Értékelnek az EP-képviselők

"A Fidesz kihozta a belpolitikát az Európai Parlamentbe"

Együttműködés és viták! Íme, így látták az elmúlt öt évet a magyar EP-képviselők: Olajos Péter, Szájer József, Szent-Iványi István és Tabajdi Csaba összegezte az elmúlt évek munkáját az EP-ciklus végének közeledtével.

2009.03.17 12:36MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ahol egyértelműen azonosítható magyar érdekek forogtak kockán, ott együttműködtek egymással az Európai Parlamentben (EP) - akár saját európai "politikai családjukkal" is vitatkozva - a különböző pártállású magyar képviselők, más ügyekben azonban jelentős vitáik is voltak egymással.

Ez az értékelés csendült ki - eltérő hangsúlyokkal - azokból a nyilatkozatokból, amelyeket vezető magyar EP-képviselők adtak az MTI tudósítójának, az ötéves EP-ciklus végének közeledtével.

"Amennyiben nyilvánvalóan és egyértelműen beazonosítható magyar érdek" merült fel, így például amikor arról volt szó, hogy Magyarország minél több forráshoz jusson, akkor ezeknek a képviselete volt a cél - mondta Szájer József, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője, és példaként említette a hétéves uniós költségvetés kérdését.

Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint nem volt olyan eset az elmúlt öt évben, amikor bármiféle fontos nemzeti érdekérvényesítési törekvés azon bukott volna meg, hogy az MSZP és a Fidesz nem volt hajlandóak egymással együttműködni.

"Amiben komoly vita volt közöttünk, annak semmi köze az EP-munkához, nevezetesen, hogy a Fidesz kihozta a belpolitikát az Európai Parlamentbe, ami nem jellemző az EP életére" - tette hozzá.

Szerinte ugyanis "ezek tisztázásának nem Brüsszelben van a terepe". Erről viszont Szájer azt mondta az MTI-nek: a szabadságjogok megsértése nem belügy, a fideszes képviselőknek saját értékrendjükből fakadóan kötelességük volt felvetni a 2006. októberi budapesti eseményeket, a súlyos jogsértéseket az Európai Parlamentben.

Az ország presztízse 2004-ben összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint most, "azt érzékeltük, hogy minket az új tagállamok egyik eminensének tekintenek" - mondta Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-delegációvezető, aki szerint a nagy fordulópont 2006 ősze, különösen október 23. volt.

A liberális EP-képviselő szerint a Fidesznek nagy, az MSZP-nek valamelyes szerepe volt abban, hogy ezután az Európai Parlamentben "kialakult egy mindenki előtt zajló belháború".

Az imázs azóta is romlik, és "ma messze nem azzal az autoritással szólalunk meg" - fogalmazott, de hozzátette, hogy a magyar EP-képviselők közül többek megítélése jobb, mint az ország egészéé, és néhányan komoly elismertséget vívtak ki maguknak.

Nem igaz, hogy Magyarország 2002 után "veszítette el reformelsőségét", törvényszerű volt, hogy mások is felzárkóznak a mezőnyhöz, és egyes államok esetében ez nagyon komoly szociális feszültséggel járt - mondta Tabajdi. "A jelenlegi magyar költségvetési és gazdasági nehézségek egyik oka, hogy az elmúlt nyolc évben a baloldali kormányok igyekeztek elvégezni a rendszerváltás szociális korrekcióját, ezért túlköltekeztünk. A másik ok az ellenzék destruktív hazai és külföldi magatartása. Emiatt nem tudtunk olyan mélységű reformokat végrehajtani, amelyeket a fenntartható fejlődés megkövetelt volna az országtól" - fogalmazott.

Szájer elmondta, hogy a magyar néppártiak az európai parlamenti munkában előrehaladást kívántak elérni a Magyarország szempontjából "európai szinten befejezetlen, nyitott kérdésekben". Ilyen a magyarság helyzete a Kárpát-medencében, a nemzeti kisebbségek ügye, illetve az európai integráció kiteljesítése - utóbbi az euró bevezetése, a schengeni övezethez való csatlakozás és a munkaerőpiacon való részvétel révén.

"Európa újraegyesítésének a kérdése" volt, értékalapon - a keresztény gyökerű közös európai értékek képviselete. Mint megjegyezte, számukra nem okozott gondot, hogy adott esetben, ha olyan magyar érdekről volt szó, ami "szembe ment" az Európai Néppárt véleményével, akkor a néppárti állásponttól eltérően szavaztak. EP Voltak azonban - tette hozzá - vitáik is a többi magyar képviselővel.

Példaként felhozta az EU mezőgazdasági politikájának az ügyét. Szerinte miután Magyarország haszonélvezője a jelenlegi közös agrárpolitikának, e politikát a lehető legnagyobb mértékben meg kell tartani, és ellentétes a magyar érdekekkel, ha e politika lebontására, reformjára törekednek. Ebben, mint mondta, élesen vitatkoztak a szocialistákkal.

Az SZDSZ delegációvezetője elmondta, hogy ha a nemzeti érdeket a kormányállásponttal azonosítjuk, akkor az nem mindig esett egybe azzal, amit ő jónak gondolt, és olyankor a liberális frakció mellett döntött. Ilyen volt például az az eset, amikor a postai szolgáltatások liberalizációját 2009-ről, kitolták 2011-ig, illetve az új tagállamoknak 2013-ig. Ugyanígy nem értett egyet a vasúti személyszállítás liberalizációjának a kitolásával, pedig akkor még Kóka János volt a miniszter.

Ritkán fordul elő, hogy az Európai Parlamentben (EP) napirenden levő kérdésekben a kormány véleménye egybeesik a civil szervezetek, szakmai szervezetek, munkaadók érdekével egyaránt - nyilatkozott Olajos Péter, aki nem a Fidesz-KDNP, hanem az MDF listájáról került be az európai néppárti frakcióba.

"A hazai véleményekből és a saját pártcsalád véleményéből kell szintetizálni az igen vagy nem szavazatot, ez a képviselői munka lényege" - mondta, és megjegyezte, hogy az ő esetében az ipari érdekek sokszor ütköztek a zöld érdekekkel.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.