Választás 2014.

Az országgyűlési választás határidői, határnapjai

Április 6-ára írta ki az országgyűlési képviselőválasztást Áder János köztársasági elnök, a jogszabályok szerint ez a legkorábbi lehetséges időpont a választás megtartására.

_{2014.01.18 17:46MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{freedigitalphotos.net}

A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a legfontosabb határidők.

E szerint a mintegy 8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak február 7. után kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést, a "kopogtatócédulát".

(A kopogtatócédula nem ajánlószelvény, utóbbi intézmény az új választási rendszerben megszűnt, helyette ajánlóíveken lehet majd ajánlásokat gyűjteni.)

Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti. A jegyző ekkor új szelvényt állít ki. A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 15-én indul, ez azt jelenti, hogy az erre a célra felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni.

Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 3-ig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk.

A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges.

Az országos listákat legkésőbb március 4-én kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál. Az idei országgyűlési választás újdonsága, hogy a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok is szavazhatnak, nekik március 22-ig kell felvetetniük magukat a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál (NVI).

A külhoni választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 5-én éjfélig meg kell érkeznie.

A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 29-ig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, április 4-ig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Fontos változás, hogy a mostani választáson az átjelentkezők a lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.

(Korábban annak a választókerületnek a jelöltjeire szavazhattak, ahová átjelentkeztek.)

Várhatóan a választás éjszakáján már előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 12-én, a választás országos eredményét pedig április 25-én.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter