Aradi vértanúk

Navracsics: a magyar szabadságharc nem csak a magyaroké volt

"A magyar szabadságharc nem csak a magyaroké volt, ahogy az aradi vértanúk között is található örmény, horvát szerb, német és osztrák mártír a magyarokon kívül."

2013.10.05 18:06MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott ünnepi beszédet szombaton Budapesten.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy az 1848-1849-es szabadságharc korántsem csak a magyarok, hanem egész Közép-Európa ügye volt. Ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor idézte Pöltenberg Ernőt, az Aradon kivégzett tábornok azt mondta, "anyanyelvem német, szívem magyar, mert a szabadságért dobog".

Mint kiemelte: az 1848-1849-es szabadságharc során "nem egyszerű állami terrorizmusról volt szó", mert a felkelők felhatalmazás alapján jártak el, a küzdelmeknek pedig "a szabadság adta a legitimációját".

A forradalom és szabadságharc vívmányai között említette, hogy Magyarországon akkor Közép-Európában először valósították meg a parlamentnek felelős kormányzást. Megállapította: a magyar ekkor a szabadság nemzete tudott lenni.

Hozzátette: a magyar nemzet legszebb pillanatai voltak azok, amikor egy nagy világküldetést fel tudott vállalni, s ugyanezt tették meg 1956. november 4-én is a magyarok, amikor szintén a szabadságért adták életüket.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a magyar nemzetnek az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc során megadatott, hogy nemcsak magát képviselje, hanem Európát és Közép-Európa nemzeteit is. Rámutatott: október 6-án 1848-1849 történelméből azokra emlékezünk, akik az életüket áldozták a szabadság eszméjéért és "értünk".

A miniszterelnök-helyettes annak a meggyőződésének adott hangot, hogy akik életüket áldozták a szabadságért, "ott fönn kárpótlást kaptak". Mint mondta, az aradi vértanúk 1849. október 6-i kivégzésére való emlékezés "kiemelkedik nemzeti gyásznapjaink közül", minden évben október 6-án "a nemzet nagyjaira emlékeznek a magyarok".

Egészen kivételes dolognak nevezte, hogy ha eleinte tiltottan is, de gyásznapként élte meg a magyar nemzet a kivégzés napját már a kezdetektől fogva, sőt, már 1849-ben, a kivégzés napján is megemlékeztek a mártír tábornokokról, Aradon pedig a kivégzés napján spontán tüntetések voltak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.