EP-választás

Szavazólap: pecsét legyen rajta, lefotózni tilos!

A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.

2014.05.25 10:58MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTI Fotó: Varga György

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak vasárnapi választásán a szavazatszámláló bizottságoknak a szavazólapot a választópolgár jelenlétében le kell pecsételniük, a pecsét nélküli szavazólap érvénytelen. Az azonban, ha a bélyegzőlenyomat esetleg nem az erre kijelölt helyre kerül, nem teszi érvénytelenné a szavazólapot.

A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.

Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), valamint azt, hogy szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja a szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a szavazólap bal felső sarkában, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.

Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.

Fontos szabály, hogy az urna felbontása után, a szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veszi figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk, mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem "hazavittek" a választók.

Ha a szavazólapon szerepel pecsét, de nem a szavazólap bal felső sarkában, a szavazólap érvényesnek számít.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) még az áprilisi országgyűlési választás előtt fogadott el a választási szerveknek szóló, nem kötelező érvényű iránymutatást a kérdésben, ezzel lényegében megerősítette a jogelőd Országos Választási Bizottság korábbi, a témában kiadott állásfoglalását.

Az NVB az országgyűlési választás előtt azért is adott ki iránymutatást a kérdésben, hogy a visszaéléseket, így például a láncszavazásokat megakadályozza.

A testület jogértelmezési álláspontját akkor azzal indokolta, hogy a szavazólap okirat, amelynek rendeltetése a választópolgárok akaratának megjelenítése és a választás eredményének megállapítása.

Az NVB szerint ebből következik, hogy sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint a választás titkosságát és a választáson való önkéntes részvételt, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, a szavazóhelyiségből kiviszi vagy a borítékba helyezés előtt felvételt készít róla. Ez azt is jelenti, hogy a választópolgár úgynevezett szelfit sem készíthet magáról a szavazófülkében.

Az NVB szerint a szavazás titkosságához hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.