Illegális bevándorlás

Menekültügy: két út áll előttünk

Az Alapjogokért Központ szerint két út áll Magyarország előtt az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás után: vagy az Európai Unió Bírósága előtt védi meg menekültügyi szabályozását, vagy eleget tesz Brüsszel kéréseinek, de "ezzel egyidejűleg tovább szigorítja a vonatkozó rendelkezéseket".

2015.12.11 21:58MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A központ pénteki, az MTI-hez eljuttatott elemzésében arra reagált, hogy az Európai Bizottság csütörtökön több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított, mert a testület úgy véli, ezen országok menekültügyi szabályozásának bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal.

Az Alapjogokért Központ szerint az uniós jog keretei között adódna lehetőség akár arra is, hogy nyilvánvalóan megalapozatlannak minősüljön minden olyan kérelem, amelyet a magyar hatóságok jelenleg gyorsított eljárásban, de érdemben bírálnak el.

Közölte: összegyűjtötte a bizottság által kifogásolt magyar rendelkezések pontos jogszabályi környezetét, és ezek alapján megállapította, a magyar szabályok biztosítják a hivatalos iratok lefordításának lehetőségét, "a bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, a hatósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára".

Az uniós jog nemzeti hatáskörbe utalja annak meghatározását, hogy a kérelmezőnek jogában áll-e a tagállamban maradni a jogorvoslati kérelem elbírálásáig, és az EU-s jog nem ír elő rendelkezést személyes meghallgatásról a bírósági eljárásban - rögzíti.

Úgy értékeli, a fentiek alapján a bizottság által indított eljárás "nemcsak alaptalan, de jól mutatja, hogy az unió nem is akarja megoldani a migrációs válságot". Emlékeztet rá, hogy az Országgyűlés idén többször módosította a menekültügyi eljárás szabályait, azonban "a módosítások minden esetben az unió vonatkozó irányelvéből ültettek át újabb rendelkezéseket a magyar jogba", így "formailag kizárt", hogy közösségi jogba ütközzenek.

Felhívta a figyelmet: az új szabályoknak köszönhetően Magyarországra jóval kevesebb illegális bevándorló érkezik, bebizonyosodott tehát, hogy még a jelenlegi, teljes újragondolásra szoruló uniós szabályozás keretei között is van lehetőség a probléma átmeneti kezelésére. Megfogalmazása szerint a kormány "kötelessége", hogy menekültügyi szabályozását akár az Európai Unió Bírósága előtt is megvédje, hiszen "jelenleg ezek a módosítások garantálják a magyar állampolgárok biztonságát".

Álláspontja szerint a biztosoknak a kvótarendszer kierőszakolása helyett inkább egy olyan jogszabálytervezeten kellene dolgozniuk, amely végre új alapokra helyezné az unió menekültpolitikáját.

Az új szabályozásnak kodifikálnia kellene az első biztonságos ország elvét: a menekültek számára tehát fő szabály szerint annak az országnak kellene átmeneti védelmet nyújtania, amely legközelebb található származási országukhoz és képes arra, hogy életüket, szabadságukat megvédje - fogalmazza meg az Alapjogokért Központ.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.