Egyre megy

Védelmi pénz? Lövedéki biztosítékot kell törvény szerint fizetni?

Mindenki nyugodjon le, a most beadott törvényjavaslat szövege szerint nem lesz lövedéki biztosíték vagy adó!

_{2014.11.21 13:54ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Egy aprócska hiba folytán A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény a most beadott javaslat szövege szerint úgy módosul, hogy a 104. § (2) bekezdés a) pontja helyébe többek között olyan rendelkezés lép, amely a jövedéki engedélyre jogosult személyek lövedéki biztosíték nyújtását írja le.

Mint ismeretes, a jövedéki törvény nem a fenti karakterhiba miatt volt problémás, hanem azért, mert az első körben elfogadott módosítás a jövedéki biztosíték összegét a vállalkozások forgalmától függetlenül 150 millió forintban határozta meg. Ez gyakorlatilag ellehetetlenítette volna az ital-nagykereskedők többségét.

Szerencsére, csütörtökön este beadták a módosított törvényjavaslatot, ami szinte megegyezik a korábban leszavazott bizottsági verzióval, de már sávosan határozza meg az alkoholok jövedéki biztosítékrendszerét, feloldva ezzel azt a problémát, hogy a mintegy 150, családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedő - jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők - továbbra is a piacon tudjon maradni.

A parlament honlapján olvasható dokumentum szerint a több mint 100 jogszabályt módosító javaslatot a kormány úgy nyújtja be, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen.
   
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte, a javaslat szerint 2015. január 31-én megszűnik - derül ki a javaslat indoklásából. Az alap megszűnését követően a korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli úgy, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket (osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel) adósságcsökkentésre kell fordítania. (Ugyanitt szerepel az alkoholok jövedéki biztosítékának szabályozása is.)
   
2015. január 1-jétől a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet.
   
Az egykulcsos társasági adó bevezetésének dátuma eredetileg 2015. január 1-je volt, azonban a költségvetés jelenlegi helyzetére való tekintettel a hatálybalépés későbbi időpontjának megállapítására van szükség.
   
A javaslat rendelkezik továbbá a központosított illetményszámfejtés rendszeréről, aminek keretében 2015. január 1-jétől az államháztartás rendszerében egységesen, valamennyi költségvetési szervre kiterjedően megvalósul a bérek, illetmények központosított számfejtése.
   
A javaslat alapján a Tokaji borvidék szőlészeti és borászati kutatási feladatait 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társasági formában ellátó Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nonprofit Kft. tulajdonjoga a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa tulajdonában kerül.
   
Tekintettel az alacsony árbevételű cégekre, a javaslat szerint a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a kivethető közigazgatási bírság összegének alsó határa 200 ezer forintról 100 ezer forintra csökken.

A javaslat a pénztári szolgáltatásokat az önkéntessé vált magánnyugdíj-pénztári rendszerben újraszabályozza, az okafogyottá vált rendelkezést hatályon kívül helyezi, és lehetővé teszi a pénztárak számára a járadékfizetési lehetőséget. A rendszerszintű költségek keretében a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költséget 0,4 százalékban maximálják. A javaslat szerint a jövőben az önkéntes nyugdíjpénztárak és a magánnyugdíjpénztárak nem alakulhatnak át vegyes nyugdíjpénztárrá.
   
A javaslat a Pénztárak Garancia Alapja tevékenységi körét szűkíti a járadék összegének a hozamgarantált tőke összegéig történő kifizetési kötelezettség megszűnésével, és működését is egyszerűsíti.
   
A még meglévő magánnyugdíj-pénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetendő pénztár, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre. Az Magyar Nemzeti Bank új kötelezettsége a pénztárak tevékenységi engedélyének visszavonása ilyen esetekben.
   
A javaslat időkorlát nélkül megteremti a lehetőséget a visszalépésre a társadalombiztosítási rendszerbe, a pénztári tag kezdeményezésre.
   
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal átalakításával, megszüntetésével összefüggésben rendelkezik a javaslat a munkaegészségügy két szakmai területének - a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy - a szétválasztásáról is. Ennek megfelelően a munkahigiénés hatósági feladat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt maradna a továbbiakban is, a foglalkozás-egészségügy országos központi feladata az emberi erőforrások miniszteréhez kerülne.
   
Az indoklás szerint így létrejön egy olyan szakmai bázis, amely képes ellátni a foglalkozás-egészségügyi kutatási, gyakorlati és betegellátási feladatokat is, biztosítva a foglalkozási megbetegedések felismerésével, ellátásával kapcsolatos területeken az egységes szakmai irányítást és felügyeletet.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter