Országgyűlés
Az autóhiteleket forintosították, Európát felszólították
Az Országgyűlés kedden döntött a devizában felvett autóhitelek forintosításáról, amit az augusztus 19-i árfolyamon hajtanak végre.
2015.09.22 10:21MTI
A képviselők 115 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 61 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a fogyasztói devizahitelek forintosításáról szóló javaslatát, azt követően, hogy hétfőn ellenzéki képviselők is támogatták a házszabálytól eltérő gyorsaságú határozathozatalt.
A parlament döntése egy tipikus svájci frankos hiteles esetén svájci frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent. A kedvezmény 50 százalékát a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós illetékből.
A forintosítás mellett a pénzügyi intézményeknek el kell engedniük követeléseik azon részét, amennyivel a piaci árfolyam meghaladja a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításánál alkalmazott árfolyamot, így az érintett hitelesek a jelzáloghitelesekkel azonos helyzetbe kerülnek.
A kabinet szerint a forintosítás azért vált elkerülhetetlenné, mert a gépjárműhitelek állománya 2014 végére 26 százalékra emelkedett. A kabinet adatai alapján a forintosítás mintegy 200 ezer családnak kedvez és 305 milliárd forintos hitelállományt érint.
Az elfogadott törvény hatálya kiterjed minden olyan fogyasztói devizahitelre (köztük a pénzügyi lízingre), amelyet nem érintett a deviza jelzáloghitelek forintosítása. Vonatkozik továbbá a már nem élő követelésekre is.
A pénzügyi intézményeknek legkésőbb december 15-ig kell postára adniuk a szerződések módosítására vonatkozó ajánlatukat. A pénzintézeteknek kötelező ajánlatot tenniük a forintosításra, az ügyfeleknek azonban önkéntes lesz az átváltás, az ajánlat kézbesítésétől számított 30 napon belül ugyanis kérhetik a forintosítás mellőzését.
Az adósoknak küldött levélnek tartalmaznia kell többek között a lejárt és a még nem esedékes követelés összegét forintban és devizában, az elengedett követelés összegét, a kamat mértékét, a forintra váltás értéknapját és árfolyamát, szerződésmódosítás hiányában a 2015. augusztus 19-én a jegybank által hivatalosan jegyzett devizaárfolyam alapján fizetendő esedékes törlesztőrészleteket, valamint a szerződésmódosítás hatálybalépésének napjától hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot.
A pénzintézeteknek 2016. január 31-ig kell levélben tájékoztatniuk az adósokat a követelés forintra váltásáról.
Az Országgyűlés kimondta azt is, hogy a kölcsönszerződések módosításával az ügyleti kamat, díj, költség mértéke nem lehet az érintett fogyasztóra hátrányosabb.
A képviselők néhány módosító javaslat elfogadásával az eredeti indítványban foglaltaknál részletesebb tájékoztatási követelményeket is megfogalmaztak a pénzügyi intézményeknek a lehetséges kamatkockázatokról.
A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Az Országgyűlés kedden kormánypárti képviselők kezdeményezésére határozatban szólította fel az Európai Unió vezetőit a kontinens és polgárai védelmére a migrációs válsággal összefüggésben.
A képviselők 112 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el az erről szóló előterjesztést, amelyet többek között Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője terjesztett a parlament elé.
A Ház az indítvány elfogadásával a kabinetet is felszólította, hogy pénzügyi forrásokkal és jogszabályi feltételekkel tegye lehetővé, hogy Magyarország minden szükséges eszközzel meg tudja védeni a határait.
"Az illegális bevándorlás hullámai egész Európát robbanással fenyegetik" - olvasható az elfogadott határozati javaslat indoklásában, amely szerint a kialakult helyzetért az Európai Uniót terheli a felelősség.
A Fidesz-KDNP politikusai szerint "mára odáig jutottunk, hogy Brüsszel felelőtlen politikája miatt emberek halnak meg".
A kormánypárti képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés kimondta, "felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt".
A határozati javaslat benyújtói szerint Közép-Európa országai - amelyek csak nemrég lábaltak ki a gazdasági válságból - nem engedhetik meg, hogy "Brüsszel elhibázott politikájának kárvallottjai legyenek".
Nem megengedhető, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és szociális biztonságát - fogalmaznak, majd hozzáteszik, "jogunk van megvédeni kultúránkat, nyelvünket, értékeinket".
Az előterjesztők indoklásukban arra is kitértek, folytatni akarják a gazdaság fejlesztését "anélkül a teher nélkül, amit a Magyarországra érkező illegális bevándorlók elviselhetetlen áradata jelent".