Alkotmányjogászok nyilatkoztak a gyűlöletbeszédről

"Végiggondolatlan, kapkodó munka" a kormány alkotmánymódosítási javaslata

Végiggondolatlan, kapkodó munka a kormány gyűlöletbeszéd elleni alkotmánymódosító javaslata, nincs számottevő esély az elfogadására - mondta Kolláth György alkotmányjogász az MTI érdeklődésére pénteken.

2009.03.06 14:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Lövétei István alkotmányjogász szerint pedig a javaslat egyes rendelkezései túlságosan konkrétak.

Kolláth György szerint fontos és reális közpolitikai érdek a javaslat célja: a verbális agresszió megfékezése és tettleges erőszakba való átmenetének megakadályozása. Elismerte, hogy az alkotmánybírósági gyakorlatot alkotmánymódosítással felül lehet írni, de - mint fogalmazott - ez nem a dolgok szokásos elintézési módja.

Illúzió, hogy a veszélyes aktuálpolitikai bajra az évtizedekre szóló alaptörvény rapid megváltoztatása a jó válasz; nem szabad erős felindulásban alkotmányt módosítani - mondta. Kolláth György elismerte, hogy a javaslat illeszkedik az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz. Odáig Magyarországnak is illik elmennie, ameddig Európa elmegy a faji, etnikai gyűlölet elleni fellépésben, és előrelépést hozhat, ha a parlamentben sikerül megegyezni abban, hogy nyílt, közvetlen veszély nélkül is büntetni kelljen azokat, akik az egyének és közösségek méltóságát, avagy a köznyugalmat sértik, megzavarják - fűzte hozzá.

Mint mondta, miután az Alkotmánybíróság gyakorlata még az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel sincs szinkronban - mert az egyezmény mélyebb, kiterjedtebb törvényi korlátozást enged meg, mint az Alkotmánybíróság -, a világosan definiált és keretbe foglalt "gyűlöletbeszéd" büntetőjogi tényállása megállná a helyét.

Az Alkotmánybíróság dilemmája volna ezután, hogy Európához igazodik-e vagy a saját korábbi gyakorlatához. Az alkotmánymódosítás azonban csak akkor ér el valamit, ha mellette van a kilátásba helyezett, szigorú büntetőtörvénykönyv-módosítás is - tette hozzá. Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett szabályozás alapvető problémákat nem rendez.

Így például kérdéses, hogy miért csak a nemzeti, etnikai, faji és vallási gyűlöletkeltés büntetendő, a szexuális másság iránti pedig miért nem. Kolláth György szerint a fajgyűlölet elleni fellépés történelmi okokból és nemzetközi kötelezettségvállalás folytán is adott, ám a másik három "aktuálpolitikai ízű, önkényes, talán diszkriminatív is".

Nem szabadna azt sugallni, hogy a nevesített négy vétek nem sértheti ugyan az alapvető jog gyakorlását, de más esetleg már igen; ez visszalépés lenne az alkotmányhoz képest, amely szerint az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

A javaslat szerint a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság gyakorlása nem irányulhat nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltésére. Kolláth György szerint hibás kiemelni a többi alapjog közül a véleménynyilvánítást és a sajtószabadságot, mert ez azzal a nem kívánt értelmezéssel járhat, hogy az egyesülési, gyülekezési jog gyakorlása esetében nincs ilyen korlátozás. Lövétei István alkotmányjogász szerint mindenképpen kellene utalni az alkotmányban arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjedhet ki a gyűlöletbeszédre.

Mint mondta, a gyűlöletbeszédnek az európai kultúrában elfogadott korlátai vannak. Erre utalni kell az alkotmányban, különben semmi sem gátolja azokat az értelmezéseket, amelyek szerint bármilyen ilyen szöveget el lehet mondani.

Hozzátette: az Alkotmánybíróság azonban elfogadhatónak tartja a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából ezeket a megnyilvánulásokat. Itt ütközik az Ab eddigi gyakorlata szerinti értékrendszer az európai értékrendszerrel, ezt pedig csak alkotmánymódosítással lehet feloldani - mondta. Az alkotmánynak nem feladata kimondani, hogy valami tilos, mert nincs mögötte szankció. Mint mondta, helyénvaló, hogy a módosító javaslat úgy szól: nem irányulhat a véleménynyilvánítás gyűlöletkeltésre, a faji felsőbbrendűségre vagy a fajgyűlöletre alapozott eszmék terjesztésére, mert ez azt jelzi, hogy vannak a véleménynyilvánításnak korlátai, és ennek a korlátnak a jegyében már nem lesz feltétlenül alkotmányellenes egy büntetőjogi rendelkezés.

Ugyanakkor felesleges hozzátenni, hogy ezt a büntetőjog szigorúan büntetni fogja. Nem szerencsés, ha az alkotmányba a büntetőjogot ilyen módon becsempésszük, tehát a szabályozás ebben a vonatkozásban túlságosan konkrét - mondta. Lövétei István hozzátette: nincs politikai esély az alkotmánymódosítás elfogadására.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.