MSZP a válság nyertese
Forsense: csökkent a két nagy párt közötti különbség
A Századvég és a Forsense 2008. november 10-19. között végzett politikai témájú közvélemény-kutatást. Az adatfelvétel alapján némiképp csökkent a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz közötti különbség. A két kisebb parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF táborának mérete továbbra sem haladja meg a teljes szavazókorú népesség 1 százalékát.
2008.11.25 12:00Századvég - ForsenseFeltehetőleg a hazánkban is fokozatosan érvényesülő pénzügyi-gazdasági válságnak tudható be, hogy a lakosság általános hangulatát mérő Közérzeti Index a korábbi hónapok alacsony értékeitől is elmaradt novemberben. A 0-tól 100-ig terjedő skálán az index jelenleg 25 ponton áll, ami 2 ponttal alacsonyabb az októberben mértnél.
Az általános negatív közhangulatot jellemzi, hogy a megkérdezettek 67 százaléka adott közepesnél rosszabb osztályzatot a dolgok alakulására az országban, és csupán 3 százalékuk értékelte közepesnél jobbra a helyzetet. Októberhez hasonlóan novemberben is a megkérdezettek 62 százaléka mondta biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hétvégén országgyűlési választásokat tartanának. A pártot választók aránya ugyanakkor 3 százalékponttal csökkent az elmúlt hónaphoz képest. Novemberben a kérdezettek 47 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
Ezzel párhuzamosan 6 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik nem tudják, melyik pártra szavazzanak (27%), míg a pártpreferenciájukat eltitkolók, illetve a mindenképp távolmaradók aránya gyakorlatilag nem változott (21% illetve 5%).
Az MSZP a válság "nyertese"
Az adatok alapján úgy tűnik, az elbizonytalanodás elsődlegesen a Fidesz szavazótáborát érintette. Az elmúlt másfél évben egyszer sem süllyedt 25 százalék alá a Fidesz támogatottsága, mostani vizsgálatunk eredményei szerint ugyanakkor a megkérdezetteknek 24 százaléka szavazna a legnagyobb ellenzéki pártra.
Ez az érték 4 százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábban mértnél. Mivel 2006 nyara óta egy igen szűk, 25-30 százalék közötti sávban mozgott a Fidesz támogatottsága, kérdéses, hogy a mostani eredmény esetében egy egyszeri kilengésről, vagy a következő hónapok mérései által alátámasztott valós csökkenésről van-e szó. Amennyiben az utóbbi a helyzet, úgy ez leginkább a pénzügyi válsággal volna magyarázható, amely rövidtávon lehetőséget ad a kormánynak a válságkezelői szerepben történő fellépésre.
Az MSZP támogatottsága nem emelkedett, az novemberben is 18 százalék. A két kisebb parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF táborának mérete sem változott októberhez képest, azaz továbbra sem haladja meg egyiküké sem a teljes szavazókorú népesség 1 százalékát. Az elbizonytalanodás a biztos szavazó pártválasztók táborán is megmutatkozik. Jelenleg a megkérdezettek 38 százaléka sorolható ebbe a csoportba, ez 3 százalékponttal alacsonyabb az októberi értéknél. A csökkenés itt is főként a jobboldali szavazóknak köszönhető: míg októberben a biztos szavazó pártválasztók 58 százaléka szavazott volna a Fideszre, addig most 52 százalék az arányuk. Az MSZP-tábor ebben a kategóriában sem változott az elmúlt hónapban (37%).
Az SZDSZ és az MDF is 3 százalékon áll ebben a körben, ami mindkét párt esetében enyhe emelkedést jelent, de ez nem a szavazótáborok bővülésének, hanem a teljes biztos szavazó pártválasztó csoport létszámcsökkenésének az eredménye.