Veszélyes taktika a kommunistázás

Economist: a Laborc-ügy "nem ügy" Nyugaton

Nyugaton nem tekintik "ügynek" Laborc Sándor kinevezését a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére - írta a The Economist.

2008.01.24 12:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A londoni gazdasági hetilap internetes blogformát öltő budapesti naplójának e heti kiadása felidézi, hogy a kinevezési procedúra során a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette "a KGB-képzőben" tanult Laborc Sándor személyét. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az írás szerint azt mondta: Oroszország most éleszti fel 1990 óta szunnyadó alvóügynökeit és hálózatait, és Laborc kinevezése ennek része, ami az Egyesült Államokban is aggodalmat kelt.

Az igaz, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök barátsága, valamint Gyurcsány ambivalens, a jelek szerint Moszkva felé hajló energiapolitikája felvetett bizonyos aggályokat Nyugaton.

A The Economist ezért megkérdezett "néhány nyugati illetékest", akik "ismerik a Laborc körüli dolgokat", és mindegyikük azt mondta, hogy Laborc Sándor Moszkvában töltött ideje "nem ügy" - áll a folyóirat internetes írásában.

A lap szerint élnek még ugyan a régi reflexek - tavaly például lemondott az NBH előző vezetője, miután ügynökei újságírókat zaklattak -, az NBH megítélése azonban jó, különös tekintettel a szomszédos balkáni térséggel kapcsolatos szakértelmére. "És milyen nemzetbiztonsági veszélyt jelenthet valójában Laborc, amikor valaha Orbán úrnak dolgozott magas beosztásban, az országos adóhatóságnál?" - teszi fel a kérdést a The Economist tudósítója, megjegyezve: a kommunistázás veszélyes taktika egy olyan országban, ahol a kommunista pátnak még a 80-as évek végén is "800 ezer lojális tagja volt".

Az írás által idézett hírszerzési forrás szerint egyébként már akkor, amikor a kommunista tömb keményvonalas és reformista országokra oszlott - az előbbiek közé tartozott Csehszlovákia és az NDK, az utóbbiakhoz Magyarország és Lengyelország -, a "magyar kémek" tájékoztatták a reformereket a keményvonalasok terveiről. Ugyancsak ők szivárogtatták ki a 80-as években Ceausescu román diktátor erdélyi falurombolási terveit, amelyek nemzetközi felháborodást keltettek.

A forrás szerint emellett részesei voltak az 1989-es romániai fordulatnak is, hírszerzési adatokat gyűjtve és átadva a forradalmároknak. "Nem csoda tehát, hogy a mindenhol konspirációt sejtő Kelet-Európa-figyelők megjegyzik: a felkelés Temesváron kezdődött, alig néhány mérföldre a magyar határtól" - áll a The Economist internetes budapesti naplójában.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.