"A gyűlölködés korszaka"

Szili Katalin: tűrhetetlen az ordas eszmék terjedése

Elfogadhatatlan és tűrhetetlen az ordas eszmék előretörése, ma már tudjuk, tudnunk kell, hogy a gyűlölet nem megoldás a problémákra - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Világ Igaza kitüntetések átadási ünnepségén kedden Budapesten.

2009.04.07 19:40MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kitüntetéssel olyan emberek tevékenységét ismerik el, akik a holokauszt idején zsidó üldözötteket mentettek. Szili Katalin szerint sokszor úgy érezhetjük: sokan vannak, akik semmit nem tanultak a múltból. Mint mondta, a felelős politikusoknak meg kell válogatniuk a szavaikat, s "megengedhetetlen, hogy politikusok asszisztáljanak a félelmek és fájdalmak kisebbségekre történő kivetítéséhez".

Felelős politikus "nem táplálja a gyűlöletet, hanem csökkenti a társadalmi feszültségeket" - hangsúlyozta.

A házelnök a holokausztot az emberi történelem szégyenének nevezte, majd rámutatott: a múlt fájdalma eltűnőben van, az idő múlásával a nagyszülők egyre kevesebbet mesélhetnek a holokauszt szégyenteljes időszakáról, a globális válság miatt pedig az emberek "kényszerűen a mára és a holnapra figyelnek".

Szili Katalin fontosnak tartja, hogy a holokauszt történetével és tapasztalatával minden nap foglalkozzon a társadalom, "még akkor is, ha a súlya elviselhetetlen". Arról is szólt, hogy a soha fel nem dolgozott múltat elfelejtik az emberek, míg "a néven nevezett emlék fennmarad az emberek tudatában".

Meglátása szerint "ahhoz, hogy a múlt árnyait felismerjük, ki kell mondanunk, hogy ami rossz, az rossz, és az is marad, minden kétértelmű félmondat, minden összekacsintás bűn".

A kitüntetettekről azt mondta: amikor kellett, néven nevezték a borzalmat, a gonoszságot, s megtették, amit megtehettek, sőt annál többet is. Az üldözöttek megmentőinek történetét soha nem szabad elfelejteni, kiállásukért és bátorságukért nevük örökké fennmarad - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

Gyenesei István önkormányzati miniszter kiemelte: a magyar állam nevében helytállásukért Bátorság érdemjelben is részesítik a megmentőket, akik szabadságukat, biztonságukat, olykor életüket is kockáztatva cselekedtek.

Az embermentők máig érvényes példát adtak az utódoknak, sokan köszönhetik nekik, az igaz emberek segítőkészségének, emberségének az életüket - mutatott rá. A miniszter hangsúlyozta: közösen kell gátat vetni a szélsőséges rasszista megnyilvánulásoknak. Mint hozzátette, a demokratáknak van kellő bátorságuk ahhoz, hogy mindent megtegyenek annak érdekében: "soha többé ne térhessen vissza a gyűlölködés korszaka" Magyarországra és sehova a világba, "sem lopakodva, sem a rasszizmussal nyíltan összekacsintva."

Aliza Bin-Noun, Izrael állam magyarországi nagykövete arról szólt: a zsidó nép második újjászületése akkor következett be, amikor "a holokauszt poraiból feltámadva megélte nemzetté válását", Izrael megalakulását. Emlékezett Tomi Lapidra, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet egykori vezetőjére és Izrael miniszterelnök-helyettesére, akinek felesége, fia és lánya jelen volt a budapesti ünnepségen.

Kiemelte: tíz olyan magyar embert tüntetnek ki, aki nem fordított hátat az üldözötteknek az emberiség történelmének legborzalmasabb korszakában. Magyarország igazán büszke lehet rájuk, mi pedig Izraelben őket tiszteljük a Világ Igazaiként - mondta a nagykövet. Aliza Bin-Noun kitért arra: a napjainkban világszerte folyamatosan növekedő antiszemitizmus óriási gondot okoz Izraelnek.

A szólásszabadság joga nem jelenhet mentséget semmiféle antiszemita megnyilvánulásra - hangsúlyozta. Az ünnepségen Aliza Bin-Noun és Gyenesei István 10 megmentőt tüntetett ki, akiknek a nevében leszármazottaik vették át a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet.

A megmentők: Benedikt Eduard Brunschweiler, Haas Ödönné és Strahl József, Horváth Jenőné, Kántor Mária, Kolonits Ferencné, Margit, Ilona és Paula, Mező Ferenc és neje, Nagy József és Ida, Szalai Pál, Vámos József, Zsuráffy István és Rózsa. Benedikt Eduard Brunschweiler nevében a Világ Igaza kitüntetést március 30-án Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát vette át, a Bátorság érdemjelet pedig a keddi ünnepségen Aliza Bin-Noun. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi beszédében kiemelte: "Kegyelettel gondolunk azokra, akik a mentés iszonyú nagy kockázatát vállalták". A mentést végző emberek minden körülmények között emberek maradtak - hangsúlyozta, majd imádságot mondott a holokauszt áldozataiért és az üldözöttek megmentőiért. Az ünnepi program keretében bemutatták a Tomi Lapidról szóló filmet. Ebben emlékezett rá többek között fia, Aliza Bin-Noun, a Jad Vasem Intézet mostani igazgatója, valamint Vas Éva, az MTI alelnöke.

Az izraeli parlament 1953-ban hozott törvényt arról: létrehozzák a Jad Vasem Intézetet azzal a feladattal, hogy gyűjtse össze a holokauszttal, a hatmillió zsidó elpusztításával összefüggő dokumentumokat, és vegye föl a kapcsolatot azokkal a keresztény emberekkel, akik segítettek üldözött zsidó társaikon. Eddig 24 országból mintegy 22 ezer olyan embert kutattak föl, aki önzetlenül embereket mentett a holokauszt idején.

Az ő nevüket emléktáblán örökítik meg a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumban. Magyarországon 1993-ban alakult meg az Igaz Emberek Tagozata, és 1995 óta a Magyar Köztársaság belügyminisztere minden évben érdemjel adományozásával ismeri el azok bátorságát, akik a vészkorszak idején zsidó honfitársaik életét mentették meg.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.