Nem volt veszélyes az az óriásbomba

A robbanószerkezetet már a második világháború idején hatástalanították - képek

Nem volt veszélyes az az óriásbomba, amely miatt kedden több ezer embert kellett kitelepíteni Budapest IX. kerületében, a robbanószerkezetet ugyanis már a második világháború idején hatástalanították.

Óriásbomba a Ferencvárosban képgaléria

2008.07.30 08:39MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kiürítés a IX. kerület lakóinak egyharmadát érintette, a lakosokat átmenetileg iskolákban helyezték el. A Mester utca, a Vágóhíd utca, a Haller utca, a Fehérholló utca és az Üllői út által határolt terület evakuálásban több száz rendőr vett részt. Az érintett városrészben elzárták a közműveket. A bomba miatt kiürítették a ferencvárosi tűzoltólaktanyát, valamint a bomba hatókörében lévő nagyobb üzleteket és a közszolgáltatók épületeit is. 

Szünetelt a munka a Haller utcai és a Vaskapu utcai APEH-irodában, az OTP Bank telefonos ügyfélszolgálatán, valamint nem láttak el betegeket a Mester utcai orvosi rendelőben. A BKV járatai módosított útvonalon közlekedtek a körzetben. A lezárás miatt torlódások alakultak ki több helyen a fővárosban, így a Petőfi hídon és az Üllői úton is. Sokan kényszerültek kerülőre amiatt, hogy a Soroksári utat lezárták, s a Határ úton is torlódnak a járművek. A Lágymányosi híd lezárása Budán is és Pesten is torlódásokat okozott, az M0-ás körgyűrűn is lassú volt az előrejutás. 

A Vöröskereszt készételeket, konzerveket és száz-száz adag meleg ételt osztott ki a befogadóhelyeken. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ásványvízzel látta el a kitelepítetteket. A BKV több járata módosított útvonalon közlekedett a körzetben. A lezárás miatt torlódások alakultak ki több helyen a fővárosban. A helyi védelmi iroda információs vonalakat üzemeltetett, ezek a délutáni órákban túlterheltté váltak a sok beérkező hívás miatt. Az intézkedésekről a helyszínen tájékozódott Szekeres Imre honvédelmi és Draskovics Tibor rendészeti miniszter, valamint az országos rendőrfőkapitány; s a szabadságát töltő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is folyamatosan tájékoztatást kap. 

Július 16-án Angyalföldön találtak egy féltonnás amerikai bombát, akkor nagyjából ötezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A robbanószerkezet hatástalanítását megnehezítette, hogy az eszköz orrgyújtó szerkezete megsérült, a bombatest pedig erősen elrozsdásodott. Az első magyarországi szőnyegbombázást 1944. április 3-án hajtották végre. E naptól több mint fél éven át, egészen szeptember 20-áig, a dél-olaszországi reptereikről vadászkíséretekkel nagy kötelékekben induló amerikai gépek folyamatosan bombázták Magyarországot. 

Összesen 9419 négymotorosuk 21 604 tonnányi, átlagosan 230 kilogrammos bombát dobott le, ebből Budapestre 7864 tonnányi jutott. Már a legelső amerikai támadás éjjelén megkezdte az angol királyi légierő is a jóval szerényebb mértékű, kiegészítő éjjeli bombázásokat és a hajózó utak elaknásítását. A ledobott bombákból minden tizenkettedik nem robbant fel. Az amerikaiak elsősorban hadászati célpontokat: üzemanyag- és lőszergyárakat, vasúti csomópontokat, repülőtereket és termelőüzemeket, olajfinomítókat, valamint szállítási vonalakat és hidakat támadtak.
 
Jogszabályok és eljárási protokoll szerint történik a világháborús bombák hatástalanítása.

A tűzszerészek döntik el, milyen biztonsági intézkedésekre van szükség. Ez történt a Ferencvárosban talált robbanószerkezet elszállítása és hatástalanítása során is. Hajdu Gábor tűzszerész ezredes az MTI-nek elmondta: először is a tűzszerészeknek meg kell vizsgálniuk, hogy milyen bombáról van szó, szükséges-e a környék kiürítése. Ezt követően alaposabban is megvizsgálják és azonosítják a robbanóeszközt. 

A bomba hatástalanítása a helyszínen vagy elhagyatott helyen is történhet. Általában a gyújtószerkezetet kiszerelik a robbanóeszközből, és azt a helyszínen megsemmisítik, a bombatestet központi gyűjtőbe szállítják, ahol később, más eszközökkel együtt megsemmisítik. A gyújtószerkezet felrobbantása csak kisebb hanghatással jár, a robbanás pedig nem okoz károkat. Abban az esetben, ha a tűzszerészek úgy ítélik meg, hogy a szerkezet hatástalanításának idejére a terület kiürítése szükséges, a rendőrség az erre vonatkozó jogszabályok szerint intézkedik. 

Ha szükségesnek látják, feláll a helyi védelmi bizottság, amelyek elnöke a polgármester vagy a megyei közgyűlés elnöke. A védelmi bizottság tagjai katasztrófavédelmi, polgári védelmi szakemberek, a gázművek, a vízművek, az elektromos művek emberei, a rendőrség képviselői, de szükség esetén további szakértőket is bevonnak. 

A Ferencvárosban hétfő délután talált világháborús bomba miatt a helyi védelmi bizottság még aznap este összeült, és a késő éjszakig tartó tanácskozáson kidolgozták a kiürítési tervet, eldöntötték hol hoznak létre befogadó állomásokat, irányítási pontot, elsősegélynyújtó helyeket, valamit a BKV közlekedését is megtervezték.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.