Választás 2014.

A jelölt- és listaállítás rendszere

Az április 6-i országgyűlési választáson az egyéni választókerületekben pártjelöltek és független jelöltek is indulhatnak, országos listát azonban csak pártok vagy országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak.

2014.01.18 18:17MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló, 2011-ben elfogadott törvény átalakította a korábbi kétfordulós választási rendszert és egyfordulós, vegyes választási rendszert hozott létre, amelyben megtalálhatók az egyéni választókerületi és listás rendszer elemei is.

A magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják.

Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el. Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.

Az egyéni választókerületekben a választáson jelöltként pártjelöltek és független jelöltek is megmérettethetik magukat, sőt jelöltet két vagy több párt közösen is állíthat. Egy ember azonban csak egy egyéni választókerületben fogadhat el jelölést.

Az indulhat a választáson jelöltként, akit a választókerületben legalább ötszáz választópolgár ajánlott. A mostani választáson egy választópolgár már több jelöltet is ajánlhat.

A jelölteknek március 3-ig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú ajánlást és benyújtaniuk a helyi választási irodához. Országos listát párt vagy országos nemzetiség állíthat. Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.

Két vagy több párt (a közös egyéni választókerületi jelöltek alapján) ugyanazon pártok részvételével közös pártlistát állíthat, de egy párt csak egy - önálló vagy közös - pártlista állításában vehet részt.

Országos nemzetiségi önkormányzat országos nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges.

Két vagy több országos nemzetiségi önkormányzat azonban a pártlistától eltérően nem állíthat közös nemzetiségi listát. Nemzetiségi listán csak az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt.

Az országos listákat március 4-ig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), és a listát állító pártok és nemzetiségek delegáltat küldhetnek az NVB-be.

Annak, hogy országos listát csak pártok állíthatnak, az alkotmányos szabályozás az oka: az alaptörvény olyan többpártrendszert és parlamentáris demokráciát rögzít, melyben elengedhetetlen a pártok parlamenti tevékenysége.

Az alkotmány a pártoknak a demokratikus intézményrendszer működéséhez nélkülözhetetlen feladatokat ír elő, ebből pedig az következik, hogy az országgyűlési választásokon pártok versengenek egymással.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 1998-ban egy indítvánnyal kapcsolatban már vizsgálta, alkotmányellenes-e, hogy független jelöltek az országgyűlési képviselő-választáson nem állíthatnak listát. A testület ekkor azt állapította meg, hogy ez nem alkotmányellenes.

Határozatában az Ab emlékeztetett rá: az egyéni választókerületekben a választópolgárok személyekre szavaznak, és a jelöltek e szavazatok alapján nyerik el mandátumukat. Ettől eltér a listás választás rendje, amely a pártok mandátumszerzését biztosítja. Független jelöltnek az számít, akit nem jelölőszervezet állított.

A független jelölt tehát a választópolgárok ajánlása alapján szerezheti meg az indulás jogát, és szerezhet mandátumot. A független jelölti minőség fogalmilag kizárja, hogy a pártok számára biztosított listás választási rendszerben listát állítsanak - mondta ki az Alkotmánybíróság.

Az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta.

Azok a szavazatok, amelyeket olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos listás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.

Új szabály, hogy töredékszavazatnak minősül (és a pártlistán érvényesül) a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál tehát figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.