Havi 30 ezer helyett 18 ezer forint lesz a számla

A kormány versenyképesebbé akarja tenni a távhőszolgáltatást

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a héten szerdán jelentette be: a kormány versenyképesebbé akarja tenni a távhőszolgáltatást, a támogatás pénzügyi forrását, mintegy 30 milliárd forintot a tervezett Robin Hood adó adná.

2008.09.28 09:43MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kormányfő kifejtette: a távfűtés költségeinek támogatása egy, a legrászorultabbak közé tartozó, 50 négyzetméteres panellakásban lakó család esetében azt jelenti, hogy havi 30 ezer forint helyett 18 ezer forint lesz a havi fűtésszámla. Hozzáfűzte: a támogatás pénzügyi forrását, mintegy 30 milliárd forintot, a Robin Hood adó formájában két éven keresztül az energetikai cégektől szedik be.

A kormányfő rámutatott: a támogatások egy része alanyi jogon jár a mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban élőknek, mintegy 300-320 ezer azoknak a lakásoknak a száma, ahol rászorultsági alapon többlettámogatást is kapnak a családok. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: a kormány folytatja a már megkezdet és nagyon sikeres panel plusz programot, de most egy újabb, két évre szóló programot is indít a távfűtéses lakásoknál. Ez lakásonként kevesebb mint 200 ezer forintba kerül - tette hozzá.

A döntés szerint a központi költségvetés az eddigi 33 százalék helyett a felét állja ezeknek a beruházásoknak, a másik felét pedig a helyi önkormányzatok döntésétől függően vagy az önkormányzatok, vagy az önkormányzatok és a lakók közösen fizetik. Kormányzati adatok szerint ma Magyarországon 645 ezer háztartásban van távfűtés, ez több mint 1,6 millió embert érint. A távfűtéses lakások közül mintegy 240 ezer lehet budapesti.

A kormány számításai szerint a támogatás mostani mértékét átlagosan - egy gigajoule esetében - 32 százalékkal emelik október 1-től. Az új támogatási rendszerben minden érintett háztartás kap támogatást, azok is, amelyeknek eddig szociális alapon nem járt. Ebbe a kategóriába nagyjából 340 ezer háztartás tartozik, ezek októbertől havonta 1150 forintos kompenzációt kapnak, de csak a fűtési szezon hat hónapjára. E csoporton kívül négy kategóriát határoz meg a kormányrendelet. Az ide tartozók nem fix, hanem fogyasztás alapú támogatásban részesülnek majd.

A legszegényebbek - ahol a fogyasztási egységre jutó jövedelem nem éri el a 57 ezer forintot - gigajoule-onként 2.184 forintot kapnak. Ez az összeg kategóriánként arányosan csökken az öregségi nyugdíjminimumhoz viszonyítva. Azokban a városokban, ahol távhőszolgáltatás van, a távhőszolgáltató általában önkormányzati tulajdonban van, és az árat a helyi önkormányzat közgyűlése szabja meg. Városonként akár 30-40 százalék is lehet az eltérés az árakban.

A távfűtőművek mintegy 80 százaléka gázból állítja elő a hőt. A legnagyobb távhőszolgáltató, a döntően a lakosságot kiszolgáló Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (Főtáv) az értékesített hőmennyiség 20 százalékát maga termeli meg, de az ehhez szükséges gáz árát nem a lakossági árhoz, hanem az ipari nagyfogyasztók árához igazítják. A lakosság számára október 1-jétől 6,55 százalékkal emelkedik a földgáz végfogyasztói ára, az 500 köbméter/óra fogyasztásmérővel rendelkező nagyfogyasztók pedig 10,8 százalékkal fizetnek majd többet a közüzemben. 

A szabadpiacon a gáz árát a kereslet-kínálat szabja meg, de - szakértők szerint - a nyomott közüzemi árak miatt egyre többen térnek vissza a szabadpiacról a közüzembe. A Főtáv - közbeszerzési eljárás eredményeként - a Fővárosi Gázművektől vásárolja a gázt. A fővárosi távhőszolgáltatónak növeli az erőművektől beszerzett hő beszerzési árát a teljesítmény lekötési díj, amit az erőműveknek fizet egy sávban meghatározott mennyiség után akkor is, ha éppen nincs szükség hőre.

A lakosság számára a földgáz végfogyasztói árában 86 százalék maga a termék ára, a többi a szállítás, a tárolás, az elosztás díja valamint a szolgáltató árrése. A legnagyobb magyarországi távhőszolgáltatónál, a Főtávnál az energia költségének aránya 70-72 százalék, és 28-30 százalék körül van az alapdíj. Az energia költség az erőművei hő- és a Főtáv által vásárolt földgáz árát tartalmazza, figyelembe véve a keringetéshez szükség áram díját és az ehhez kapcsolódó teljesítmény lekötési díjakat.

Az alapdíjat a Fővárosi Közgyűlés határozza meg. A Robin Hood adóról szóló, az Országgyűlés elé hétfőn beterjesztett törvényjavaslat szerint az energiatermelőknek és -kereskedőknek nyolc százalékos jövedelemadót kell fizetniük jövőre. Az adó alapja lényegében a társasági nyereségadó alapja. Az energiaellátók jövedelemadójának 90 százalékát az adott adóév, első esetben 2009. december 20-ig kell majd megfizetni. A törvény 2009. január elsején lépne hatályba, és 2011. január elsején hatályát veszti.

Az adófizetési kötelezettség a szénhidrogén (kőolaj- és földgáz) kitermelést végzőkre, a kőolajterméket előállítókra, a jövedéki engedélyes kőolajtermék nagy- és kiskereskedőkre vonatkozik, míg a kivételek közé tartoznak az energiaszektor hatósági áras tevékenységei. Az energiaellátók jövedelemadójára kötelezettek adózás előtti nyeresége 2007-ben megközelítette az 500 milliárd forintot, ebből a Molé 344 milliárd forint.

A pénzügyminiszter pénteken már azt mondta: nem lesz pénz a távhődíj kompenzálására, ha az Országgyűlés nem fogadja el a Robin Hood-adót.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.