A túlkapásos rendőrök kollégáikra is veszélyesek

Takács Albert:miért nem azt vonják felelősségre, akit kell?

Az igazságügyi és rendészeti miniszter szerint az ügyészségnek lépnie kell a bíróság előtt álló rendőrök ügyében.

2008.01.21 16:33MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Takács Albert hétfőn Budapesten azt mondta: azokat kell felelősségre vonni, akik a túlkapásokat elkövették, mert ezek a rendőrök saját kollégáikra is veszélyesek. 

"Az ügyészség esetében itt egyértelmű cselekvési kényszer lenne (...), hiszen nyomozó és vádhatóság" - hívta fel a figyelmet a szakminiszter arra az újságírói kérdésre, mi a véleménye arról, hogy az ügyészségi szóvivő szerint nem a 2006 őszi demonstrációkon bűncselekményeket elkövető rendőrök ülnek a vádlottak padján. Ha tudja, hogy nem arról a személyről van szó, akinek a vádlottak padján kellene ülnie, "miért nem terelik az eljárást olyan mederbe, hogy azt vonják felelősségre, akit kell"? - vetette fel. 

Ha egy rendőr a hatáskörét túllépi vagy túlkapást, bűncselekményt követ el, felelősségre kell vonni - szögezte le. Közölte, azt kérte a rendőrségi vezetőktől, hogy ha van "olyan rendőr, akivel szemben eljárást le kell folytatni, azzal szemben az eljárást le kell folytatni". Az a rendőr, aki egy tömegdemonstráción túlkapást, bűncselekményt követ el, az nemcsak a demonstrálókra, hanem rendőr kollégáira is veszélyes, és tűrhetetlen, hogy ők felelősségre vonás nélkül maradjanak - hangoztatta a szakminiszter. 

Két fővárosi bíró hasonló kijelentéséről szólva azt mondta, "furcsállja", hogy "ilyen jellegű" kijelentéseket tettek, hiszen, mint mondta, a bíróságnak is megvannak az eszközei arra, hogy a jogszabályi előírásoknak érvényt szerezzen. Elmondta, jogilag mindkét testületnek megvan a lehetősége a "megfelelő személy" elleni eljárásra. 

Hozzátette: "nem jogilag" nem akarja értékelni a helyzetet, mert az, mint mondta, "talán nehezen egyeztethető össze a bíróságok függetlenségével, vagy az ügyészségnek a párhuzamos jogállásával". Ugyancsak újságírói kérdésre a gyermekbűnözéssel összefüggésben a miniszter azt mondta: önmagában "demagóg intézkedés" lenne a büntethetőségi kor alsó határának a csökkentése, ám ezzel "a kérdés igazából nincs megoldva"; komplex megoldást tartana helyesnek.

A fővárosi Blaha Lujza téren nemrég egy diákot késsel súlyosan megsebesítő román állampolgárságú gyerek ügyével összefüggésben kulcskérdésnek mondta, hogy a gyermekvédő intézkedéseket és a büntetőjog eszközeit közelebb kell hozni egymáshoz. Mint mondta, átjárhatóbbá kellene tenni a két terület intézkedései közötti határvonalat. 

A nagy visszhangot kiváltó ügy következményeiről, az esetleges jogszabálymódosításokról szólva utalt arra, hogy 1945-ig volt külön gyermekbüntetőjog Magyarországon, ám akkor ebben egy szovjet jogtudós elmélete érvényesült, aki szerint a szocialista társadalomban nem lehet különbség fiatalkorúak és felnőtt korúak jogi megítélése között. 

"Érdemes lenne ideológiailag is és büntetőpolitikailag is elgondolkodni azon, hogy itt változást kell elérni" - hangoztatta, ám a miniszter arra is figyelmeztetett, hogy a "büntetőjog éles fegyver", és csak akkor működik hatékonyan, ha az "nagyjából" találkozik a társadalom értékítéletével.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.