtt folyamán Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Kóthay László vízügyi szakállamtitkár és Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője ad tájékoztatást az árvíz elleni védekezésről.

A minisztérium közlése szerint az árvíz előre jelzett nagysága miatt a vízügyi igazgatóságok megkezdték az intenzív felkészülést a védekezési munkákra. Első fokú árvízvédelmi készültségnél a vízügyi szakemberek fokozott figyelőszolgálatot tartanak, lezárják a zsilipeket, ellenőrzéseket végeznek, folyamatosan elemzik a hidrológiai, vízjárási helyzetet. Másodfokú készültségnél – amikor a folyó már eléri a védtöltéseket – megerősítik a figyelőszolgálatot, növelik a védekezéshez készenlétben állók létszámát.

Harmadfokú készültség esetén állandó járőrözés folyik a töltéseken, beavatkozásra készenlétben vannak a védelmi osztagok, hogy elhárítsák a töltésen és a mentett oldalon előforduló jelenségek - szivárgások, csurgások, buzgárok - következményeit.

A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság is felkészült a Duna áradására

Az erdőgazdaság szakemberei már több napja megkezdték a védekező munkálatokat, de szükség esetén nagyobb erőt is tudnak mozgósítani az árhullám károkozásának elhárítására. Közleményük szerint már megkezdték a vadmentő dombokon, körtöltéseken és az áradástól nem veszélyeztetett erdőrészletekben található vadetetők feltöltését, hogy az áradás elöl menekülő szarvasok, őzek és vaddisznók számára a védett helyeken megfelelő mennyiségű eledel biztosítsa a túlélést. 

Az erdő-és vadgazdaság arra kéri az embereket, ne zavarják az állatokat a körtöltéseken, mert azok nem mernek majd felkapaszkodni a dombokra. A Nagy-Duna szigetközi szakaszán Nagybajcsnál csütörtök délben már harmadfokú árvízvédelmi készültség lépett életbe.

Ülésezett a Vas Megyei Védelmi Bizottság

Felkészültek az árvíz elleni védekezésre a Rába melletti települések, mindenütt lesz elegendő ember és homokzsák - közölte a Vas Megyei Védelmi Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón Kovács Ferenc, a testület vezetője, a vasi megyegyűlés elnöke.

A Rábán az eddig mért legnagyobb vízállással kell szembenézni, mert az ausztriai és magyarországi vízgyűjtőkön az elmúlt napokban elképesztően nagy mennyiségű eső esett, volt, ahol elérte összességében a 185 milliméternyit is. Kovács Ferenc tájékoztatása szerint az árvízi védekezésben részt vevő szervezetek, a vízügyi igazgatóság szakemberei, a katasztrófavédelem, az önkormányzati tűzoltóságok, a rendőrség, a polgári védelem és az érintett önkormányzatok felkészültek a hatalmas mennyiségű víz fogadására, a helyi lakosok bevonásával mindenütt megkezdték a gátak megerősítését, rakják a homokzsákokat.

Nádor István, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: Szentgotthárdnál a délelőtti órákban 506 centiméteres magassággal tetőzött a Rába, majd lassú apadásnak indult, a kora délutáni órákig már nyolc centiméternyit húzódott vissza a folyó vízszintje.

Körmendnél péntek délelőtt az eddig mért legnagyobb vízállást is kis mértékben meghaladó vízszint kialakulása várható. A szükséges védekezési munkákat itt is megkezdték. Kovács Ferenc szólt a Kőszeget és környékét szerdán ért özönvízszerű esőzésről is, amely miatt félméteres víz és sár hömpölygött végig az utcákon, betörve a belváros műemléki házaiba is. Előtte letarolta a kőszegi hegyoldalt, eltüntetve a hegyi utakat, károkat okozva az erdőkben, elzárva a külvilágtól a hegyoldalban lévő gyümölcsösöket és hétvégi házakat.

A Vas Megyei Közgyűlés elnöke a sajtótájékoztatón nehezményezte: az Országos Meteorológiai Szolgálattól a térség településeinek vezetői nem kaptak előzetes tájékoztatást arról, hogy ilyen hatalmas mennyiségű eső várható, így nem volt idő az értékek mentésére sem. A legsúlyosabb károk Kőszegen, Bozsokon, Velemben, Cákon és Kőszegszerdahelyen keletkeztek.

Szolnoki segítség a győrieknek

A győri vízügyi szervezet kérésére a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kötikövizig) is részt vállal az árvíz elleni védekezésben, a csapat egy része már útnak indult a Dunántúlra - közölte Lovas Attila igazgató.

A vízügyi vezető tájékoztatása szerint Szolnokról 71 embert vezényeltek az áradástól veszélyeztetett területre. Ebből ötvenketten már csütörtök este szolgálatba állnak, további 19 ember pedig pénteken csatlakozik a védekezőkhöz. A csapatból 16-an műszaki szakemberek, a többiek gát- és csatornaőrök. A szolnokiak a harmadfokú árvízvédelmi fokozat ideje alatt mindenképpen a területen maradnak, illetve addig, amíg a munkájukra szükség lesz.

Az elmúlt években a Kötikövizig a nagy tiszai áradások idején a győri társigazgatóságtól kapott ugyanilyen segítséget a védekezéshez.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.