Devizaperek

Később lesz másodfokú ítélet a Budapest Autófinanszírozási Zrt. ügyében

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki tárgyalásán október 21-re halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Budapest Autófinanszírozási Zrt. által a magyar állam ellen indított devizaperben.

2014.10.09 10:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes finanszírozó cég keresetét, amely a fellebbezésben újra kérte, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. Az ítélőtábla a csütörtöki tárgyaláson nem hozott végzést erről a kérelemről.

A felperes finanszírozó cég a fellebbezésében az elsőfokú, a keresetét elutasító ítélet hatályon kívül helyezését kérte, mivel véleménye szerint a törvényszék nem tárta fel teljes körűen a tényeket, így újra kell indítani az eljárást.

Emellett újra kérte, hogy az eljárás alapjául szolgáló törvényt vizsgálja meg az Alkotmánybíróság, továbbá azt, hogy a magyar és az uniós jog viszonyáról az Európai Bíróság hozzon határozatot. A jogi képviselő kiemelte azt, hogy 2009-ig nem került át a magyar jogba az átláthatósági uniós irányelv, ezért addig a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályait alkalmazták az általános szerződési feltételekben.

Az objektivitás, átláthatóság valamint az arányosság elvét azzal tartotta tiszteletben a finanszírozó, hogy a kamat, a költség és a díj emelését a - KSH által kimutatott - éves inflációhoz kötötte. Az alperes magyar állam jogi képviselője a fellebbezés elutasítását kérte.

A felperes finanszírozó jogi képviselője azzal érvelt, hogy időközben megszületett az elszámolási törvény, amely az eredeti állapot helyreállítását rendeli el. Ezért a finanszírozó ügyfeleit kár nem érheti azzal, ha kivárják az Európai Bíróság megnyugtató állásfoglalását.

A bíróság eddigi döntései ugyan is nem adnak választ arra a kérdésre, hogy a magyar törvény által, az egyoldalú módosítás tisztességességéhez megkövetelt taxatív felsorolás megfelel-e az európai jognak.

Ugyancsak kifogásolta a jogi képviselő azt is, hogy a törvény visszamenőleges hatállyal nyilvánítja tisztességtelennek a finanszírozó egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét. Így azt a kamatemelést is, amelyet a gazdasági folyamatok változása indokolt.

Emiatt a finanszírozónak kára származik a nem érvényesíthető kamatemelésből. Az alperes magyar állam jogi képviselője úgy vélte, hogy a bíróságnak a per alapját képező törvény alapján kell döntenie, amely alkotmányos és megfelel az európai jognak. Ezt követően halasztotta el az ítélőtábla a határozat kihirdetését október 21-re.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.