Máért

Áder a magyar-szerb megbékélést nevezte az egyik legfontosabb eseménynek

A magyar-szerb megbékélést és a nemrég véget ért észak-amerikai körútját mondta az elmúlt év két legfontosabb nemzetpolitikai eseményének Áder János köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésének résztvevői előtt a Sándor-palotában, ahol csütörtök este fogadáson köszöntötte őket.

2013.11.07 20:28MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az államfő szavai szerint előbbivel történelmi sebeket kívántak gyógyítani, míg a másikkal történelmi adósságot akartak törleszteni. Emlékeztetett: júniusban a szerb parlament kimondta: a kollektív bűnösség elve fenntarthatatlan.

Felidézte azt is, hogy Tomislav Nikolic szerb államfővel június 26-án közösen emlékeztek meg a vajdasági Csúrogon a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatairól.

A szerb államfő akkor azt mondta, "a következő generációk válláról le kell venni a múlt terheit, eljött a kölcsönös bocsánatkérés és megbocsátás ideje" - emlékeztetett Áder János - hozzátéve, ő maga pedig a szerb parlamentben bocsánatot kért azokért a bűnökért, melyeket a második világháború idején magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen.

Áder János arról is beszélt, történelmi adósságot törlesztett a múlt héten befejeződött észak-amerikai körútjával, amikor az ott élő magyarok több generációjának képviselőivel találkozott.

Elmondta, három célt szeretett volna elérni; egyrészt azt, hogy az amerikai magyarokkal - akik 1956-ban találtak új hazára - méltó módon emlékezzenek meg a forradalomról. Körútjának másik célja az volt, hogy a fiatalabb nemzedékekkel is találkozzon, azokkal, akik a 1990-es években hagyták el szülőföldjüket és találtak új hazára az Egyesült Államokban vagy Kanadában.

Szavai szerint a találkozó legfontosabb üzenete az volt, hogy ápolják kapcsolataikat hazájukkal, nemzetükkel. Közölte, utazásának harmadik céljaként találkozott azokkal a magyar közösségekkel is, amelyek hosszú évtizedek óta ápolják kultúrájukat, hagyományaikat, vallási szokásaikat, és megőrizték magyar identitásukat.

Az államfő azt hangoztatta, bízik abban, hogy a jövő évi Máért-találkozón hasonló eredményekről tud majd beszámolni.

A köztársasági elnök végül Varga Bélának, az 1946-os magyar parlament elnökének szavait ajánlotta a Máért-ülés résztvevőinek figyelmébe; az Országgyűlés akkori elnöke egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: "Nemcsak testvérek vagyunk, hanem nehéz sorsot átélt nemzet is. Ha mi nem szeretjük egymást, ha mi veszekszünk, hogyan várhatjuk el, hogy a világ szeressen bennünket?".

Az államfői fogadás előtt nem sokkal egyhangúlag, valamennyi külhoni magyar résztvevő és magyarországi parlamenti párt aláírásával fogadták el a Máért XII. ülésének zárónyilatkozatát. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás után azt mondta, a dokumentum többi között rögzíti, hogy 2014 az egységes magyar nemzet közjogi kiteljesedésének éve lesz.

A résztvevők történelmi eredményként értékelik az egyszerűsített honosítást. Semjén Zsolt az ülésről szólva kiemelte: a nemzetpolitika két legfontosabb kérdésében teljes a konszenzus. Nincs vita arról, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és azzal együtt a szavazati jog, illetve az autonómia melletti kiállásról sem.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.