Országgyűlés

Bizottsági igen a zárszámadásra, valamint az MNB-törvénnyel összefüggő módosításokra

Általános vitára alkalmasnak találta a 2012-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az interchange díjak korlátozását is tartalmazó, a jegybankról szóló törvénnyel összefüggő módosításokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága.

_{2013.09.09 18:02MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Szintén általános vitára bocsátotta a bizottság az idei költségvetés módosításáról szóló, a hétvégén benyújtott törvényjavaslatot, amely többek között a pedagógusbér-emelés forrását biztosítja, de a módosítások között szerepel az E.ON magyarországi gázüzletágának megvásárlásához szükséges fedezet biztosítása is, a szövetkezeti hitelintézeti szektor stratégiai átalakításához kapcsolódó kormányzati döntések átvezetése, illetve az e-útdíj rendszerhez kapcsolódó többletköltségek biztosítása.

Ezt a javaslatot a kormánypárti képviselők 14 igen, az MSZP-s képviselők 4 nem és a jobbikos képviselők 2 tartózkodó szavazata mellett találta általános vitára alkalmasnak a testület.

Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője a törvényjavaslat kapcsán emlékeztetett arra, hogy a kormány - a stabilitási törvény előírásainak megfelelően - megküldte a Költségvetési Tanácsnak a módosításokat, amely úgy találta, hogy az államadósság-szabály érvényesülését ezek nem érintik számottevően.

Kovács Tibor és Tukacs István MSZP-s képviselők felvetéseire reagálva a főosztályvezető elmondta: azt, hogy az E.ON SE hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárlása és a takarékszövetkezeti szektor megerősítése miatti tőkeemelések nem érintik az európai uniós módszertan szerinti hiányt, akkor lehet kimondani, ha lezárultak az ezzel kapcsolatos vizsgálatok.

A tavalyi központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat kapcsán elmondta: az államháztartás európai uniós módszertan szerinti 2012. évi hiánya előzetes adatok alapján a bruttó hazai termék (GDP) 1,9 százaléka, ami óriási eredmény.

Hozzáfűzte: a pénzforgalmi hiány a tervezett 726,2 milliárd forintos előirányzattal szemben 508,3 milliárd forint lett, ami a GDP 1,8 százaléka, így a magyar költségvetési törvény szerinti hiánycél jóval az elvárt mérték alatt teljesült.

Év közben több olyan intézkedés született, amely segítette a költségvetés hiánycél teljesítését, emellett a költségvetésben jelentős tartalék állt rendelkezésre, amit a kormány nem használt fel, az államadósság pedig tovább csökkent - fejtette ki Adorján Richárd. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a bizottság ülésén a 2012. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése kapcsán elmondta: megfelelt a jogszabályi előírásoknak a büdzsé végrehajtása, és 2011-hez képest javult a szabályszerűség és a beszámolók megbízhatósága.

Kiemelte, hogy több mint 140 milliárd forinttal növelték az ellenőrzési lefedettséget az előző évihez képest. Az ÁSZ összesen 105 beszámolót és elszámolást ellenőrzött, ezek közül három esetben adtak korlátozott minősítést - mondta Domokos László.

A kormányzati szektor adóssága a GDP 79,2 százaléka volt, szemben a 2011-es 81,4 százalékkal - mondta az elnök. Domokos László az adóbevételek kapcsán kifejtette: a 2011. évihez képest 11,5 százalékkal nőttek az adó- és adójellegű bevételek, egyúttal arányeltolódás figyelhető meg a fogyasztási típusú (áfa, jövedéki adó) adók javára. Kovács Tibor úgy vélte, a költségvetés hűen tükrözi a kormány gazdaságpolitikáját, amely "kiszámíthatatlan és dilettáns".

Jelezte: a költségvetést 9 alkalommal módosították év közben, és egyetlen makrogazdasági célszám sem teljesült, ráadásul tovább nőtt Magyarország gazdasági lemaradása, a családoktól és a vállalkozásoktól pedig áldozatokat követeltek az új adók. 2012 szerinte legfeljebb "a szakadék felé való elrugaszkodás" éve volt; az államadósság jelenleg nominálisan magasabb mint másfél évvel ezelőtt volt, a beruházások pedig drasztikusan csökkentek.

Volner János jelezte, a Jobbik nem tudja támogatni a törvényjavaslatot. A kormány többször módosította a büdzsét, rendkívüli, több 100 milliárd forintos zárolások követték egymást, amelyekkel a kabinet több intézmény működését "zilálta szét".

A "megszorító jellegű intézkedések" nagymértékben sújtották a lakosságot, és "drámai" hatást gyakoroltak az emberek létbiztonságára. A képviselő kiemelte: a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság elve szerint kellene kezelni, ezt a költségvetés tavaly nem biztosította, emellett továbbra sem készült el a nemzeti vagyont felmérő országleltár sem. Azt javasolta Domokos Lászlónak, indítványozza, hogy az ÁSZ a mintegy 900 központi költségvetési szerv közül ne csak 100-at vizsgáljon.

Koszorús László (Fidesz) kiemelte: a költségvetési intézkedéseknek köszönhetően megszűnt a Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás, a hiánycélok teljesültek, és az államadósság is csökkent.

Adorján Richárd válaszában kiemelte, hogy a költségvetési módosítások többsége a számokat nem módosította, hanem elsősorban az volt az oka a változtatásoknak és az intézkedéseknek, hogy Magyarország teljesítse a 3 százalék alatti hiánycélt, és kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.

Úgy vélte, a fontos makrogazdasági célok teljesültek, és kiemelten fontos volt a hiánycél teljesítése, mert ellenkező esetben szankciókkal kellett volna számolni. A bizottság, kormánypárti többséggel általános vitára alkalmasnak találta az MNB-törvénnyel összefüggő módosításokat tartalmazó törvényjavaslatot.

Kisgergely Kornél, az NGM helyettes államtitkára kifejtette: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 57 törvényben van nevesítve; a javaslat ezeket hozza összhangba az MNB-törvénnyel. Ezenkívül szabályozza a bankközi jutalékot, amitől a kártyás fizetés elterjedését, valamint a gazdaság fehéredését várja a kormány.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter